866 talált cikk a munkaszerződés kifejezésre

Kérdés: Meg kell fizetnie legalább a minimálbér után a járulékokat valamelyik jogviszonyában annak a személynek, aki után főállású kisadózóként 50 ezer forint összegű tételes adót fizet a betéti társaság, amelynek ő a beltagja, és emellett egy kft.-ben 4 órás munkaviszonyban végzi az ügyvezetői feladatokat? A munkaviszonyában a munkabére jelenleg nem éri el a minimálbért.

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft.-nek abban az esetben, ha a NAV ellenőrzése megállapította, hogy a cég ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban nem láthatta el a feladatait az ellenőrzött 2011-2012. években? Az ellenőrzésről készült határozatban a garantált bérminimum alapján kötelezték a céget a közterhek visszamenőleges megfizetésére.

Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a bedolgozók biztosítási jogviszonyát?

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató az alábbi esetben? Egy koreai anyacég dolgozói a magyar leányvállalatnál vannak kiküldetésben, kettős munkaszerződéssel, azaz mind a koreai, mind a magyar vállalattal szerződésben állnak. KOR-HUN 1 igazolással rendelkeznek, mely szerint az Egyezmény 6.3 cikkével összhangban a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, állandó lakóhellyel Koreában rendelkeznek. A magyar társaság fizeti ezen kiküldöttek részére a lakásbérletet, gyermekeik iskoláztatását, iskolabuszát is. Ezen költségek – a belső cafeteriaszabályzat alapján – egyes meghatározott juttatásként kerülnek elszámolásra, 16 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése mellett. A KOR-HUN 1 igazolással rendelkező dolgozóknak adott egyes meghatározott juttatások, valamint a munkabér után a munkáltató nem fizet egészségügyi hozzájárulást, mivel az igazolással bíró dolgozók a Tbj-tv. 4. §-ának u) pontja szerint nem számítanak belföldinek.

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magán­személynek, aki kérte a jogviszonyai igazolását a nyugdíj-biztosítási szervtől, de az igazolás az 1992. december 15-től 1993. május 28-ig tartó munkanélküli-járadék, valamint az 1993. május 29-től 1993. november 30-ig kapott átképzési támogatás időszakát egyáltalán nem, az 1993. de­cember 15-től 1998. június 30-ig tartó gyermeknevelési támogatás idejéből pedig csak az 1998. január 1-jétől június 30-ig tartó időtartamot tartalmazza? A magán­személy rendelkezik az önkormányzat által ki­adott igazolással, amely szerint a megadott időszakban gyermeknevelési támogatásban részesült, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Jogorvoslati Főosztály által korábban kiadott "Szolgálati idő adatlap" megnevezésű igazolással a munkanélküli-járadék, valamint az átképzési támogatás időszakáról.

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2011. október 21. óta határozott idejű munkaszerződéssel dolgozik jelenlegi munkahelyén, ahol a szerződését háromhavonta hosszabbítják, és szülésének várható időpontja 2014. március hó? A következő szerződés lejárati ideje 2014. január 31-e.

Kérdés: A régi és az új Mt. szabályozásának tükrében milyen jogkövetkezménye van annak, ha a munkáltatói intézkedés (egyoldalú jognyilatkozat) a jogszabályi előírás ellenére nem tartalmazza vagy hiányosan tartalmazza a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdését, illetve a 2013/32. Adózási kérdést abban az esetben, ha egy magyar kft. németországi telephelyén kiküldetésben dolgozó munkavállalói néhány hónapra hazajönnek dolgozni, majd egy éven belül ismét kiküldetésbe mennek? Változik a magyarországi járulékalap ebben az esetben az ismételt kiküldetés esetén? A kiküldetés ideje alatt a dolgozók a munkaszerződésben rögzített személyi alapbért kapják forintban, valamint euróban a – szakképzettséghez és teljesítményhez kötött – kiküldetési díjat. Valamennyi munkavállaló rendelkezik A1-es igazolással. A magyarországi járulékfizetés alapja a kiküldetés ideje alatt a munkaszerződésben meghatározott, forintban fizetett alapbér.

Kérdés: Van valamilyen speciális szabályozás a 2013. július hóban alakult nemzeti dohányboltok munkavállalói vasárnapi, illetve ünnepnapon történő munkavégzésére, valamint szabadságuk ki­adására vonatkozóan? Milyen juttatásokat, illetve bérpótlékot kell fizetni a dolgozók részére?

Kérdés: Mi lesz a járulékfizetés alapja abban az esetben, ha egy többszemélyes kft. egyik ügyvezető tagja heti 20 órás munkaviszonyban közreműködik a cég jövedelemszerző tevékenységében is? Ügyvezetőként elkerülhető a járulékfizetési kötelezettség, tekintettel a munkaviszonyára, valamint arra, hogy a tényleges ügyvezetői tevékenységet a másik tag végzi, aki a társasági szerződés szerint szintén vezető tisztségviselő, és önállóan képviselheti a céget?