Rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés: Jogosult táppénzre egy rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló, aki több mint egy éve áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában nappali portásként, és 2019. december 6-tól keresőképtelen? A kifizetőhelynek korábban nem volt tudomása a dolgozó rehabilitációs pénzbeli ellátásáról. A munkavállaló munkabére azonos a mindenkori minimálbér összegével.
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek részére a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően, rehabilitációs ellátás, vagy rokkantsági ellátás állapítható meg.A rehabilitációs pénzbeli ellátás legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a rehabilitációs hozzájárulással. A 2011. évi CXCI. tv. 22. §-a értelmében a rehabilitációs hozzá-járulás vonatkozásában azt a megváltozott munka-képességű személyt lehet figyelembe venni, akinek a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi 4 órát eléri. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély

Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a kérdés második felével, amelyre a válasz egyértelmű nem. A Szocho-tv. 13. szakasza értelmében a megváltozott munkaképességű személyek utáni adókedvezménnyel a kifizető (az általa munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója munkabére), a társas vállalkozás (a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló nem minősül nyugdíjasnak, illetve semmilyen egyéb speciális szabály sem vonatkozik rá, így belépése napján biztosítottá válik a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. A biztosítási jogviszony kezdetét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló kisadózó vállalkozása

Kérdés: Befolyásolja valamilyen módon a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha egy C1 kategóriába sorolt, heti 25 órás munkaviszonyban álló, megváltozott munkaképességű munkavállaló létesít egy kisadózó egyéni vállalkozást is? A munkavállaló munkabére jelenleg havi 120 ezer forint. Kell valamilyen intézkedést tennie a munkáltatónak annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a munkavállaló ellátása?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében a rokkantsági ellátásban részesülő személynek keresőtevékenysége esetén akkor kell megszüntetni az ellátását, amennyiben az abból származó egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Hozzátartozói nyugellátások

Kérdés: Jogosult lehet hozzátartozói ellátásra az elhunyt személy feleségének gyermeke, valamint özvegy édesanyja? Az elhunyt bizonyíthatóan évek óta nevelte házastársa gyermekét, illetve 3 éve közös háztartásban élt a felesége édesanyjával is, akit jelentős mértékben anyagilag is támogatott.
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül az elhunyt jogszerző jogán, özvegyi nyugdíj mellett, hozzátartozói nyugellátásként valóban megállapítható árvaellátás, valamint szülői nyugdíj is.Azonban az árvaellátás és a szülői nyugdíj esetében is külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Letiltás táppénzből

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló esetében, amikor a betegsége idejére megállapított táppénzellátásból az általános szabályok szerint vonta le a letiltás összegét? A munkavállaló tudomása szerint ebben az esetben a letiltásra kedvezőbb szabályokat kell alkalmazni. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az érintett munkavállaló keresőképtelensége vonatkozásában nem mellőzhető az a lényeges körülmény, hogy a betegségéből fakadó munkaképtelenség teljes tartama alatt nem egészségbiztosítási pénzbeli ellátásban, hanem a Hszt. 147. §-ának (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Szövetkezet rehabilitációs hozzájárulási kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása során az iskolaszövetkezetnek? Figyelembe kell vennie a létszám számításakor a szövetkezet nappali tagozatos hallgató tagjait, vagy csak a munkaviszonyban álló munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai álláspontot alakított ki a 2011. évi CXCI. tv. 23. §-a szerinti, rehabilitációs hozzájárulás fizetésére vonatkozó szabályok egységes alkalmazására.E szerint a rehabilitációs hozzájárulással összefüggő létszám...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Rokkantsági ellátás összegének csökkentése

Kérdés: Van értelme a fellebbezésnek az alábbi esetben? 2010 óta rokkantsági ellátásban részesülő 90 százalékos egészségkárosodott férfi Magyarországról és Romániából is kapja a szolgálati idejének megfelelő ellátást, tekintettel arra, hogy mindkét helyen dolgozott. Az ellátás elbírálása során a magyar nyugdíjfolyósító hivatalból kérte a román féltől az arányos részt az ottani 9 év munkaviszony alapján. Az évek során több alkalommal is felülvizsgálták az állapotát az orvosi leletei és egyéb iratai alapján, mert az állapota nem tette lehetővé a személyes megjelenést. A?legutóbbi, 2019. április hónapban lezajlott felülvizsgálat során a 2015. évben megállapított rokkantsági ellátás összegéből levonták a román nyugellátás összegét, és ezt állapították meg új ellátási összegként, valamint tájékoztatták az érintettet, hogy a korábban jogtalanul felvett ellátást vissza kell fizetnie.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan megváltozott munkaképességű személyről van szó, akinek 2010-ben megállapított rokkantsági nyugdíja 2012-től a 2011. évi CXCI. tv. hatálybalépésével rokkantsági ellátássá alakult át. E?változás egyben azt is jelentette, hogy a jelzett időponttól a két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Rokkantsági járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a foglalkoztatást abban az esetben, ha a munkáltató munkaviszony keretében alkalmaz egy olyan személyt, akinek az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 90 százalékos, és rokkantsági járadékban részesül?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet alapján járó rokkantsági járadék – amely mellett korlátlanul lehet keresőtevékenységet végezni – nem minősül saját jogú nyugdíjnak, az ebben részesülő nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak. Ebből következően, ha munkaviszonyt létesít, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.
1
8
9
10
23