3497 cikk rendezése:
3221. cikk / 3497 Társas vállalkozó jogviszonya munkaviszony létesítése esetén
Kérdés: Hogyan változik a jogviszonya annak a társas vállalkozónak, aki 2002 augusztusától 2004. január 25-ig ügyvezetői teendőit főállásban, tagi jogviszonyban látta el, január 26-tól azonban főállású munkaviszonyt létesített egy másik vállalkozásban? A tag az ügyvezetői teendőket továbbra is személyesen végzi. Milyen igazolásokat kell az új munkáltató részére kiadni, illetve a társasági szerződésben kell-e a változást rögzíteni, vagy elég csak egy taggyűlési határozat? Van-e egyéb nyilvántartási vagy adatszolgáltatási kötelezettség?
3222. cikk / 3497 Egyéni vállalkozók által alapított társas vállalkozás
Kérdés: Két főállású egyéni vállalkozó kft.-t alapított, melyben az egyikük többségi részesedéssel bír, ő az ügyvezető, és a társaság tevékenységében is személyesen közreműködik. A másik tag szintén közreműködik, banki átutalásokat intéz, és ő végzi a kft. könyvelését. A társasággal olyan megbízási szerződést kötöttek, amely rögzíti, hogy feladataikat egyelőre ingyenesen végzik. A kft.-ben sem járulékot, sem egészségügyi hozzájárulást nem fizetnek (viszont az egyéni vállalkozásban mindketten eleget tesznek a minimumjárulék-fizetési kötelezettségüknek és megfizetik az eho-t). Helyes-e ez így? Kell-e jelenteni a többes jogviszonyt a 38-as bejelentőlapon?
3223. cikk / 3497 Munkaviszonnyal rendelkező kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen járulékfizetési, illetve bejelentési kötelezettség terheli azt az evaalany betéti társaságot, amelynek heti 40 órás főállású munkaviszonynyal rendelkező kültagja ingyenesen végzi a társaság könyvelési feladatait?
3224. cikk / 3497 Felhasználói szerződés
Kérdés: Vegyipari gépeket, berendezéseket tervező társaság munkaviszonyban álló tervezőkön kívül alkalmanként nyugdíjas tervezőket is foglalkoztat. A tervezés során nem szabadalmaztatott szellemi termékek keletkeznek. Eddig a külsős nyugdíjasokat megbízási szerződéssel foglalkoztatták, és e szerint vonták az adókat. Van-e lehetőség ezen munkavállalók szerzői jogviszonyban (60-40) vagyoni-felhasználói szerződéssel történő foglalkoztatására, illetve hogyan kedvezőbb az adózás?
3225. cikk / 3497 Anyasági ellátások határozott idejű munkaviszony megszűnése után
Kérdés: A szülést követően milyen ellátásokra jogosult az az édesanya, akinek első gyermeke határozott idejű, 2002. augusztus 16-ig tartó munkaviszonya idején, 2002. február 21-én született, második gyermeke pedig 2004. március 7-én?
3226. cikk / 3497 Új alapítású szövetkezet tagjainak, alkalmazottainak biztosítása
Kérdés: Hogyan biztosítottak, és milyen jogszabályok alapján fizetnek járulékot egy 2003-ban alakult szövetkezet tagjai? Az alkalmazottak esetében a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni?
3227. cikk / 3497 1950-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Mely időponttól állapítják meg az 1950-ben született nő teljes öregségi nyugdíját abban az esetben, ha 2004-ben 35 év munkaviszonya van? A Társadalombiztosítási Levelek 21. szám 367., és a 27. szám 2. észrevételnél közölt előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságnál nem igazán érzékelhető, hogy például az 1950. június 3-án született nő hogyan mehet 57 éves korában, vagyis 2007. június 3-án előrehozott nyugdíjba. Még akkor sem érthető a számítási mód, ha 38 év szolgálati idővel rendelkezni fog. Kérjük, ha lehetséges, a számítás módját konkrétan szíveskedjenek közölni.
3228. cikk / 3497 Munkába járás költségei
Kérdés: Jár-e a dolgozónak a munkába járás költségtérítése abban az esetben, ha az ideiglenes lakhelyéről jár be a munkahelyére, amely az állandó lakhelyén található?
3229. cikk / 3497 Készenléti jellegű munkakör
Kérdés: Készenléti jellegű munkakörnek minősül-e a napi 24 órás őrzési tevékenység? Kell-e délutános, illetve éjszakai pótlékot fizetni a dolgozók részére a 12 órás nappali, illetve 12 órás éjszakai műszakban történő foglalkoztatás esetén?
3230. cikk / 3497 Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja
Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
