Választás az öregségi nyugdíj és a rokkantsági ellátás között

Kérdés: Érdemes az öregségi nyugdíjat választani annak a nőnek, aki 40 év jogosultsági idejére tekintettel jogosulttá vált a kedvezményes nyugdíjra, jelenleg rokkantsági ellátásban részesül, és a részére megállapított öregségi nyugdíj összege kevesebb lett a jelenleg folyósított ellátásánál? A magánszemély már beadta a nyugdíjigényét, de visszavonta, most viszont azt a felvilágosítást kapta, hogy az öregségi nyugdíj összegét évente emelik, a rokkantsági ellátás viszont fix összegű, így hosszabb távon mindenképpen rosszabbul járna.
Részlet a válaszából: […] Ugyan a rokkantsági ellátás összegében nem mutatkozik meg olyan mértékben az egyén életútja során szerzett jövedelem nagysága, mint az öregségi nyugdíj összegében, azonban csak abban az esetben fix összegű, ha az igénylő nem rendelkezik jövedelemmel. A rokkantsági ellátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.
Kapcsolódó címke:

Munkavégzés korhatár előtti ellátás mellett

Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjemelésre az a személy, aki a korhatár előtti ellátás folyósítása mellett dolgozott, és a fizetéséből vonták a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A korhatár előtti ellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett – nyugdíjjárulék-alapot képező – kereset, jövedelem alapján nem nyugdíjnövelés, hanem a nyugdíjkorhatár elérését követően az öregségi nyugdíj összegének újraszámítása kérhető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Nyugdíjemelés rögzített nyugdíj esetén

Kérdés: Jogosult lesz a 30 naponkénti 0,5 százalékos nyugdíjemelésre az a munkavállaló, aki jelenleg 42 év szolgálati idővel rendelkezik, 2017. október 1-jén betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és kéri a nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását, mert még két évig nem szeretne nyugdíjba menni? A most megállapított ellátási összeg, vagy a nyugdíjba vonuláskor, azaz 2019. évben érvényes összeg lesz a nyugdíjnövelés alapja? A?42 vagy a 44 év szolgálati időt veszik figyelembe a nyugdíjnövelés számításakor?
Részlet a válaszából: […] Az említett munkavállaló a Tny-tv. két speciális jogintézményével a nyugdíjrögzítéssel, illetve nyugdíjnöveléssel él, illetve élhet.A nyugdíjrögzítés szabályait a Tny-tv. 82. §-a tartalmazza. E szerint, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

MÁV-évek program

Kérdés: Létezik még a "MÁV-évek" program, és ha igen, hol kell elindítani a folyamatot? Van rá reális esély, hogy a nyugdíjhoz hiányzó utolsó két évet kiváltsa a MÁV-évekkel az a munkavállaló, aki 1979. szeptember 10-én kezdett a MÁV-nál dolgozni, tehát jelenleg 38 év munkaviszonnyal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A MÁV-évek program a MÁV Zrt.-nél dolgozók foglalkoztatása során alkalmazható eszköz, melynek részletszabályait a MÁV Zrt. munkavállalóinak egyes foglalkoztatási kérdéseiről és a munkaügyi kapcsolatairól szóló együttműködési megállapodás rendezi. Mivel a program...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

