RSZJ-ben részesülő személy egyéni járulékfizetése

Kérdés: Évekkel ezelőtt alkalmaztunk egy 50 százalékos rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalót. Mivel ilyen esettel még nem találkoztunk, több fórumon is érdeklődtünk alkalmazásának feltételeiről. A TB-közlöny évente azt írta, hogy a rokkantnyugdíjasnak megfelelően lehet őt foglalkoztatni. Nem régen viszont az Önök lapjában azt olvastuk, hogy ettől a munkavállalótól le kell vonni a járulékokat, mert a nyugdíjkorhatár elérésével nyugdíjat fog kapni. Kérdésünk, mikor lépett ez életbe? Hogyan oldjuk meg ezt a problémát?
Részlet a válaszából: […] ...rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló nem minősül a Tbj-tv. 4. § f) pontjában meghatározott saját jogú nyugdíjasnak. Ebből következően biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén nem mentesül az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.
Kapcsolódó címke:

Végkielégítés és a rendes felmondás

Kérdés: Kell-e minden esetben végkielégítést fizetni felmondáskor? (Felmondás oka pl.: alkalmazott nem végzi el maradéktalanul a munkáját, ittasan jelenik meg munkahelyén, nem tartja be a balesetvédelmi szabályokat, a cég érdekei ellen cselekszik stb.)
Részlet a válaszából: […] ...a rendelkezések értelmében nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Nyugdíjas-minősítés esetköreit az Mt. 87/A § (1) bekezdése határozza meg. A végkielégítésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.
Kapcsolódó címkék:  

Reklámajándék utáni adó- és járulékfizetés

Kérdés: Egy magánnyugdíjpénztár a tagi értesítőlevél mellékleteként kvízjátékokat küldött tagjai részére. A helyes választ visszaküldők között 100 db, a pénztár nevét magában foglaló reklámfeliratú pólót sorsoltak ki. A póló értéke 5361 forint. Milyen adó- és járulékkötelezettsége keletkezik a pénztárnak?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásnak kell tekinteni. A juttatás után a 44 százalék adót, valamint a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást a magánnyugdíjpénztárnak, vagyis a kifizetőnek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.
Kapcsolódó címkék:  

Özvegyi nyugdíj feléledése

Kérdés: Feléled-e az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága, és ha igen, mikortól annak a nőnek, aki férje halála után 1993. május 11-től kisebbik lánya tanulmányainak befejezéséig, 1998. június 30-ig részesült az ellátásban? A nő 2007 szeptemberében tölti be 57. életévét, ekkor 38 éves munkaviszonya alapján előrehozott nyugdíjat szeretne igényelni.
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat.Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláiga) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíj visszamenőleges megállapítása

Kérdés: Mikortól kérheti nyugdíja visszamenőleges megállapítását az a dolgozó, akinek munkaviszonyát létszámleépítés miatt felmondták, betöltötte a 60. életévét, és 40 év szolgálati idővel rendelkezik? A dolgozó 4 havi végkielégítést és 8 hónap felmondási időt kapott, amely 2004. február 28-án telik le. A nyugdíj visszamenőleges megállapítása esetén vissza kell-e fizetni a 4 hónap végkielégítést?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, akia) 1945. december 31-e után született és legalább 38 év,b) 1945-ben született és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.
Kapcsolódó címke:

Választás a rokkantsági nyugdíj és a táppénz között

Kérdés: Egy kft.-nél munkaviszonyban álló dolgozónak az OSZI 2003. szeptember hónapban 67 százalékos rokkantságot állapított meg. A dolgozó egyéves táppénzideje 2004. márciusban jár le. Van-e lehetősége a dolgozónak 2004. márciusig igénybe venni a táppénzt, ha annak összege kedvezőbb, mint a rokkantsági nyugdíj? A munkáltató kérheti-e, hogy a dolgozó már most kérje a rokkantsági nyugdíj megállapítását és folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. 23., illetve 26-27. §-ai alapján rokkantsági nyugdíjra szerezhet jogosultságot, aki: egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét legalább 67 százalékos mértékben elvesztette, és ebben az állapotában javulás egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.
Kapcsolódó címkék:  

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...reformja részének is tekinthető. A szervezeti forma jogszabályi kereteit elsősorban az Öpt. tartalmazza, amely a kiegészítő nyugdíjpénztárt a pénztárak egyik típusaként határozza meg. Az Öpt. általános szabályként előírja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozásában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot a Tbj-tv. 29. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Alkalmi munkavállalók utáni járulékfizetés

Kérdés: Őstermelő (nyilatkozatot adó, nincs adószáma, bevétele 250 ezer és 2 millió forint között van) mezőgazdasági munkát végeztet alkalmi munkavállalókkal. Milyen mértékű adót és járulékot kell fizetnie, ha a dolgozó A) nyugdíjas, B) szociális járadékos,C) illetve munkaviszonya van, és szabad idejében dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...25. §-a, az Eho-tv. 6. §-a, az Szja-tv. 46. §-a és az Ftv. 40. és 41. §-a alapján az alábbi közterheket kell leróni:A) Nyugdíjas munkavállaló esetén: 29 százalék társadalombiztosítási járulék, 3 százalék munkaadói járulék, napi 115...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Rendszeres szociális járadékos őstermelő

Kérdés: Válthat-e őstermelői igazolványt a rendszeres szociális járadékban részesülő magánszemély anélkül, hogy megvonnák tőle a járadékot?
Részlet a válaszából: […] ...az átmeneti járadékban és a rendszeres szociális járadékban részesülő, megváltozott munkaképességű dolgozó a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathat keresőtevékenységet.Az őstermelői igazolvánnyal végzett tevékenységre vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
1
347
348
349
372