Táppénzes állomány megszakítása

Kérdés: Egy 2003. december 15-től folyamatosan keresőképtelen állományban lévő főállású munkavállaló, akinek leszázalékolása is várható, 2004. március 24-én (1 nap) szabadságot vett ki, mivel nem jelentkezett háziorvosánál csak a következő napon. Meddig jogosult táppénzre az egy nap megszakítás miatt? A munkáltatónak van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége a háziorvos, illetve az OEP felé?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló keresőképtelen beteg, aki mivel nem jelentkezett az orvosánál 2004. március 24-én, 1 nap szabadságot vesz ki. Következő napon az orvosnál megjelenik, aki ismételten keresőképtelennek nyilvánítja.Feltételezzük, hogy a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

Betegszabadság szabadság ideje alatt

Kérdés: Szabadságot vagy betegszabadságot kell elszámolni a 2004. augusztus 4-től augusztus 6-ig tartó időtartamra abban az esetben, ha egy munkavállaló 2004. augusztus 2-től augusztus 6-ig igényelt szabadságának ideje alatt 2004. augusztus 4-én megbetegedett, és az orvos 2004. augusztus 11-ig betegállományba vette?
Részlet a válaszából: […] ...irányadó jogalkalmazói, bírói gyakorlat értelmében, ha a munkavállaló az engedélyezett szabadság megkezdésének napján, vagy a szabadság ideje alatt megbetegszik, az igazoltan keresőképtelen állapotban töltött munkanapok nem terhelik a szabadságát. Az így igénybe nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

Betegszabadság napjai

Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a munkavállalót 2003-ban, és 2004-ben, ha 2002. április 1-jétől 2003. október 31-ig munkaviszonyban állt egy munkáltatónál, majd 2003. november 1-jétől egy új munkahelyen helyezkedett el? Az előző munkáltatójánál fennállt munkaviszonya alatt betegszabadságot nem vett igénybe. 2003. december 15-től 2004. március 7-ig keresőképtelen beteg volt, és táppénzben részesült.
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadságról az Mt. rendelkezik. Az Mt. 137. §-ában foglaltak alapján a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg (nem vonatkozik a betegszabadságra való jogosultság az üzemi baleset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

GYES-ről visszatérő közalkalmazott szabadsága

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg a GYES-ről visszatérő pedagógust, aki 2001. szeptember 1-jétől táppénzes állományban volt, 2001. december 25-től szülési szabadságon, ezt követően GYED-en, majd GYES-en volt? Várható munkába állása 2004. december 27., és 2001. évben megkapta az alap- és pótszabadságot is.
Részlet a válaszából: […] ...szabadság tartalmára, valamint a 14 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére jár a munkavállalónak rendes szabadság (alap- és pótszabadság).Az Mt. 138. § (1) bekezdés értelmében a terhes, illetőleg a szülő nőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

1947-ben született nő nyugellátása

Kérdés: 1947-ben született nő elmehet-e 38 éves szolgálati ideje és két gyermek szülése alapján 57 vagy 58 éves korában nyugdíjba? Ha a munkáltatója vállalja, hogy 62 éves koráig fizeti a szükséges járulékokat, ezt hogyan és milyen formában teheti meg, és hogyan hat ez a munkavállaló nyugdíjára? Mi lesz a járulékok alapja és mértéke? Ha időközben a dolgozó máshol helyezkedik el, megszűnik-e az előző munkáltató járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az 1947-ben született nő előrehozott öregségi nyugdíjra 57. életévének betöltésétől jogosult, amennyiben 38 év szolgálati idővel rendelkezik. A nyugdíj megállapításának időpontjától társadalombiztosítási szempontból nyugdíjasnak minősül, ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

1950-ben született nő korengedményes nyugdíja

Kérdés: Köthet-e megállapodást a munkáltató korengedményes nyugdíjra az 1950-ben született nő munkavállalója javára?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató és a munkavállaló a 181/1996. Korm. rendelet előírásainak megfelelően megállapodik a korengedményes nyugdíj megállapításáról, a munkavállaló az alábbi feltételek teljesülése esetén jogosult az ellátásra: a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Nem rendszeres jövedelmek

Kérdés: Az állásfoglalás szerint a túlóradíj nem rendszeres jövedelemnek minősül a táppénzalap megállapításánál. Ugyanez vonatkozik-e arra az esetre, ha minden hónapban elszámolásra kerül valamennyi, változó összegű (tehát nem átalányszerűen azonos mértékű) túlóradíj? Jövedelmen az alap+pótlék együttesen értendő, vagy csak a túlóraként számításba vett alapbér? Ugyanilyen megítélés alá esik-e a műszakpótlék abban az esetben, ha csak munkatorlódás esetén, vagy idényjelleggel történik a több műszakos munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] ...a táppénz alapjának megállapításánál, ha a rendkívüli munkavégzési kötelezettséget és annak elszámolását a munkáltató és a munkavállaló között létrejött munkaszerződés nem tartalmazza, és havi rendszerességgel nem történik a rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] ...a társadalombiztosítási és egyéni járulékokat, valamint le kell rónia a tételes egészségügyi hozzájárulást. Ezen túlmenően a munkavállalókat be kell jelentenie az egészségbiztosítási pénztárhoz [Tbj-tv. 44. § (5) bekezdése], illetve vezetnie kell és be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

Osztrák állampolgárságú munkavállaló jogviszonya

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettség terheli a vegyes tulajdonban lévő részvénytársaságot, illetve kell-e taj-kártyát kérni annak az osztrák illetőségű, részmunkaidős, kötetlen munkaviszonyban álló, vezető belső ellenőr beosztásban heti 20 órának megfelelő munkaidőt dolgozó munkavállalónak, aki havonta pár napot tartózkodik Magyarországon (évente 183 napnál kevesebbet), és nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel?
Részlet a válaszából: […] ...állóként már biztosított. A 1408/71 EGK rendelet 13. cikk (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a rendelet hatálya alá tartozó munkavállalóra csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandók. Ennek tényét az E 101-es nyomtatvánnyal kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Német állampolgárságú kft.-tulajdonos közterhei

Kérdés: Egy német állampolgár 2003-ban kft.-t alapított Magyarországon. A személyes közreműködéséért kifizetett összeg után 2003-ban 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és tételes eho-t fizetett. Ez helyes volt? 2004. május 1-jétől milyen járulékokat kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...illetve jogviszonya tartamára pedig tételes eho-t kell fizetni), mivel az 1408/71 EGK rendelet értelmében a rendelet hatálya alá tartozó munkavállalóra csak egy állam jogszabályai alkalmazandók.E más országbeli biztosítását a munkavállaló E 101-es...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
365
366
367
403