854 cikk rendezése:
11. cikk / 854 Kilépő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Hány nap szabadságot kell kifizetni a 2025. május 15-én kilépő munkavállaló részére abban az esetben, ha a 2025. évre járó 28 munkanap szabadsághoz még a tavalyi évről áthozott két napot, így 2025-re összesen 30 munkanap szabadságra volt jogosult? A munkavállaló januárban kimerítette a tavalyi két napot és 5 napot az idei szabadságból, március 17-én volt egy jogviszony-módosítása, ahol a benn maradt 23 napot vitte magával, és a kilépés napjáig több szabadságot már nem vett igénybe. A szabadságmegváltás számítása során az arányosításánál a teljes éves szabadságot figyelembe kell venni, vagy csak a fennmaradó 23 napot? Figyelembe vehetők a tavalyról áthozott napok ebben az esetben?
12. cikk / 854 Orvosi vizsgálat
Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor a munkáltatónak el kell engednie a munkavállalót orvosi vizsgálatra, és milyen feltételekkel? Vannak olyan esetek, amikor a munkáltató megtagadhatja az engedélyt?
13. cikk / 854 Egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesítő orvos egyéni vállalkozása
Kérdés: Működhet tovább az egyéni vállalkozása, vagyis más egészségügyi intézménnyel köthet vállalkozási szerződést egy egyéni vállalkozó orvos, aki egy állami egészségügyi intézménnyel kórházi szolgálati jogviszonyt létesít? Amennyiben működhet tovább a vállalkozás, maradhat továbbra is kiegészítő tevékenységű a vállalkozó orvos, aki saját jogú nyugdíjban részesül, de a szolgálati jogviszonyra tekintettel a nyugellátás folyósítása szünetel?
14. cikk / 854 GYED-ről visszatérő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha egy GYED-ben részesülő kismama, megszakítva a fizetés nélküli szabadságot, vissza szeretne menni a munkahelyére recepciós munkakörbe, de a helyére már felvettek egy másik dolgozót, a kismamát pedig a továbbiakban nem kívánják foglalkoztatni?
15. cikk / 854 Hallgatói munkaszerződéssel rendelkező mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Terheli a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség azt a mezőgazdasági őstermelőt, aki agrárszakos egyetemi hallgatóként hallgatói munkaszerződéssel rendelkezik? Figyelembe vehető ez a „munkaviszony” a biztosítási kötelezettség elbírálása során?
16. cikk / 854 Üzemi baleset minősítése munkahelyi rendbontás esetén
Kérdés: Mi minősül munkahelyi rendbontásnak az üzemi baleset elbírálása során? A szóváltás is beletartozik? Hogyan kell elbírálni azt az esetet, ha két munkavállaló szóváltásba keveredik, az egyikük el akarja hagyni a helyszínt, viszont a másik a karjánál fogva megrántja, ami által a távozni kívánó munkavállalónak orvos által igazolt sérülése keletkezett, és keresőképtelen állományba került? A munkavédelem munkabalesetként kezeli az esetet? Üzemi balesetnek minősíthető ez alapján az eset?
17. cikk / 854 Önellenőrzés nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás után
Kérdés: Milyen lehetősége van a jogosultsági idő megszerzésére, illetve a nyugdíjalap növelésére annak az 1965-ben született nőnek, aki 2015-től egy kft. ügyvezetői teendőit heti egyórás munkaviszony keretében látja el, emellett mezőgazdasági őstermelőként a minimálbér alapulvételével fizette meg a járulékokat, adategyeztetési eljárása során azonban kiderült, hogy a munkaviszonyában fennálló biztosítására tekintettel az őstermelőként szerzett szolgálati ideje törlésre kerül, a járulékot pedig öt évre visszamenőleg visszaigényelheti? Az érintett a közeljövőben igénybe szerette volna venni a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel járó kedvezményes nyugdíjat. A munkaviszonyban a munkabér 2020. július 1. előtt a minimálbér munkaidőnek megfelelő arányos összegében, ettől az időponttól pedig a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben került meghatározásra. Önellenőrizhetőek ebben az esetben a kft. ’08-as bevallásai a Tbj-tv. 78. §-ában foglaltak szerint az elévülési határidők figyelmen kívül hagyásával?
18. cikk / 854 Szakképzési munkaszerződés megszüntetése a képzés befejezése előtt
Kérdés: Van-e bármilyen visszatérítési kötelezettsége a kifizetőnek abban az esetben, ha szakképzési munkaszerződéssel is rendelkező munkavállalója kapcsán szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel élt, de a dolgozó a képzés befejezése előtt megszüntette a jogviszonyát?
19. cikk / 854 Alapbérbe épített pótlékok
Kérdés: Megállapítható a havi minimálbérnek megfelelő összegben a 4 havi munkaidőkeretben, napi 12 órás hosszabb teljes munkaidőben, készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállalók havi alapbére abban az esetben, ha ez az összeg már tartalmazza az alapbérbe beépített pótlékokat is? Abban az esetben, ha az érintett munkavállalók órabéresek, akkor ugyanúgy a minimumórabér vonatkozik rájuk, és azt kell 12-vel szorozni, vagy adható a minimum napibér? A munkavállalók beosztás szerint 12 vagy 24 órát dolgoznak.
20. cikk / 854 Belföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségek
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő költségeit abban az esetben, ha ahhoz, hogy bizonyos munkákat el tudjanak végezni, esetenként több napot is vidéken – tehát nem a szokásos munkavégzési helyen – kell tölteniük, és ilyen esetben a munkáltató a szállást és az étkezést is kifizeti a részükre? A 437/2015. Korm. rendeletben meghatározott napi 500 forint napidíjon felül kifizetett összeg adóköteles bevételnek számít ebben az esetben? Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek ebben az esetben a többletköltségek? Milyen igazolások, dokumentumok alapján igazolhatja a munkavállaló a kiküldetés során felmerült kiadásait?
