Visszamenőleges nyugdíjazás

Kérdés:

Vissza tudja igényelni a járulékot a munkavállaló vagy a munkáltató az alábbi esetben? Egy munkaviszonyban álló dolgozót elbocsátotta a munkáltatója, és 3 havi végkielégítést, valamint – megállapodás alapján – 3 havi felmentési időt biztosított a számára, így jogviszonya 2023. szeptember 30-án szűnt meg, azonban az összes járandóság kifizetése után a dolgozó a 40 év jogosultsági idejére tekintettel 2023. április 10-ei dátummal nyugdíjas lett. Mi lesz ebben az esetben a végkielégítés sorsa, tekintettel arra, hogy a nyugdíjas munkavállaló részére nem jár ez a juttatás?

Részlet a válaszából: […] ...a járulékproblémával. Mivel a nyugdíjas munkavállalóra nem terjed ki a biztosítás, a munkabérét nem terheli sem járulék, sem pedig szociális hozzájárulási adó. Tehát mindazon jövedelem, amelynek kifizetésére az április 10-ét követő időszakra került sor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Nyugdíjas munkavállaló munkabére

Kérdés: Elegendő, ha szakképzettséget igénylő munkakörben a minimálbérnek megfelelő összegű munkabérrel kerül alkalmazásra egy nyugdíjas személy, tekintettel arra is, hogy esetében nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kiegészítő tevékenységét folytató (tehát nyugdíjas) munkaviszonyban álló dolgozóra nem terjed ki a biztosítás, és vele kapcsolatban nincs járulékfizetési kötelezettség, értelemszerűen a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti minimumjárulék-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak, azaz kiegészítő tevékenységű munkavállalónak minősül az a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozó, aki 2023 júniusában betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, de továbbra is a rokkantsági ellátást kapja, mert annak összege kedvezőbb számára, mint az öregségi nyugdíj? Helyesen jár el a munkáltató, ha a továbbiakban kizárólag személyi jövedelemadót von a munkavállaló béréből?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdésben említett személy a nyugdíjkorhatára betöltését követően is rokkantsági ellátásban részesül, ezt követően sem tekinthető nyugdíjasnak. A rokkantsági ellátás a Tbj-tv. és a Szocho-tv. meghatározása szerint abban az esetben sem minősül nyugdíjnak, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Nyugdíjas munkavállaló munkabére

Kérdés:

Nyugdíjas munkavállaló esetén is alkalmazni kell a kötelező legkisebb alapbérre, a minimálbérre vonatkozó előírásokat? A napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatott korhatárt betöltött saját jogú nyugdíjas bére lehet kisebb, mint a 2023. január 1-jétől érvényes minimálbér összege, arra való tekintettel, hogy a dolgozó kizárólag személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett?

Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 136. § (1) bekezdés]. Az Mt., illetve egyéb jogszabályok nem tartalmaznak semmilyen kivételt vagy külön szabályozást a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozóan, ami azt jelenti, hogy a kiegészítő tevékenységűnek minősülő, öregségi nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Járulékfizetési alsó határ nyugdíjas munkavállaló esetén

Kérdés:

Meg kell adni a minimálbér 30 százalékának megfelelő 69 600 forintos munkabért a nyugdíjas munkavállalóknak is akkor, ha napi 2 órás munkaidőben történik a foglalkoztatásuk?

Részlet a válaszából: […] ...vagy garantált bérminimum összegét, illetve részmunkaidő esetén ennek részarányos részét. Ez a szabály értelemszerűen vonatkozik a nyugdíjas munkavállalókra is. Ez napi 2 órás munka-viszony esetén – szakképzettséget nem igénylő munkakört feltételezve – havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Egyéni járulékok elmaradt munkabérből

Kérdés: Kell egyéni járulékot vonni, és ha igen, akkor milyen mértékben, abban az esetben, ha egy felszámolás alatt lévő cég a volt dolgozók számára 2017. évi elmaradt munkabéreket fizet ki? A dolgozók között nyugdíjas munkavállalók is vannak.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. §-a általános elvként rögzíti, hogy a járulékokat havonta a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint – a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Nyugdíjas munkavállaló éves keretösszege

Kérdés: Hogyan kerül megszüntetésre a nyugellátás folyósítása annak a 40 éves jogosultsági idő alapján kedvezményes nyugdíjban részesülő női munkavállalónak, akinek a munkabére 2020. június hónapban érte el az éves keretösszeget? A régi vagy az új szabályokat kell figyelembe venni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjat 2020. július 1-jétől kellene szüneteltetni, azonban arra már nem kerül sor, hiszen 2020. július 1-jétől hatályát vesztette az öregségi nyugdíj keresőtevékenységre tekintettel történő szüneteltetésére vonatkozó szabály. Vagyis 2020. július 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Román nyugdíjban részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy önkormányzat által fizikai munkakörben foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalónak, aki már magyar állampolgár, de Romániából kapja a nyugdíját, román hatóságok állapították meg a jogosultságát, és a nyugdíjba vonulásakor még román állampolgár volt? Az érintett munkavállaló Magyarországon soha nem fizetett semmilyen közterhet.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak értelmében nem terjed ki a biztosítás az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas személyre. A Tbj-tv. alkalmazásában [4. § f) pontja] – többek között – saját jogú nyugdíjasnak minősül az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Szolgálati járandóságban részesülő személyek kereseti korlátja

Kérdés: Az új járulékszabályok alapján 2020. július 1-jétől az öregségi nyugdíjas munkavállalók semmilyen jogviszonyban nem lesznek biztosítottak, és így értelmetlenné válik számukra a kereseti korlát, az erre vonatkozó jogszabályi hely (Tny-tv. 83/B. §) pedig hatályát veszti. A szolgálati járandóságban részesülő személyek esetében is megszűnik a kereseti korlát 2020. július 1-jétől, tekintettel arra, hogy korábban a Tny-tv. megszűnő, 83/B. §-át kellett alkalmazni az ő esetükben is?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az új Tbj-tv. hatálybalépésével (2020. július 1-je) a Tny-tv. számos rendelkezése módosul, többek között hatályát vesztik a 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre vonatkozó előírások (22/A. §), illetve a korhatárt be nem töltött nyugdíjasok kereseti korlátjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Nyugdíjas munkavállaló adófizetési felső határa

Kérdés: Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót egy kft. nyugdíjas tagjának fizetett osztalék után abban az esetben, ha a munkabére már elérte az adófizetési felső határt? A?cég érintett nyugdíjas tulajdonosa munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, a havi bruttó munkabére 600?000 forint, amely után a cég nem fizet szociális hozzájárulási adót. A 2018. évi 5 millió forint összegű osztalék kifizetésére augusztus 15-e után kerül sor.
Részlet a válaszából: […] A vállalkozás helyesen jár el akkor, amikor az ügyvezető havi munkabére után nem fizet szociális hozzájárulási adót. A Szocho-tv. 5. §-a ugyanis pontosan felsorolja az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés eseteit. A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.
1
2
3
…
11