Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetett vállalkozói díj pedig valójában munkabérnek minősül, ezért a felperes terhére egészségbiztosítási-, valamint nyugdíjbiztosításijárulék különbözetet állapított meg. Az adóhatóság határozatában azt is megállapította, hogy a felperes –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.
Kapcsolódó címkék:    

Társadalombiztosítási ellátások megbízási díj alapján

Kérdés: Főállású egyéni vállalkozó megbízási szerződés alapján járulékköteles megbízási díjban részesül. Milyen ellátásokra jogosult ezen megbízási díj után, illetve ez a jövedelem képez-e nyugdíjalapot?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából azok az időszakok, illetve azok a jövedelmek vehetők figyelembe, mely időszakokra és jövedelmek után a biztosított nyugdíjjárulékot fizetett. Így a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelembe természetesen beleszámít mind a megbízási díjnak, mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.
Kapcsolódó címkék:  

Nappali tagozatos hallgató jogviszonya

Kérdés: Milyen díjazás ellenében végezhet esetenként munkát, illetve köteles-e jövedelmet felvenni egy kft. személyes közreműködésre nem kötelezett tagja, aki felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója? Milyen közterheket kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, ami diák esetében azt jelenti, hogy a tényleges jövedelme alapján kell megfizetni utána a 29 százalék tb-járulékot és a nyugdíjjárulékot, valamint kell leróni utána a tételes egészségügyi hozzájárulást [Tbj-tv. 28. § (3) bek., illetve Eho-tv. 6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.
Kapcsolódó címke:

Tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanuló utáni közterhek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a foglalkoztatónak a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanuló esetében, ha az iskola határozza meg minden hónapban a tanuló tanulmányi átlaga alapján az összeget, mely az egyik esetben havi 7000 forint, a másik esetben pedig havi 500 forint?
Részlet a válaszából: […] ...minősül. A foglalkoztató ezért a tanulószerződésben meghatározott díj alapulvételével köteles a járulékok – 8,5 százalékos nyugdíjjárulék, 3 százalékos egészségbiztosítási járulék, továbbá a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.
Kapcsolódó címkék:  

Ösztöndíjas aspiránsként eltöltött idő figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe vehető-e biztosításban eltöltött szolgálati időként az 1982. szeptember 1.- 1985. augusztus 31. között a Magyar Tudományos Akadémia TMB keretében belföldi ösztöndíjas aspiránsként eltöltött idő?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati időnek minősül minden olyan biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, amely után nyugdíjjárulékot kellett fizetni. A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. előtti tartamát az 1997. december 31-én hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.
Kapcsolódó címkék:  

Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja

Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] ...a tiszteletdíja után mind a foglalkoztatót terhelő 29 százalékos társadalombiztosítási, mind a biztosítottat terhelő 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 3 százalékos egészségbiztosítási járulék megfizetni. Magyarázata a következő: a Tbj-tv. 9. § (1) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.
Kapcsolódó címkék:    

Kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Milyen feltételek alapján fizet járulékot a kezdő egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 29. §-ának (7) bekezdése értelmében a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot – függetlenül a kivétje összegétől – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Betegállomány esetén jogosult-e táppénzre az az egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 1993 óta folyamatosan gyakorolja, és minden évben a minimálbér után fizette a társadalombiztosítási járulékot? Leszázalékolják-e abban az esetben, ha 1 éven túl beteg? Mi alapján történik a járadékok, illetve a rokkantnyugdíj összegének kiszámítása?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) egyéni vállalkozóra a Tbj-tv. 5. § (1) bek. e) pontja értelmében kiterjed a biztosítás, így a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, tehát táppénzre is jogosultságot szerezhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Előrehozott és korkedvezményes nyugdíj

Kérdés: 1950-ben született, 1968 óta folyamatosan közalkalmazottként dolgozó nő elmehet-e előnyugdíjba, és mikor? Mennyivel kevesebb az előnyugdíj összege, mint a korkedvezményes nyugdíjé? A 62. életév betöltése után jogosult lesz-e a teljes összegű öregségi nyugdíjra a dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...1950-ben született férfi és nő nyugdíjkorhatára egyaránt a 62. életév. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján 2008. december 31-ét követően a nyugdíjjogosultság feltételei a következők, melyek egyaránt vonatkoznak férfiakra és nőkre is:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Korkedvezményes előrehozott öregségi nyugdíj

Kérdés: Jogosult-e korkedvezményes előrehozott öregségi nyugdíjra az az 1948-ban született nő, aki 1967 óta folyamatosan dolgozik, 3 gyermeket szült, és hallásproblémái vannak?
Részlet a válaszából: […] ...igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest két év korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
351
352
353
…
375