780 talált cikk a pótlék kifejezésre

Kérdés: Hogyan állapítható meg pontosan a napi 4 órás részmunkaidős munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló által ledolgozandó tényleges munkaidő abban az esetben, ha a munkavégzésre egy olyan vendéglátóegységben kerül sor, amely a hét minden napján nyitva tart? A munkavállaló úgy véli, hogy abban az esetben, ha hétfőtől péntekig mindennap dolgozott, akkor hétvégén már nem osztható be munkára csak pluszjárandóság ellenében, a munkáltatónak viszont szüksége van a munkavégzésre.

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállaló munkanapját abban az esetben, ha a 8 órás munkanapjából ledolgozott 7 órát, de korábban ment el a munkahelyéről, mert beteg gyermekét orvoshoz kellett vinnie, aki a majdnem egészében ledolgozott munkanapra is keresőképtelen állományba vette a munkavállalót? Megteheti azt a munkáltató, hogy ledolgozott napként veszi figyelembe a 7 órás napot, és csak a következő naptól számfejt gyermekápolási táppénzt a munkavállaló részére? Helyesen járt el a munkáltató az eddigi hasonló eseteknél, amikor a munkavállaló a részben ledolgozott munkanap teljes egészére betegszabadságban vagy táppénzben részesült, és ledolgozott óráit keresőképessé válásakor szabad-időként, vagy a munkaidőkeret végén, munkaidőkereten felüli munkavégzésként 50 százalékos pótlékkal számolta el?

Kérdés: Milyen összegű anyasági támogatásra lesz jogosult az édesanya abban az esetben, ha hármas ikrekkel várandós? Mindhárom gyermekre megkapja az ellátást?

Kérdés: Egy részmunkaidős, munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló esetében a beosztás szerinti munkaidő kezdési időpontja a munkanapok legalább egyharmadában eltér, de legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont csak 2 esetben éri el a 4 óra eltérést. A munkaidő-beosztása novemberben a következőképpen alakult: 7 nap 18-20 óra között, 3 nap 16-18 óra között, 1 nap 14-20 óra között, 1 nap 10-20 óra között. A munkáltató megítélése szerint a négyórás különbségnek a munkanapok egyharmadában fenn kell állnia a műszakpótlékra való jogosultsághoz, a cég által használt munkaidő-nyilvántartó rendszer azonban számol műszakpótlékot. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?

Kérdés: Figyelembe vehető a családi pótlék megállapítása során a 18. életévét betöltött gyámolt gyermek, ha a gyámság megszűnt, de továbbra is a volt gyám neveli, és továbbra is tanul? A családnak két kiskorú vér szerinti gyermeke van.

Kérdés: Hogyan tudna nyugdíjat igényelni egy 1959 márciusában született középiskolai tanár, aki 1981. szeptember 1-jétől folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, fém csípőprotézissel él, és állandó pszichiátriai kezelésre jár?

Kérdés: Jár továbbra is a családi pótlék egy szakgimnáziumi tanuló után, ha januártól esti tagozaton folytatja a tanulmányait? Milyen közterheket kell megfizetni utána abban az esetben, ha egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, de vállalkozói kivétet nem számol el?

Kérdés: Valóban hivatalból értesül az iskola a családi pótlékról azoknak a tanulóknak az esetében, akik ingyenes tankönyvellátásra, illetve étkezésre jogosultak? Az iskola minden félévben bekéri az igazolást attól az édesanyától, akinek 3 jogosult gyermeke van, a kormányhivatalnál viszont azt a felvilágosítást adták, hogy az iskola megkapja az értesítést.

Kérdés: Emelkedett a rokkantsági, illetve a rehabilitációs ellátás összege 2019-ben?

Kérdés: Hogyan lehet jogosult saját maga után családi pótlékra az a gyermek, akinek megromlott a kapcsolata a szüleivel, és ezért elköltözött otthonról?