Találati lista:
111 Visszamenőleges nyugdíjazás
Kérdés: Vissza tudja igényelni a járulékot a munkavállaló vagy a munkáltató az alábbi esetben? Egy munkaviszonyban álló dolgozót elbocsátotta a munkáltatója, és 3 havi végkielégítést, valamint – megállapodás alapján – 3 havi felmentési időt biztosított a számára, így jogviszonya 2023. szeptember 30-án szűnt meg, azonban az összes járandóság kifizetése után a dolgozó a 40 év jogosultsági idejére tekintettel 2023. április 10-ei dátummal nyugdíjas lett. Mi lesz ebben az esetben a végkielégítés sorsa, tekintettel arra, hogy a nyugdíjas munkavállaló részére nem jár ez a juttatás?
112 Munkaidő
Kérdés: Mennyi lehet a maximális napi munkaidő? Mennyi túlórát rendelhet el a munkáltató, ha váratlanul egy nagy megrendelést kapott?
113 Csoportos létszámcsökkentés
Kérdés: Kötelező a csoportos létszámcsökkentés szabályait alkalmazni abban az esetben, ha egy vállalkozásnál a gazdasági nehézségek olyan helyzetet eredményeztek, hogy több mint tíz munkavállalót el kell bocsátania? Van esetleg más speciális szabály, amit alkalmazni kell ebben az esetben, vagy alkalmazhatók az általános szabályok?
114 1959-ben született nő nyugdíjazása
Kérdés: Mikortól mehet nyugdíjba az az 1959-ben született nő, aki 2 gyermeket szült és nevelt fel, és 32 év munkaviszonyt tud igazolni?
115 Megállapodás szolgálati időre
Kérdés: Hogyan juthat szolgálati időhöz az az 1963-ban született nő, aki elvesztette a munkahelyét, de nem rendelkezik még 20 év szolgálati idővel? Mi az a legkisebb összeg, amivel megszerezhető a szolgálati idő arra az időszakra is, amikor az érintett nem dolgozik?
116 Középiskolai tanár nyugdíjazása
Kérdés: Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?
117 Pedagógusok pénzbeli egészségbiztosítási ellátásai
Kérdés: Az Eb-tv. arról rendelkezik, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet lehet figyelembe venni. A köznevelésben foglalkoztatottak jogviszonyát érintő változás miként befolyásolja a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások összegét?
118 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Adható adómentes költségtérítés a munkába járásra azoknak a dolgozóknak, akik az év nagy részében egy több céget érintő szerződéses buszjárattal járnak dolgozni, de amikor más cégeknél nyári leállás van, akkor a busz nem közlekedik, ezért a munkavállalóknak máshogyan kell megoldaniuk a munkahelyre történő bejutást?
119 CSED megállapítása több jogviszony esetén
Kérdés: Ki az illetékes a CSED megállapításában abban az esetben, ha az érintett kismamának van egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatója, ahol 2020. február 1. óta folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és emellett 2018. február 2. óta egyéni vállalkozó is? A szülés várható időpontja 2023. november 8., a munkavállaló szeptember 15-től CSED-igényt nyújtott be. Továbbítania kell az igényt a kormányhivatal részére a kifizetőhelynek, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban is jogosult lesz ellátásra, vagy mindkét jogviszonyban a kifizetőhelynek kell elszámolnia az ellátást? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
120 A munkáltató készfizető kezesi felelőssége a munkabérletiltás érvényesítése során
Kérdés: Milyen összegig köteles helytállni a munkáltató abban az esetben, ha csak részlegesen teljesítette a munkabérletiltásra vonatkozó kötelezettségét? A városi bíróság a felek megállapodása alapján előre esedékesen minden hónap 10. napjáig fix összegben 20 ezer forint gyermektartásdíj megfizetéséről rendelkezett, és ezenfelül arról, hogy minden kifizetéskor a további munkabér jellegű juttatás (prémium, jutalom, jutalék) húsz százalékát a munkáltató a kifizetésre rendelt munkabérből levonja, és a tartásra jogosult részére utalás útján teljesíti. A munkáltató több ízben kizárólag a fix összegű tartási kötelezettség letiltása érdekében intézkedett, és a további bérelemekből a százalékos levonást nem teljesítette.
