4030 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?

Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.

Kérdés: Egy fuvarozócég gépkocsivezetőinek a munkaideje a fuvaroktól függően alakul. Általában éjszaka 2, illetve 4 órakor kezdik el az autó áruval való megpakolását, és ezután indulnak útnak a szállítmánnyal. A műszakot az út hosszától függően napközben fejezik be. Megilleti-e a dolgozókat a 15 százalékos éjszakai pótlék, illetve a 30 százalékos műszakpótlék, s ha igen, milyen mértékben?

Kérdés: 40 éves jubileumi jutalmat kinek és mikor kell fizetni? (A munkavállaló az első munkahelyén dolgozik 1962-től a mai napig, közben 2 évig katona volt.)

Kérdés: Az Szja-tv. 1. melléklet 7.11. pontja szerint adómentes bevétel a "... munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását), továbbá az első üzembe helyezést követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése". Értelmezésük szerint az idézett jogszabályi szöveg azt jelenti, hogy a jogszabály csak a munkavállaló szempontjából tehermentesítette ezt a természetbeni juttatást az adófizetési kötelezettség alól, de a munkáltatónak meg kell fizetnie a természetbeni juttatás után a 44 százalékos személyi jövedelemadót, valamint a 11 százalék eho-t. Helyesen értelmeztük a jogszabályt?

Kérdés: Magyarországi székhelyű kft., Moszkvában létrehozott kereskedelmi kirendeltségén kirendeltségvezető munkakörben évi 183 napot meghaladóan foglalkoztatja az alkalmazottját. A kereskedelmi kirendeltség nem minősül telephelynek. A munkáltató a munkavállaló részére bruttó 40 ezer forint/hó alapbért és 650 USD ellátmányt fizet. A 650 USD-ből kell-e vonni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?

Kérdés: Gyermeke születése után a kismama igénybe vette a terhességi-gyermekágyi segélyt, a GYED-et, majd a GYES-t is. A szülés időpontjában 27 éves. Munkába álláskor hogyan kell a fenti időszakra vonatkozóan a szabadságát előírni?

Kérdés: Az egyik munkavállalónk 2002. december 9-én, ebben az évben először, betegállományba került. 2002. december 09-től december 31-ig a két fizetett ünnep miatt a betegszabadság folyósításának utolsó napja 2002. december 31., 2003. január 1. szintén fizetett ünnep. Betegszabadság, vagy táppénz jár-e neki?

Kérdés: Munkáltató a munkavállalót a 90 napos felmondási idő felére a munkavégzés alól felmentette. A dolgozó a 21. naptól a felmondási idő végéig keresőképtelen. Milyen ellátást kell a számára számfejteni, és mikor kell eho-t fizetni?