93 cikk rendezése:
21. cikk / 93 Munkanélküli-ellátás igénylése GYED folyósítása alatt
Kérdés: Elmehet munkanélküli-ellátásra a munkavállaló abban az esetben, ha a GYED folyósításának ideje alatt megszűnik a munkaviszonya, de tovább kapja passzív jogon az ellátást a gyermek kétéves koráig? Lehet jelenteni a passzív GYED-et a SZÜF-portálon keresztül?
22. cikk / 93 Egyesület önsegélyező feladatai
Kérdés: Elláthat önsegélyező feladatokat az Szja-tv. 1. számú melléklete 1.3. pontja alapján egy közhasznúnak nem minősülő egyesület, amely a szerzői jogi törvényben szabályozott szerzői és szomszédos jogok kezelésére szakosodott? Amennyiben igen, akkor kinek, milyen formában nyújtható segély, illetve van felső határa a nyújtható összegnek? Kapnia kell a segélyezett személynek a Tbj-tv.-ben felsorolt ellátások valamelyikét, tekintettel arra, hogy a törvény értelmében a juttatás az ellátások kiegészítésére nyújtható? Kérelmezni kell a segélyt az egyesülettől, vagy dönthet saját hatáskörben is a jogosultak köréről?
23. cikk / 93 Munkaerőpiacra lépők
Kérdés: 2024. augusztus 1-jétől valóban csak másfél évig vehető igénybe a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény? Amennyiben igen, akkor hol található az erre vonatkozó jogszabály, tekintettel arra, hogy a Szocho-tv. nem tartalmaz ilyen jellegű módosítást?
24. cikk / 93 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Jelenleg milyen feltételekkel vehető igénybe a nők számára 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíj?
25. cikk / 93 GYED jogalap nélküli folyósítása
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha egy nyugdíjkorhatárt 2022. január hónapban betöltött munkavállalónak 2021. november hónapban gyermeke született, aki után 2022. május 11-től 2023. november 11-ig GYED-et igényelt, de 2024 áprilisában kiderült, hogy már 2022-től öregségi nyugdíjban részesül? Az életkora miatt fel kellett volna szólítani a dolgozót arra, hogy igazolja, hogy nem nyugdíjas, vagy a kifizetőhely helyesen járt el, amikor kizárólag a munkavállaló GYED-igénybejelentője alapján megkezdte az ellátás folyósítását? Kit terhel a felelősség a jogalap nélkül felvett ellátásért? Visszakövetelhető az ellátás összege, és ha igen, milyen időszakra visszamenőleg?
26. cikk / 93 Munkaerőpiacra lépő
Kérdés: Valóban munkaerőpiacra lépőnek minősül az a részmunkaidős munkavállaló, aki most lépett be a munkáltatójához, a „B” Kft.-hez, de mellette az „A” kft.-nél is munkaviszonyban áll, ahol jelenleg GYED-ben részesül? A „B” kft. kapott egy igazolást a NAV-tól a kedvezményről, de nem biztos annak helyességében, tekintettel a másik cégnél fennálló munkaviszonyra.
27. cikk / 93 Kifizetőhelyi feladatok ellátásához szükséges iratok
Kérdés: Át kell adnia a munkáltatónak a kifizetőhelyi feladatokat ellátó külsős cég kérésére a tb-kiskönyveket, valamint az eredeti CSED- és GYED-igénybejelentőket? A bérszámfejtést, valamint a munkaügyi feladatokat a munkáltató látja el, illetve a kilépő munkavállalók részére átadandó igazolásokat is ők készítik elő és adják át a jogosultnak, a kifizetőhely viszont ragaszkodik a kért iratokhoz.
28. cikk / 93 Rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíja
Kérdés: Hogyan kell igényelnie az öregségi nyugdíjat egy rokkantsági ellátásban részesülő személynek?
29. cikk / 93 Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál
Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
30. cikk / 93 A csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idő
Kérdés: Milyen időszakok számíthatók be a csecsemőgondozási díjhoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe? Folyamatosnak kell lennie a biztosításnak, vagy az egyes időszakok között lehet 30 napnál hosszabb megszakítás is?