1654 talált cikk a munkabér kifejezésre

Kérdés: Egy édesanya második gyermeke 2026. november 11-én tölti be a harmadik életévét, harmadik gyermeke pedig várhatóan 2027 márciusában születik meg. Az anya jelenleg heti 20 órás munkaviszonyban áll, amelyben gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon van. A GYES megszűnését követően, 2026. november 12-től december 31-ig a felhalmozott szabadságát töltené; havi bruttó munkabére 350.000 forint. Emellett 2026. október 1-jétől december 31-ig egy családi vállalkozásnál is határozott idejű munkaviszonyt létesítene. Beszámítható-e az ebből származó jövedelem a CSED és a GYED alapjába annak ellenére, hogy ebben a jogviszonyban nem szerez 365 nap biztosítási időt, és a két munkaviszony egy ideig párhuzamosan áll fenn? Mekkora munkabér szükséges a maximális GYED eléréséhez, és milyen kockázatokra kell figyelni?

Kérdés: A végrehajtást kérő és az adós megállapodása alapján a végrehajtó havi fix összegben határozta meg a munkabérből történő letiltást. Hogyan kell ebben az esetben alkalmazni a letiltás általános szabályait, különösen a levonásmentes munkabérre és a korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható összegre vonatkozó rendelkezéseket? Mi a munkáltató teendője, ha a fix összegű letiltás mellé a végrehajtó újabb letiltást ad ki?

Kérdés: Befolyásolja bármilyen módon az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, ha egy kft.-ben munkaviszony keretében dolgozó tag év közben visszamenőleg érvényesíti a nyugdíjjogosultságát? A munkavállaló havi bruttó munka-bére 500 ezer forint.

Kérdés: Választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozó társaság munkavállalója, illetve megbízási jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélye, ha az ekho alkalmazásának egyéb feltételei teljesülnek? Helyesen gondolja a cég ügyintézője, hogy ebben az esetben az ekho alkalmazásával adózó bevétel nem növeli a kiva alapját?

Kérdés:

Visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett táppénzellátás egy olyan személytől, aki 2026-ban egy 2021-ben kelt nyugdíjhatározatot mutatott be, ezáltal 2021-től saját jogú nyugdíjasnak, azaz kiegészítő tevékenységet végzőnek minősül? A személy a 2023. és 2024. években több alkalommal is részesült táppénzellátásban, mert a munkáltatónak nem volt tudomása a nyugdíjasstátuszról. A helyzetet bonyolítja, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatónál 2025-ben átfogó tb-ellenőrzésre került sor. A jogalap nélkül felvett ellátás 90 napon túli visszakövetelhetősége visszanyúlhat az ellenőrzéssel lezárt időszakra is?

Kérdés: Egy munkavállaló 2026. január 13-án, a munka befejezése előtt üzemi balesetet szenvedett. A balesetet a foglalkoztató üzemi balesetnek ismerte el. A munkavállaló ezt követően két hétig kórházi ápolásban részesült, és jelenleg is keresőképtelen. Mivel január 13-ára a teljes munkabérét megkapta, a társadalombiztosítási kifizetőhely január 14-től folyósít részére baleseti táppénzt. A 2026. augusztus 24-től kiállított orvosi igazoláson azonban a keresőképtelenség kódja „1”-esről „8”-asra változott. Továbbra is baleseti táppénzt kell folyósítani a korábban megállapított napi alap figyelembevételével, vagy az általános szabályok szerint új táppénzalapot kell megállapítani?

Kérdés:

Beleszámít a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időbe a felmondási idő és a végkielégítés ideje? Mi a teendő abban az esetben, ha a kiküldött határozatban nem szerepel az 1997. augusztus 1-jén kifizetett összeg, amelyből társadalombiztosítási járulék és személyi jövedelemadó is levonásra került?

Kérdés: Mennyi lehet a maximális keresete a továbbiakban annak a nőnek, aki még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárát, de már rendelkezik a 40 év jogosultsági idővel, és 2026. október 1-jétől igénybe kívánja venni a nők kedvezményes öregségi nyugdíját? Az érintett nem szünteti meg a jelenlegi munkaviszonyát, a munkáltatója tovább kívánja alkalmazni a nyugdíjazás után is.

Kérdés: Kormányzati szolgálati jogviszonyát megszüntető kormánytisztviselő igénybe vett többletszabadsága miatt keletkezett tartozását nem tartalmazta a foglalkoztatói (közszolgálati) igazolás. Visszakövetelhető a túlfizetett szabadság annak ellenére, hogy a foglalkoztatott ebben a formában erről nem értesült?

Kérdés: Elmehet fizetés nélküli szabadságra egy kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, ha a társaságnak rajta kívül további két, önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező ügyvezetője is van? Az érintett ügyvezető saját jogú nyugdíjas, a társasági szerződés pedig rögzíti, hogy a vezető tisztségviselői feladatait munkaviszonyban látja el. Amennyiben fizetés nélküli szabadságra mehet, szükséges emiatt módosítani a társasági szerződést?