Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló CSED-jogosultsága

Kérdés: Igényelhet GYES-t a szülése után egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, ha jogosult ugyan CSED-re, de nem szeretné elveszíteni a rokkantsági ellátását? Az édesanya a szülési szabadság letelte után GYED-et szeretne igényelni, mert az már nem veszélyezteti a megváltozott munkaképességére tekintettel folyósított ellátást.
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-a (2) bekezdésének b) pontja valóban kimondja, hogy a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Rehabilitációs ellátásban részesülő édesanya GYES-e

Kérdés: Jogosult lesz GYES-re egy rehabilitációs ellátásban részesülő édesanya?
Részlet a válaszából: […] Tisztázni kell azokat a joganyagokat, melyek alapján az említett ellátások megillethetik, külön-külön vagy akár egyszerre is a kérelmezőt. A 2011. évi CXCI. tv. alapján megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira azon személyek jogosultak, akiknek az egészségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Kell szakképzési hozzájárulást fizetni a rehabilitációs kártyával foglalkoztatott munkavállaló, illetve tag után?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megváltozott munkaképességű személynek minősülő munkavállalóról, illetve társas vállalkozókról van szó, akik után a kifizető a Szocho-tv. 13. szakasza szerinti adókedvezményt érvényesít, amihez már nincs szükség – az egyébként már megszűnt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Rokkantsági ellátásban részesülő megbízott

Kérdés: Kell valamilyen egyéb közterhet vonni a személyi jövedelemadón túl egy rokkantsági ellátásban részesülő személy megbízási jogviszonyára tekintettel kifizetett díjazásból, amely a 10 százalékos költséghányad levonása után nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A dolgozó egészségi állapota 50 százalékos. Igénybe veheti a foglalkoztató a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása esetén érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt? Hogyan változik a kötelezettség, ha a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megbízási jogviszonyban alkalmazott személyről van szó, akire főszabály szerint [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés f) pontja] akkor terjed ki a biztosítás, ha a megbízási díjából származó havi járulékalapot képező (az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Szakképzési hozzájárulás rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló után

Kérdés: Milyen feltételeknek kell teljesülnie annak érdekében, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló után a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény mellett igénybe lehessen venni a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó kedvezményt is?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. értelmében a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény érvényesítése szempontjából megváltozott munkaképességű személynek minősül az,– akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása

Kérdés: Van valamilyen kötelezettsége a munkáltatónak egy megváltozott munkaképességű munkavállalója esetében azon túl, hogy igénybe veszi utána a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, valamint 5 nap pótszabadságot biztosít a számára? Kell nyilvántartást vezetni abban az esetben is, ha a munkáltató csak egy megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat? Valóban nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie annak a cégnek, ahol a munkavállalók létszáma nem éri el a 25 főt?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személy után a foglalkoztató a Szocho-tv. 13. §-a alapján valóban szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vehet igénybe. A jogszabályi hely alkalmazásában megváltozott munkaképességűnek az minősül,– akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Figyelembe veheti a munkáltató a dolgozót a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény, illetve a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában abban az esetben, ha nem rendelkezik a megváltozott munkaképességű személy állapotára vonatkozó orvosi szakvéleménnyel, ám a rokkantsági ellátás megállapítására vonatkozó határozat alapján egyértelműen megállapítható az érintett egészségi állapota?
Részlet a válaszából: […] Bár nem része a kérdésnek, de megérne néhány gondolatot, hogy a munkaadó miért nem rendelkezik a vonatkozó szakvéleménnyel, amelynek bemutatását a munkavállaló még a személyiségi jogaira hivatkozva sem tagadhatná meg. Annál is inkább, mert a 2011. évi CXCI. tv. 22....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Jogosultság rokkantsági ellátásra

Kérdés: Jogosult lehet valamilyen módon rokkantsági ellátásra az a személy, aki nem rendelkezik a szükséges biztosítási idővel?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás (együtt: megváltozott munkaképességű személyek ellátása) megállapítása során szükséges, hogy a kérelmező az igény benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 3 évet, vagy 10 éven belül legalább 7 évet, vagy 15 éven belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő

Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás megállapításához a 15. életév betöltése, negyvenszázalékos vagy nagyobb mértékű egészségkárosodás és meghatározott mennyiségű biztosítási idő szükséges. Sem a rehabilitációs ellátást, sem pedig a rokkantsági ellátást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Rokkantsági ellátás 2020-ban

Kérdés: Mennyi a rokkantsági ellátás minimális összege 2020-ban?
Részlet a válaszából: […] A 2020. január 1-jétől megállapításra kerülő rokkantsági ellátás minimális és maximális összege a havi átlagjövedelem összegétől függetlenül– nem lehet kevesebb 31 325 forintnál, ugyanakkor a 46 982 forintot sem haladhatja meg, ha a megváltozott munkaképességű személy=...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.
1
8
9
10
25