Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató - a német biztosító tájékoztatása alapján - azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021-2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...alá tartozó személy több uniós államban folytat egy-idejűleg tevékenységet, akkor valamennyi jogviszonyával összefüggő társadalombiztosítási kötelezettséget a biztosítás helye szerinti államban kell teljesítenie. Ennek pontos módját minden esetben az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jog-viszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximum-összegére és a kereseti korlátra

Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...kereseti korlátot érinti: a Keny-tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint az említett ellátások valamelyikében részesülő személy biztosítási kötelezettségből származó tárgyévi társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelme nem haladhatja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Találmányi díj járuléka

Kérdés: Kell járulékot vonni a munkaviszonyban álló dolgozó részére fizetett találmányi díjból? A munkavállaló a munkabérén felül, találmányidíj-szerződés alapján részesül a kifizetésben.
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettségnek két feltétele van: a kifizetésnek járulékalapot kell képeznie, illetve biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból kell származnia. Ez utóbbi feltétel jelen esetben egyértelműen teljesül, hiszen a felek között munkaviszony áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Két közalkalmazotti jogviszony egyidejűleg

Kérdés:

Vállalhat másik teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyt egy teljes munkaidős közalkalmazott úgy, hogy a két jogviszonyban eltöltött idő nem ütközik egymással (éjszakai nevelő és napközben szakács)? Amennyiben lehetséges, akkor a második közalkalmazotti állás után is ugyanazok a járuléklevonási, illetve fizetési kötelezettségek állnak-e fenn, mind munkavállalói, mind munkáltatói részről, mint az első jogviszonyban?

Részlet a válaszából: […] ...párhuzamosan működhetnek egymás mellett. A jogviszony létesítésével, fennállásával, megszűnésével kapcsolatos szabályokat, illetve a biztosítási kötelezettségre és a közterhek megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket a két jogviszonyban külön-külön,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] ...adóztathatóságát az adott egyezmény előírásai szerint kell megállapítani.A tb-kötelezettség meghatározásakor a magyar biztosítási kötelezettséget a fentebb említett nemzetközi egyezmények vagy uniós rendeletek felülírhatják, melyek következtében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Külföldi személy nyugdíjjáruléka

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy visszaigényelje a befizetett járulékait, illetve annak a nyugdíjbiztosításra jutó részét az a kínai állampolgárságú személy, aki egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként több mint 10 évig a minimálbért jelentősen meghaladó összegű munkabér után fizette meg a közterheket, most azonban családi okok miatt véglegesen visszatér a hazájába, így Magyarországon nyugellátásra nem lesz jogosult? Alkalmazható ebben az esetben a Tny-tv. 78. §-ában foglalt szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a régi Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosításának nem kellett volna fennállnia, és ő vagy foglalkoztatója eleget tett társadalombiztosítási kötelezettségének, és járulékfizetés történt. Ez a szabályozás azonban erre az esetre nem alkalmazható, hiszen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete

Kérdés:

Milyen feltételekkel tud elhelyezkedni egy gyermekét gondozó édesanya egy "kismama-szövetkezetben"? Mennyit kereshet, hogyan kell adóznia, mik a felelősségi szabályok?

Részlet a válaszából: […] ...itt nem önmagában a munkáltató a felelős, hanem a szövetkezet és a külső szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel.Hangsúlyos, hogy a biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszonyokat a Tbj-tv. 6. §-a tételesen meghatározza. Ennek megfelelően tudni kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Csökkentheti az egyéni vállalkozásában figyelembe veendő járulékalapot a kft.-ben megszerzett járulékalapjával az egyéni vállalkozó, aki heti egyórás munkaviszonyban látja el egy kft. ügyvezetői teendőit?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka után a szociális hozzájárulási adót.A két jogviszony sem a biztosítási kötelezettség, sem pedig a járulékfizetés tekintetében nincs hatással egymásra.Ugyanakkor, ha a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Szolgálati járandóságban részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatása

Kérdés: Figyelembe kell venni a kereseti korlát számítása során a szolgálati járandóságban részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkájáért fizetett munkabért? Az érintett munkavállaló idén egyébként már elérte a kereseti korlátot.
Részlet a válaszából: […] ...2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében a kereseti korlát számításánál a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó járulék-alapot képező jövedelmet kell csak figyelembe venni. Az egyszerűsített foglalkoztatás – amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
1
2
3
18