1954-ben született magánnyugdíjpénztár-tag nyugdíjazása

Kérdés: Érdemes visszalépnie a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe annak az 1954. november 28-án született férfinak, aki 2018. május 28-án eléri a nyugdíjkorhatárt, és 2018 augusztusára 45 év szolgálati idővel fog rendelkezni? A magánszemély magánnyugdíjpénztári számláján jelenleg 8 millió forint van, aminek kb. a fele a befizetés, a másik fele pedig a hozam.
Részlet a válaszából: […] A magánnyugdíjpénztár tagja bármikor dönthet úgy, hogy a tagságát megszünteti, és visszalép az állami nyugdíjrendszerbe. Visszalépés esetén az öregségi nyugellátás összege nem kerül csökkentésre. Az öregségi nyugdíj csökkentésének mértéke a Tny-tv. 1. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Írországból hazaköltözött személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Milyen összegű nyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki jelenleg korkedvezményes nyugdíjban részesül, néhány nap hiányzik a 40 éves munkaviszonyához, 2008-ban Írországban kezdett dolgozni, ezért 2012. februárig 200 reckonable paid fizetése volt, utána Dissability Allowance-ot kapott egészségügyi károsodás miatt, a reckonable creditje 242? 2017. március 8-án betöltötte a 66. életévét, április 3-án hazaköltözött, de azóta sem rendeződött a nyugdíja, amit Írországban adott be, pro ratát igényelve. Jobban járna esetleg, ha visszaköltözne Írországba?
Részlet a válaszából: […] Az EU koordinációs rendeletei szerinti nyugdíjelbírálással kapcsolatban azt kell tudni, hogy minden tagállam egyrészt a belső jogszabályai, másrészt az uniós rendeletek szabályai szerint bírálja el a kérelmeket. Ha az igénylő az adott tagállam belső szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.

1953-ban született férfi nyugellátása

Kérdés: Beszámítják a jogszerző időbe a nyugdíjkorhatár óta eltelt időszakot egy 1953 nyarán született férfi esetében, aki nem kérte azonnal a nyugdíjazását, hanem még 8 hónapig munkaviszonyban maradt? A leendő nyugdíj számításánál figyelembe fogják venni a havi félszázalékos emelést?
Részlet a válaszából: […] Ha valaki a nyugdíjkorhatára betöltése után az öregségi nyugdíj megállapítása nélkül tovább dolgozik, és a jogviszonyában – ami lehet például munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony – biztosítottnak minősül, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.
Kapcsolódó címke:

Egészségügyi szolgáltatási járulék nyugdíjelőleg folyósítása alatt

Kérdés: Mentesül a magánszemély az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól abban az esetben, ha jelenleg semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik, mert beadta az öregséginyugdíj-igényét, de még csak a nyugdíjelőlegről szóló végzést kapta meg?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése értelmében az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. §-a szerint sem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Nyugdíj megállapítása után kifizetett járandóság beszámítása

Kérdés: Beszámításra kerül a ki nem fizetett végkielégítés összege a nyugdíjszámításnál, illetve ha nem, akkor mint saját jogú nyugdíjas, kérheti a nyugdíj alapjának újraszámítását az elmaradt végkielégítés kifizetésekor a munkavállaló az alábbi esetben? A dolgozót foglalkoztató gazdasági társaság 2016. év végén felszámolás alá került, 2017. év elején a felszámoló mint munkáltató az összes dolgozónak felmondott, a munkavállalók járandóságait (munkabér, felmentési időre járó bér, végkielégítés) számfejtették, de mivel a társaságnak a járandóságok kifizetésére az esedékességekor nem volt elég fedezete, a felszámoló a bérgarancia-alapból igényelte meg a kifizetéshez szükséges támogatást. Mivel a támogatás igénybe vehető keretösszege munkavállalónként behatárolt, ezért maradt ki nem fizetett járandóság, amelyet a felszámolás folyamán, nagy valószínűség szerint egy éven belül ki tudnak majd fizetni. Az elbocsátott dolgozók között van olyan személy, aki fél év múlva eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és nyugdíjas lesz.
Részlet a válaszából: […] A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján utólag kifizetett elmaradt jövedelem, illetőleg egyéb járulékalapot képező kifizetés, jelen esetben a végkielégítés összegének figyelembevételével módosítani kell a megállapított öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Jogosultsági idő részmunkaidő esetén

Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a legfontosabbal, a 40 év jogosultsági idővel. Az ápolási díj tartama – noha szolgálati idő – nem minősül jogosultsági időnek. Ugyanakkor a munka-viszony igen. Mégpedig 1 nap munkaviszonyban (vagy más jogosultsági időként figyelembe vehető biztosítási jogviszonyban)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.
1
…
15
16
17
…
43