Jogalap nélkül felvett táppénz visszakövetelése

Kérdés:

Visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett táppénzellátás egy olyan személytől, aki 2026-ban egy 2021-ben kelt nyugdíjhatározatot mutatott be, ezáltal 2021-től saját jogú nyugdíjasnak, azaz kiegészítő tevékenységet végzőnek minősül? A személy a 2023. és 2024. években több alkalommal is részesült táppénzellátásban, mert a munkáltatónak nem volt tudomása a nyugdíjasstátuszról. A helyzetet bonyolítja, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatónál 2025-ben átfogó tb-ellenőrzésre került sor. A jogalap nélkül felvett ellátás 90 napon túli visszakövetelhetősége visszanyúlhat az ellenőrzéssel lezárt időszakra is?

Részlet az állásfoglalásából: […] ...csak a jogalap nélkül folyósított táppénzt kell rendezni. Ha a foglalkoztató 2021-től biztosítottként jelentette be a munkavállalót, és munkabéréből társadalombiztosítási járulékot vont le, a biztosítotti bejelentést és az érintett havi adó- és járulékbevallásokat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Táppénz összege kódváltás esetén

Kérdés: Egy munkavállaló 2026. január 13-án, a munka befejezése előtt üzemi balesetet szenvedett. A balesetet a foglalkoztató üzemi balesetnek ismerte el. A munkavállaló ezt követően két hétig kórházi ápolásban részesült, és jelenleg is keresőképtelen. Mivel január 13-ára a teljes munkabérét megkapta, a társadalombiztosítási kifizetőhely január 14-től folyósít részére baleseti táppénzt. A 2026. augusztus 24-től kiállított orvosi igazoláson azonban a keresőképtelenség kódja „1”-esről „8”-asra változott. Továbbra is baleseti táppénzt kell folyósítani a korábban megállapított napi alap figyelembevételével, vagy az általános szabályok szerint új táppénzalapot kell megállapítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] Bár a munkavállaló keresőképtelensége folyamatos, nem hagyható figyelmen kívül az a törvényi szabály, amely szerint, ha a munkavállalót az Mt. alapján betegszabadság illeti meg, táppénzre csak a betegszabadság lejártát követő naptól jogosult. Ezért meg kell vizsgálni, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Jogosultsági idő

Kérdés:

Beleszámít a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időbe a felmondási idő és a végkielégítés ideje? Mi a teendő abban az esetben, ha a kiküldött határozatban nem szerepel az 1997. augusztus 1-jén kifizetett összeg, amelyből társadalombiztosítási járulék és személyi jövedelemadó is levonásra került?

Részlet az állásfoglalásából: […] ...idejét is beleértve – beleszámít a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe, mert ezalatt a munkaviszony még fennáll. Nem a munkabér kifizetésének a napja, hanem a munkaviszony megszűnésének a munkáltatói iraton feltüntetett időpontja a meghatározó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjas munkavállaló keresete

Kérdés: Mennyi lehet a maximális keresete a továbbiakban annak a nőnek, aki még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárát, de már rendelkezik a 40 év jogosultsági idővel, és 2026. október 1-jétől igénybe kívánja venni a nők kedvezményes öregségi nyugdíját? Az érintett nem szünteti meg a jelenlegi munkaviszonyát, a munkáltatója tovább kívánja alkalmazni a nyugdíjazás után is.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...és ezzel egyidejűleg a nyugdíját korlátozás nélkül, teljes összegben folyósítják tovább.A saját jogú nyugdíjas munkavállaló munkabérét kizárólag 15 százalék személyi jövedelemadó (szja) terheli. Nem kell fizetnie 18,5 százalékos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Többletszabadság visszakövetelése

