Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el a közteherfizetési kötelezettség megállapítása során egy egyszemélyes kft., amelynek tagja az ügyvezetői tevékenység ellátása mellett tagként személyesen közreműködik a társaság tevékenységében is, de jövedelmet nem vesz fel, és mivel jelenleg rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, a '08-as bevallásban nem szerepeltet semmilyen közterhet? Hogyan változik a járulékfizetési kötelezettség, ha a tagnak lecsökken a munkaideje heti 20 órára, és a saját cégében is munkaviszonyt létesít? Csak a 20 órára járó munkabér után kellene ebben az esetben megfizetni a járulékot, a szociális hozzájárulási adót és a személyi jövedelemadót, vagy a garantált bérminimum lesz a közterhek alapja? Megoldható, hogy a kft.-ben továbbra sem vesz fel jövedelmet, és csak a bérminimum fele után fizeti meg a járulékot, és mivel nincs munkabére, nem fizet szja-t és szochót?
Részlet az állásfoglalásából: […] Jelenleg a kft. tulajdonos tagja társas vállalkozóként működik közre személyesen a cégében, viszont heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól.A jövőben a személyes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó minimumjáruléka

Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól az egyéni vállalkozó abban az esetben, amennyiben részmunkaidős – heti 20 órás – munkaviszonyban áll, de egyébként a keresete meghaladja a garantált bérminimumot, tehát teljes szolgálati időt szerez?
Részlet az állásfoglalásából: […] Sajnos nem. A jogszabály e tekintetben egyértelműen fogalmaz. A Tbj-tv. 42. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében fennálló munkaviszonyára tekintettel az egyéni vállalkozó abban az esetben mentesül a minimumkötelezettség alól, amennyiben abban a foglalkoztatása a heti 36...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. november 28.

Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. 47. §-ának (4a) bekezdése értelmében az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. augusztus 22.

Nyugdíjas munkavállaló munkabére

Kérdés: Elegendő, ha szakképzettséget igénylő munkakörben a minimálbérnek megfelelő összegű munkabérrel kerül alkalmazásra egy nyugdíjas személy, tekintettel arra is, hogy esetében nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] Mivel a kiegészítő tevékenységét folytató (tehát nyugdíjas) munkaviszonyban álló dolgozóra nem terjed ki a biztosítás, és vele kapcsolatban nincs járulékfizetési kötelezettség, értelemszerűen a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti minimumjárulék-fizetési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. augusztus 22.

Bevallás egyéni vállalkozó státuszának változása esetén

Kérdés: Hogyan kell kitölteni a 2358-as bevallást az alábbi esetben? Egy átalányadózó egyéni vállalkozó az időszak során státuszában bekövetkezett változás miatt egyszerűsített bevallás benyújtására nem jogosult. A vállalkozó 2023 januárjában főállású, 2023. február 1. és 2023. május 31. között heti 36 órát elérő foglalkoztatás mellett folytatta a tevékenységét, majd 2023. június 1-jétől kezdődően ismét főállású. 2023. első negyedévében átalányadós bevétele nem volt, így január hónapra (főállású státuszára tekintettel) minimumjárulék-fizetési kötelezettsége keletkezett, február és március hónapokra nem volt járulékfizetési kötelezettsége. 2023. második negyedévében, áprilisban nem volt bevétele, így erre a hónapra vonatkozóan járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. Májusban realizált először bevételt, az ebből származó jövedelme meghaladta az adómentes értékhatárt. Bevallásában május hónapra vonatkozóan a jövedelmének adómentes értékhatárt meghaladó része kerül beállításra járulékalapként. Júniusban – már ismét főállásúként – további nagy összegű bevételt realizált, jövedelme a minimumjárulék-alapot jelentősen meghaladja. Hogyan kell megállapítani a június havi járulékalapot, illetve helyesen történt a korábbi időszak járulékalapjainak megállapítása?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszunkat megpróbáljuk táblázatba foglalva is illusztrálni. Hó/negyedév Adóköteles jövedelem Halmozott éves adóköteles jövedelem Minimumjárulék-alap Halmozott éves minimumjárulék-alap Fizetendő tb-járulék-alap (tárgyhavi és éves halmozott) 01...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:

Felsőfokú tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó

Kérdés: Terheli minimumjárulék-fizetési kötelezettség az egyéni vállalkozót abban az esetben, ha esti tagozaton folytat tanulmányokat? Júniustól vagy szeptembertől kell megfizetni a minimumközterheket abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó nappali tagozatos hallgató, de szeptembertől nem kívánja folytatni a tanulmányait?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében nem terheli az egyéni és társas vállalkozót a minimumjárulék-fizetési kötelezettség abban az esetben (sem), amennyiben "...a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. augusztus 8.

Keresőképtelen munkavállaló járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Meg kell fizetni a keresőképtelen munkavállaló után a minimumjárulékot abban az esetben, ha a munkáltatónak tudomása van róla, hogy a munkavállaló tartósan beteg, keresőképtelensége folyamatos, azonban az orvosi igazolást nem tudja leadni teljes hónapot lefedve, mert a háziorvos nem állította ki a bérszámfejtésig?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól keresőképtelensége időtartamára, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. június 6.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés: Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?
Részlet az állásfoglalásából: […] Lássuk először a kereseti korlátot.A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében: ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. április 11.

Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Hogyan történik 2023-ban a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapítása abban az esetben, ha egy főállású átalányadózó egyéni vállalkozó negyedév közben – heti 40 órás munkaviszonyára tekintettel – többes jogviszonyúvá válik? Mi lesz a helyes osztószám például abban az esetben, ha a munkaviszony létrejöttére a 2. negyedévben, május hónapban kerül sor?
Részlet az állásfoglalásából: […] Megítélésünk szerint ebben az esetben a 2. negyedévben is három az osztószám. Ugyanakkor a minimumjárulék-alap meghatározásánál a május és június hónapra már nem számolunk minimumjárulék-fizetési kötelezettséggel. A kérdésben vázolt helyzetre nincs külön előírás,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. január 31.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nagyszülői GYED-e

Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha a lánya helyett, nagyszülőként igényli a GYED-et? Jogosult lehet egyáltalán az ellátásra ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A nagyszülői GYED feltételeit az Eb-tv. 42/G. szakasza taglalja. Az említett jogszabályi hely (1) bekezdése értelmében a nagyszülő a szülő helyett abban az esetben jogosult GYED-re, amennyibena) a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. január 17.
1
…
4
5
6
…
14