Találati lista:
231. cikk / 841 Részmunkaidős foglalkoztatás – heti munkaidő
Kérdés: Hogyan állapítható meg pontosan a napi 4 órás részmunkaidős munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló által ledolgozandó tényleges munkaidő abban az esetben, ha a munkavégzésre egy olyan vendéglátóegységben kerül sor, amely a hét minden napján nyitva tart? A munkavállaló úgy véli, hogy abban az esetben, ha hétfőtől péntekig mindennap dolgozott, akkor hétvégén már nem osztható be munkára csak pluszjárandóság ellenében, a munkáltatónak viszont szüksége van a munkavégzésre.
232. cikk / 841 Ügyvezető folyamatos határozott idejű munkaviszonya
Kérdés: Tekinthető határozatlan idejűnek a vezető állású munkavállaló munkaviszonya abban az esetben, ha húsz év óta folyamatosan egymást követő határozott idejű munkaszerződések alapján látja el egy kft.-ben az ügyvezetői munkakört? Összeadódnak ebben az esetben az egymást követő határozott idejű munkaviszonyok? Milyen feltételekkel szüntetheti meg a munkaviszonyt ebben az esetben a munkáltató, illetve a munkavállaló?
233. cikk / 841 Táppénz több munkaviszony esetén
Kérdés: Mindkét táppénzigényt a kifizetőhelynek kell elbírálni abban az esetben, ha egy 2018. szeptember 3-ától a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál napi 6 órás munkaviszonyban álló munkavállaló 2018. november 5-től egy másik cégnél is munkaviszonyban áll napi 3 órás munkaidőben, és 2019. február 18-tól keresőképtelen? A dolgozó előző munkaviszonya 2015. december 1-jétől 2018. augusztus 31-ig állt fenn. Mindkét jogviszony esetében előzménynek számít a megszűnt biztosítási jogviszony?
234. cikk / 841 Családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatok
Kérdés: Szükséges a gyermek tajszámának megadása a családi kedvezmények rögzítéséhez? Jogosult lehet a dolgozó a kedvezményre abban az esetben, ha megtagadja ennek az azonosítónak a megadását, mert úgy gondolja, hogy az felesleges?
235. cikk / 841 Munkaközi szünet hossza
Kérdés: Korlátozható a munkavállalók mosdóhasználata, illetve megszabhatja a munkáltató a munkaközi szünetek igénybevételét?
236. cikk / 841 1957-ben született férfi
Kérdés: Mikor mehet legkorábban nyugdíjba egy 1957-ben született férfi, aki mozdonyvezetőként 6 év korkedvezményre jogosító időt szerzett, és egészségi állapota miatt már szeretné abbahagyni a munkát?
237. cikk / 841 GDPR
Kérdés: Hogyan érintette a GDPR hatálybalépése a társadalombiztosítási kifizetőhelyek, illetve a jövedelem-számfejtő helyek feladatainak ellátását? Melyek azok az adatkezelési előírások, amelyekre különösen figyelni kell a foglalkoztatottakat érintő végrehajtási cselekmények során?
238. cikk / 841 Jogviszony bejelentésének ellenőrzése
Kérdés: Hogyan tudja ellenőrizni egy munka-viszonyban álló magánszemély, hogy a foglalkoztatója bejelentette, illetve hogy megfizette utána a kötelező közterheket? Lehetséges az, hogy a cég nem tesz eleget a kötelezettségeinek, és a munkavállaló emiatt nem lesz jogosult orvosi ellátásra?
239. cikk / 841 Munkavégzés munkaszüneti napon
Kérdés: Kiküldheti a munkáltató egynapos külföldi munkavégzésre a dolgozóját október 23-án, vagy bármely más munkaszüneti napon abban az esetben, ha az általános munkarend szerinti beosztásban dolgozik, és a munkaszüneti napon történő munkavégzés – ami külföldön természetesen munkanap – mindenképpen szükséges a vállalkozás működéséhez? Amennyiben elrendelhető a munkavégzés, akkor milyen pótlékokat kell fizetni a munkavállalónak?
240. cikk / 841 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
