A munkabér védelme

Kérdés: Melyek a legfontosabb tudnivalók a munkabér kifizetésével és védelmével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 154. §-a alapján a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni, ez alól az képezhet kivételt, ha a munkavégzés külföldön történik, vagy jogszabály eltérő rendelkezést tartalmaz. Ez a rendelkezés vonatkozik továbbá a bérpótlékra és a teljesítménybér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Munkabérletiltás érvényesítése kormányzati tisztviselő gyermeknevelési támogatásából

Kérdés: A kormányzati tisztviselő jövedelméből a végrehajtó folyamatban lévő munkabérletiltást érvényesít. A foglalkoztatótól igényelt, várhatóan utalásra kerülő gyermeknevelési támogatásból is levonható a végrehajtás alá vont tartozás, vagy ez a típusú kifizetés mentes a végrehajtás alól?
Részlet a válaszából: […] A kormányzati igazgatás gyermeket nevelő és családot alapító tisztségviselői élethelyzetének javítása érdekében a Kit. keretein belül a jogalkotó évente egy alkalommal gyermeknevelési támogatásra való jogosultságról rendelkezett.A gyermeknevelési támogatás összege a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Ügyvezető minimumközterhe

Kérdés: Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. értelmében az ügyvezető munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végezheti a tevékenységét.Amennyiben az ügyvezetés megbízási jogviszonyban történik, akkor az ingyenesen is végezhető, ebben az esetben azonban a Tbj-tv. speciális szabályozását kell alkalmazni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] Az ügyintéző helyesen tudja, a rokkantsági (és rehabilitációs) ellátás a nyugdíjkorhatár betöltését követően sem minősül nyugellátásnak, és az ebben részesülő nem tekinthető nyugdíjasnak, így munkavállalóként nem mentesül a biztosítási és járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Jubileumi jutalom

Kérdés: Beleszámít az állásidő a jubileumi jutalomra jogosító időbe egy kulturális intézményben foglalkoztatott dolgozó esetében, aki 2023. április 24-től keresőképtelen, 2023. június 1-jétől a foglalkozás-egészségügyi orvos alkalmatlannak minősítette a munkavégzésre, az intézmény azonban nem tudott megfelelő munkakört biztosítani a számára, de nem mondott fel neki, azóta is állományban tartja? Milyen munkabér alapján kell kifizetni a jutalmat ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. § (1)-(2) bekezdése értelmében a huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár, amely huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi, harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Munkavállaló által kezdeményezett felszámolási eljárás

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak a munkabér kifizetésének elmaradása esetén annak érdekében, hogy hozzájusson a járandóságához?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalói munkabér-követelés sajátos, ugyanakkor eredményes és célravezetőnek tekinthető érvényesítése lehet a bérfizetési kötelezettségét nem teljesítő munkáltató felszámolási eljárással való fenyegetése. Nem zárható ki, hogy a munkavállaló kellő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató - a német biztosító tájékoztatása alapján - azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021-2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett kutatóra - Németországban fennálló biztosítására, illetve az ez alapján bemutatott A1-es igazolásra tekintettel - Magyarországon valóban nem terjed ki a biztosítás, és munkabére után társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkabérletiltás adóköteles költségtérítésből

Kérdés: A munkába járás költségtérítésének adómentes összeghatáron felüli részéből le kell vonni a NAV határozatában előírt letiltást? A munkáltató a napi munkába járás 30 forint/kilométer összegű adómentes költségtérítésén felül kilométerenként 26 forintot adóköteles jövedelemként számfejt az érintett dolgozó részére. A NAV-határozat értelmében a munkavállaló nettó munkabérét 33 százalékos letiltás terheli.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése

Kérdés: Milyen igényekkel léphet fel a munkavállaló a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony több, különböző okból kifolyólag is megszűnhet jogellenesen: ha a munkáltató sérti az egyenlő bánásmód követelményét [Ebk-tv., Mt. 12. §], ha a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozatot nem foglalták írásba [Mt. 22. § (3) bekezdés],...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Prémium

Kérdés: Szabadon dönthet a munkáltató a prémium kifizetéséről és összegéről abban az esetben, ha a munkaszerződésben az szerepel, hogy mérlegelési jogkörében eljárva prémiumot adhat a dolgozónak, vagy van valamilyen korlátja ennek a juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkáltató úgy dönt, hogy a munkavállalónak teljesítményére tekintettel prémiumot fizet, akkor a juttatás teljesítése nem az Mt. által támasztott kötelezettség teljesítése, hanem a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása, amit az Mt. 16. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
1
2
3
120