Ügyvezető minimumközterhe

Kérdés: Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja is, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha a társaság bevételszerző tevékenységében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Nappali tagozatos kft.-tag osztaléka

Kérdés: Milyen közterhet kell megfizetni egy kft.-tag részére kifizetett osztalék után abban az esetben, ha még nem töltötte be a 25. életévét, nappali tagozaton egyetemi tanulmányokat folytat, és a cég ügyvezetését ingyenes megbízási jogviszonyban látja el? A tag egy diákszövetkezet tagjaként 500.000 forintos munkabért szerzett.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett kft.-tag az ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül ugyan, de nappali tagozatos tanulmányaira tekintettel mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató - a német biztosító tájékoztatása alapján - azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021-2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett kutatóra - Németországban fennálló biztosítására, illetve az ez alapján bemutatott A1-es igazolásra tekintettel - Magyarországon valóban nem terjed ki a biztosítás, és munkabére után társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Letiltás munkabérből

Kérdés: Hogyan kell teljesítenie a munkáltatónak a végrehajtó által előírt levonási kötelezettséget abban az esetben, ha tájékoztatást kapott arról, hogy az egyik munkavállaló ellen végrehajtási ügy van folyamatban, amelynek kapcsán a meghatározott összegek levonására köteles? Mire kell figyelnie a munkáltatónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad [Vht. 61. § (1) bekezdés].A levonható százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Végelszámoló kisadózó egyéni vállalkozása

Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan induló egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy végelszámolás alatt álló kft. tagjaként jelenleg ellátja a végelszámolói tevékenységet is?
Részlet a válaszából: […] ...a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság társas vállalkozójának minősül a kft. olyan természetes személy tagja is, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha személyes közreműködésére tekintettel már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Jogviszonyok

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a legkedvezőbben egy kivaalany kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg "0" forintos megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, illetve a felesége, aki nem tagja a társaságnak, és ugyancsak megbízás alapján havi 60.000 forintos díjazás ellenében végzi a jövedelemszerző tevékenységet a cégben? Jelenleg mindketten rendelkeznek főállású munkaviszonnyal, ami azonban rövidesen megszűnik.
Részlet a válaszából: […] ...a nem tag munkavállalóval, aki havi 60.000 forintos megbízási díjért végez munkát a cégben.A havi 60.000 forintból származó jövedelem (60.000× 90% = 54.000 forint) havi szinten nem éri el a minimálbér 30 százalékát, tehát nem keletkeztet biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Kata választása

Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy kft. tulajdonosaként megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? Ügyvezetőként megbízási díjban nem részesül, a társaság jövedelemszerző tevékenységében személyesen nem működik közre.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja is, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha személyes közreműködésére tekintettel már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el a közteherfizetési kötelezettség megállapítása során egy egyszemélyes kft., amelynek tagja az ügyvezetői tevékenység ellátása mellett tagként személyesen közreműködik a társaság tevékenységében is, de jövedelmet nem vesz fel, és mivel jelenleg rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, a '08-as bevallásban nem szerepeltet semmilyen közterhet? Hogyan változik a járulékfizetési kötelezettség, ha a tagnak lecsökken a munkaideje heti 20 órára, és a saját cégében is munkaviszonyt létesít? Csak a 20 órára járó munkabér után kellene ebben az esetben megfizetni a járulékot, a szociális hozzájárulási adót és a személyi jövedelemadót, vagy a garantált bérminimum lesz a közterhek alapja? Megoldható, hogy a kft.-ben továbbra sem vesz fel jövedelmet, és csak a bérminimum fele után fizeti meg a járulékot, és mivel nincs munkabére, nem fizet szja-t és szochót?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. tulajdonos tagja társas vállalkozóként működik közre személyesen a cégében, viszont heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól.A jövőben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

A szakszervezeti tagdíj levonási sorrendje a munkabérletiltások levonási rendszerében

Kérdés: Csökkenti a letiltás alapját képező munkabér-jövedelmet az érdekképviseleti tagdíj összege?
Részlet a válaszából: […] ...mely szerint egyes foglalkozási csoportok vonatkozásában a foglalkoztatott jövedelméből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat a foglalkoztató nem vonhat le és nem utalhat tovább. A radikális változás a 2024. január elsejei hatálynap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Szakszervezeti tagdíj

Kérdés: Melyek azok a foglalkoztatási jogviszonyok, amelyekben nincs lehetőség 2024. január elsejétől a munkáltatói levonás útján teljesíteni a szakszervezetitagdíj-fizetési kötelezettséget, és kik azok a munkavállalók, akik számára a lehetőség továbbra is megmarad, és a törvény hatálybalépésével is munkáltatói levonással tesznek eleget az érdekképviseletitagdíj-fizetésnek?
Részlet a válaszából: […] ...való levonásra jogszabály felhatalmazása vagy végrehajtható bírósági határozat alapján kerülhet sor.A munkavállalói érdekképviseleti tagdíj munkáltató által történő levonására jogszabályi keretet az 1991. évi XXIX. tv. teremt, melyben a jogalkotó arról rendelkezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
1
2
3
47