Nyugdíjas megbízott

Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés felhívja a figyelmet egy alapvető tévedésre, amelyet a Tbj-tv. 2019. január 1-jén bevezetett változása indukált. Az új szabályozás alapján a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszony nem keletkeztet biztosítási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. augusztus 27.

Ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Létesíthet munkaviszonyt a társaság az ügyvezetőjével annak ellenére, hogy az alapító okirat nem tartalmaz rendelkezést erre vonatkozóan, vagy ennek érdekében a társasági szerződést módosítani kell? Az ügyvezető után jelenleg megbízási jogviszonya alapján társas vállalkozóként történik a minimális járulékok megfizetése.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – ? a társasággal kötött megállapodása szerint ? – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A jogszabály tehát – ? függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. augusztus 6.
Kapcsolódó címke:

Nem közreműködő tag közterhei

Kérdés: Van bármilyen kötelezettsége egy kft.-nek azzal a tagjával kapcsolatban, aki a társaságban semmilyen tevékenységet nem folytat, viszont semmilyen egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik? A?kérdést az indokolja, hogy az adóhatóság a céget visszamenőleges bejelentésre szólította fel, azzal indokolva, hogy az érintett semmilyen biztosítási jogviszonnyal sem rendelkezik.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az adóhatóság felszólítása kizárólag félreértésen alapulhat. A Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja alapján a kft. tagja akkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. július 16.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A diákok foglalkoztatása – a munka jellegétől és időtartamától függően – többféle módon valósulhat meg.A foglalkoztató és a diák számára is a legegyszerűbb és legbiztonságosabb foglalkoztatási forma az iskola-szövetkezeten keresztül történő munkavállalás. Ebben az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 25.
Kapcsolódó címkék:  

Szociális szövetkezet tagjai

Kérdés: Be kell jelenteni a szociális szövetkezet tagjait valamelyik hatósághoz abban az esetben, ha a szövetkezet 7 taggal alakult, amelyből 6 fő természetes személy plusz 1 tag az önkormányzat, de jelenleg még semmilyen tevékenységet nem folytatnak, mert egy sikeres pályázatra várnak? A szociális szövetkezet turisztikai és mezőgazdasági tevékenységet kíván folytatni, és az alapszabály szerint a természetes személy tagok kötelesek személyesen közreműködni, amely történhet munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatás, megbízási jogviszony, illetve tagi jogviszony keretében is. A természetes személyek közül egy fő az igazgató-elnök (mellette főállású egyéni vállalkozó), 1 fő a felügyelőbizottság elnöke, 2 fő a felügyelőbizottság tagja, két fő pedig csupán tag, semmilyen tisztséget nem töltenek be.
Részlet az állásfoglalásából: […] A szociális szövetkezet egyelőre nem folytat érdemi tevékenységet, illetve nem történik kifizetés (pl. a vezető tisztségviselő számára), bejelentési kötelezettség nincs.Az érdemi tevékenység megkezdését követően a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 25.
Kapcsolódó címke:

Személyes közreműködés GYES mellett

Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban ingyenesen egy kft. tagja abban az esetben, ha gyermeke kétéves kora után GYES-t kíván igénybe venni, és a cégben van egy másik ügyvezető is? Lehet két ügyvezetője egy időben egy cégnek? Kötelező jövedelmet kivennie abban az esetben, ha a társaság tevékenységében személyesen is közreműködik? Milyen közterheket kell megfizetni a személyes közreműködésre tekintettel? Kell módosítani a társasági szerződést abban az esetben, ha a személyes közreműködést, illetve az ügyvezetést munka-viszony keretében szeretné ellátni? Van valamilyen időkorlát a munkaidőre vonatkozóan a GYES melletti munkavégzés esetén?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Ptk. 3:196. §-a alapján a kft. ügyvezetését egy vagy több ügyvezető láthatja el, azaz nem jelent problémát, ha a cégben kettő vagy akár több ügyvezető van.Az ügyvezetés természetesen ellátható megbízási jogviszony keretében, amelyben – jellegénél fakadóan – nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 25.

Nyugdíjas munkavállaló balesete

Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre az a nyugdíjas munkavállaló, aki 2018. július 2-től áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában munka-viszony keretében, 2019. május 8-án munkavégzés közben balesetet szenvedett, amelynek következtében május 16-ig kórházi ellátásban részesült, és azóta is keresőképtelen? Számfejtheti a kifizetőhely az ellátást, ha a baleset üzemiségét elismerte a munkáltató, és a szükséges dokumentáció is elkészült?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2019. január 1-jétől az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas munkavállalók kikerültek a biztosítottak köréből. Mivel tehát a dolgozó 2019. január 1-jétől már nem biztosított, ezért az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, így baleseti táppénzre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 25.

Izraeli állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a tevékenységét Magyarországon egy izraeli vállalkozás által alapított magyar kft. izraeli állampolgárságú ügyvezetője? Biztosítottá válik e tevékenysége alapján, illetve kell adóazonosító jelet és tajszámot igényelni a részére? Az ügyvezető Izraelben nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, hetente 4 napot tölt Magyarországon, ezért a társaság lakást bérel a részére. Változna a helyzete abban az esetben, ha Izraelben rendelkezne biztosítási jogviszonnyal?
Részlet az állásfoglalásából: […] Magyarország és Izrael között egyelőre nincs hatályos szociálpolitikai megállapodás, amely esetleg szabályozhatná vagy befolyásolhatná az ügyvezető jogviszonyát, ezért ebben az esetben az általános szabályokat kell alkalmazni. Az ügyvezető izraeli jogviszonya az alábbiakon...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 11.

Szülés biztosítási jogviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2019. augusztus 15-ig határozott idejű munkaszerződés alapján biztosított egy cégnél, de veszélyeztetett terhessége miatt 2019. május 23-tól keresőképtelen? A szülés várható időpontja 2019. szeptember 19. Kaphatja továbbra is a táppénzt a szülés időpontjáig a biztosítása megszűnése után? A munkaviszony megszűnése után meg kell fizetnie a minimumjárulékokat a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is? Az ügyvezetői teendőket jelenleg megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelemben nem részesül.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. 46. §-ának (1) bekezdése szerint táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző – 48/A. § (1) bekezdése szerinti – folyamatos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 11.

Többes jogviszonyú vállalkozó járulékai

Kérdés: Meg kell fizetni a teljes összegű minimálbér után a járulékokat egy kft. tulajdonos ügyvezetője után abban az esetben, ha heti 20 órás munkaviszonyban dolgozik a cégben, vagy elegendő az arányos részt figyelembe venni? Főállású vagy nem főállású kisadózónak fog minősülni ez alapján a kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozásában?
Részlet az állásfoglalásából: […] Kft. tulajdonos ügyvezetőjéről van szó, aki heti 20 órás munkaviszonyban áll saját cégénél, ami alapján legalább a minimálbér (vagy garantált bérminimum) felét meg kell állapítani munkabérként a számára. Az?e jogviszonya alapján utána fizetendő közterhek (19,5...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. május 7.
1
…
24
25
26
…
74