Kérdés: Kormányzati szolgálati jogviszonyát megszüntető kormánytisztviselő igénybe vett többletszabadsága miatt keletkezett tartozását nem tartalmazta a foglalkoztatói (közszolgálati) igazolás. Visszakövetelhető a túlfizetett szabadság annak ellenére, hogy a foglalkoztatott ebben a formában erről nem értesült?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni [régi Mt. 136. § (2) bekezdés]. Az új Mt. a többletszabadság visszakövetelését mint lehetőséget...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Ügyvezető fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Elmehet fizetés nélküli szabadságra egy kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, ha a társaságnak rajta kívül további két, önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező ügyvezetője is van? Az érintett ügyvezető saját jogú nyugdíjas, a társasági szerződés pedig rögzíti, hogy a vezető tisztségviselői feladatait munkaviszonyban látja el. Amennyiben fizetés nélküli szabadságra mehet, szükséges emiatt módosítani a társasági szerződést?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...készíteni, amely tartalmazza legalább a távollét kezdő és befejező időpontját, valamint azt, hogy a munkavállalót erre az időre munkabér nem illeti meg.A kérdés szempontjából fontos tisztázni, hogy a fizetés nélküli szabadság munkajogi intézmény. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag ügyvezetői jogviszonya

Kérdés: Egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tagja látja el az ügyvezetői feladatokat, vagyis aláírja a társaság iratait, és telefonon kapcsolatot tart az ügyfelekkel, de az érdemi munkát egy alkalmazott végzi. Elláthatja a tag az ügyvezetést eseti megbízások, esetleg egyszerűsített foglalkoztatás keretében, vagy más jogviszonyt kell létesíteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...részmunkaidős munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. Ebben az esetben a társadalombiztosítási járulék és a szocho alapja a tényleges munkabér, de teljes havi biztosítás esetén legalább a minimálbér 30 százaléka. Emellett természetesen a munkaidővel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Munkabérelőleg levonása betegszabadságból, táppénzből

Kérdés:

A munkavállaló nyilatkozatával hozzájárult a részére megelőzően folyósított munkabérelőleg munkabérből történő levonásához. Időközben bekövetkezett keresőképtelensége okán a hozzájáruló nyilatkozatát kiterjesztette a táppénzellátására is. A nyilatkozat felhatalmazása alapján megteheti a munkáltató, hogy a táppénzből vonja le az esedékessé vált munkabérelőleget?

Részlet az állásfoglalásából: […] ...eltérő irányt vesz a keresőképtelenség tartamára fizetett betegszabadság vagy annak lejáratát követő táppénzfolyósítás esetében.A munkabérelőleg folyósításának feltételeit a munkáltatónak célszerű belső szabályozó eszközökben rögzíteni, mely szabályzat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Téves járuléklevonás utólagos rendezése

Kérdés: Egy belső ellenőrzés során megállapítottuk, hogy egy foglalkoztatott jogviszonyát a számfejtés során tévesen biztosítással nem járó jogviszonyként kezeltük, ezért több hónapon keresztül nem került levonásra a társadalombiztosítási járulék. A hibát csak utólag észleltük. Hogyan kell ilyen esetben rendezni az elmaradt járulékot, kit terhel a felelősség a téves járulékmegállapításért, követelhető-e az elmaradt járulék a magánszemélytől, és milyen bevallási, illetve egyéb kötelezettségei vannak a kifizetőnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...esetén – visszatérítse. A levonás azonban nem haladhatja meg a társadalombiztosítási járulékkal és az adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a járulékkülönbözet egy összegben nem vonható le, a levonás további hat hónapon keresztül...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Rokkantsági ellátás a nyugdíjkorhatár betöltése után

Kérdés:

Egy munkavállaló elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és benyújtotta öregségi nyugdíj iránti kérelmét. Korábban rokkantsági ellátásban részesült, és a nyugdíj-megállapítás során megállapították, hogy a rokkantsági ellátás összege magasabb lenne, mint az öregségi nyugdíjé, ezért továbbra is ezt az ellátást választotta. Ebben az esetben saját jogú nyugdíjasnak minősül-e társadalombiztosítási szempontból? Kell-e a munkabéréből társadalombiztosítási járulékot levonni, illetve terheli-e a munkáltatót szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? A rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során figyelembe vehető-e megváltozott munkaképességű munkavállalóként?

Részlet az állásfoglalásából: […] ...személyek részére járó pénzbeli ellátás.Mivel a dolgozó nem saját jogú nyugdíjas, biztosított munkavállalónak minősül, így a munkabéréből – a személyi jövedelemadón túl – le kell vonni a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot is. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.
1
2
3
…
166