1950-ben született személyek nyugdíja

Kérdés: Mikor és milyen feltételekkel mehet nyugdíjba az 1950-ben született nő, illetve férfi?
Részlet a válaszából: […] ...1950-ben született férfi és nő nyugdíjkorhatára egyaránt a 62. életév.A jelenleg hatályos jogszabályok alapján 2008. december 31-ét követően a nyugdíjjogosultság feltételei – amelyek egyaránt vonatkoznak férfiakra és nőkre is – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Átmeneti járadékban részesülő nő nyugdíjellátása

Kérdés: 1945-ben született, 34 év szolgálati idővel rendelkező nő átmeneti járadékban részesül. 2000 októberétől özvegy, egyedülálló. Özvegyi nyugdíjra nem jogosult, elhelyezkedni a kora miatt és munkahely hiányában nem tud. Van-e lehetőség valamilyen ellátás méltányosságból történő igénylésére?
Részlet a válaszából: […] ...részére az átmeneti járadékot 1996-ban vagy előtte állapították meg, akkor már az 55. életévének betöltésétől jogosult öregségi nyugdíjra az alábbi rendelet alapján:Annak a személynek, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Szakképző iskolai hallgató foglalkoztatása

Kérdés: Szakképző iskolai hallgató gyakorlati képzése esetén milyen bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak, illetve mely hatóságok felé, milyen nyomtatványon kell a bejelentést megtenni? A csoportos gyakorlati képzés hány főre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...kell róluk a Tbj-tv. 46. §-ában előírt nyilvántartásokat, és évente a NYENYI lap útján adatszolgáltatást kell teljesíteni a nyugdíjbiztosítás felé [Tny-tv. 99. §, illetve Tny-tv. R. 86-89. §].A tanulószerződésben meghatározott díj – amely a Szak-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Szakképző iskolai hallgató ösztöndíja

Kérdés: Tanulószerződéssel rendelkező szakmunkástanuló 15 000 Ft/hó ösztöndíjat kap. Milyen levonások, illetőleg járulékok terhelik a tanulót és a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a foglalkoztató 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, a biztosított szakmunkástanuló 8,5 százalék (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék) nyugdíjjárulékot, továbbá 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Pályakezdő beléptetése a magánnyugdíjpénztárba

Kérdés: Egy dolgozó 2001. július 23-án lépett – első ízben – munkaviszonyba. A magánnyugdíjpénztár szervezője pályakezdőként beszervezte tagnak az Mny-tv. 3. § (2) bekezdésének b) pontja alapján, mivel 2003. január 1-jén még nem töltötte be a 30. életévét. A magánnyugdíjpénztár által 2003. május 6-án kiadott tagsági okirat záradéka szerint 2003. március 26-án érkezett a belépési nyilatkozat a pénztárba, a magánnyugdíjpénztár ezt elfogadta, és a tagot 2001. július 23-tól a pénztárba befogadta 1998. július 1.-2001. december 31. között pénztárt választó pályakezdő jogcímén. Dolgozónktól a munkaviszonyának a kezdetétől jelenleg is a mindenkor esedékes nyugdíjjárulékot vontuk le, és utaltuk át az APEH-nak. Jogos-e a visszamenőleges beléptetés 2001. július 23-ával, mivel a dolgozó 2002. január 1.-december 31. között választhatott volna, hogy akar-e pénztártag lenni, vagy visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, illetve mikortól jogos a pénztár tagdíjkövetelése?
Részlet a válaszából: […] ...Mny-tv. szabályainak, illetve a Tbj-tv. magán-nyugdíjpénztári rendszert érintő szabályainak 2003. évi változásai nyomán a pályakezdőnek minősülő személyek számára a magán-nyugdíjpénztári tagság ismét kötelezővé vált meghatározott feltételek teljesülése mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Visszamenőlegesen kifizetett prémium járulékai

Kérdés: Egy társaság prémiumot szeretne fizetni egy adott időszakra, de likviditási helyzete nem engedi meg a kifizetést, csak egy későbbi adóévben. Mikor kell a járulékot bevallani és megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...követő időpontban kifizetett prémium esetére vonatkoztatható, eszerint az ilyen "elkésett" jövedelmet a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megállapításánál – a járulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése a GYES ideje alatt

Kérdés: Az Ev-tv. 10. § (1) bekezdésével kapcsolatban kérném állásfoglalásukat. Kell-e társadalombiztosítási, nyugdíjjárulékot, illetve EHO-t fizetni abban az esetben, ha az egyéni vállalkozónak a GYES ideje alatt – alkalmazottai útján – árbevétele keletkezik, de ő maga személyesen nem működik közre vállalkozásában?
Részlet a válaszából: […] Az APEH értelmezésében a személyes közreműködési kötelezettség a GYES ideje alatt is fennáll, és a minimálbér alapján meg kell fizetni a járulékokat. A kérdésben szereplő eset valóban gondot jelent a gyakorlatban. Sajnos, nincsenek szinkronban az egyéni vállalkozásról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

GYES figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe vehető-e biztosításban töltött időként az 1970-ben és 1974-ben összesen 5 évig tartó GYES időszaka?
Részlet a válaszából: […] ...1997. december 31-ét követően GYES-en töltött időt csak abban az esetben lehet szolgálati időként figyelembe venni, ha erre az időre a nyugdíjjárulék fizetése megtörtént.A kérdező nyugdíjának megállapításánál a GYES-en töltött 5 évet szolgálati időként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Csökkentett összegű előrehozott nyugdíj

Kérdés: Mikor igényelhet csökkentett összegű előrehozott nyugdíjat az az 53 éves nő, aki 35 éves szolgálati idővel rendelkezik, és 1972-ben gyermeket szült? Mit jelent a csökkentés?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki 1945. december 31-e után született és legalább 38 év, 1945-ben született és legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Temetési segély

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségek terhelik a munkáltató által nyújtott temetési segély összegét?
Részlet a válaszából: […] ...A foglalkoztatónak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján juttatott személyijövedelemadó-alap után 18 százalékos nyugdíj-biztosítási, és 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. A biztosított 8,5 százalékos nyugdíjbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
1
…
351
352
353
…
371