Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató – a német biztosító tájékoztatása alapján – azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021–2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...az adóhatósághoz, és bevallást teljesít, történhet pénzügyi képviselő vagy adózási ügyvivő útján, ezek hiányában pedig a magánszemély köteles a jogviszonyával összefüggésben a kötelezettségek rendezésére. (Erre szolgál a 08INT bevallás, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címke:

Munkabérletiltás adóköteles költségtérítésből

Kérdés: A munkába járás költségtérítésének adómentes összeghatáron felüli részéből le kell vonni a NAV határozatában előírt letiltást? A munkáltató a napi munkába járás 30 forint/kilométer összegű adómentes költségtérítésén felül kilométerenként 26 forintot adóköteles jövedelemként számfejt az érintett dolgozó részére. A NAV-határozat értelmében a munkavállaló nettó munkabérét 33 százalékos letiltás terheli.
Részlet a válaszából: […] ...a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként legfeljebb 30 forint értékben kap a magánszemély.Az Szja-tv. 25. §-ának (3) bekezdése szerint a 30 forintot meghaladó összegű költségtérítés a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

SZÉP-kártyára utalt összeg közterhei

Kérdés: Hogyan kell bevallani és megfizetni a közterheket abban az esetben, ha a munkáltató havonta 45.000 forintot utal a dolgozói SZÉP-kártyájára, amelyből az időarányos rekreációs keret 37.500 forint béren kívüli juttatás, az e feletti 7500 forintos rész pedig egyes meghatározott juttatás? A béren kívüli juttatás után negyedévente, az egyes meghatározott juttatás után pedig havonta kell leróni a kötelezettségeket?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató által a magánszemély javára Széchenyi Pihenőkártyára utalt összeg a rekreációs keret összegéig béren kívüli juttatásnak, rekreációs kereten felüli összege egyes meghatározott juttatásnak minősül. Az éves rekreációs keret 450 ezer forint. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

Versenybírói elszámolás

Kérdés: Versenybírói elszámolás esetén keletkezik személyijövedelemadó- és járulékkötelezettség akkor, ha a kifizető egy egyesület, a kiküldő pedig a szakszövetség?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély minden jövedelme adóköteles [Szja-tv. 1. § (3) bekezdés]. A játékvezetők tevékenysége a személyi jövedelemadó rendszerében önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezért a részükre kifizetett díjazás, tiszteletdíj,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címke:

Letiltás munkabérből

Kérdés: Hogyan kell teljesítenie a munkáltatónak a végrehajtó által előírt levonási kötelezettséget abban az esetben, ha tájékoztatást kapott arról, hogy az egyik munkavállaló ellen végrehajtási ügy van folyamatban, amelynek kapcsán a meghatározott összegek levonására köteles? Mire kell figyelnie a munkáltatónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél [Vht. 65. § (4) bekezdés]. A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Jogviszonyok

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a legkedvezőbben egy kivaalany kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg "0" forintos megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, illetve a felesége, aki nem tagja a társaságnak, és ugyancsak megbízás alapján havi 60.000 forintos díjazás ellenében végzi a jövedelemszerző tevékenységet a cégben? Jelenleg mindketten rendelkeznek főállású munkaviszonnyal, ami azonban rövidesen megszűnik.
Részlet a válaszából: […] ...megszűnik. Ugyanakkor ebben az esetben – feltéve, hogy egyéb jogállása alapján sem illeti meg az egészségügyi szolgáltatás – magánszemélyként egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére válik kötelezetté. Az egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére vonatkozó új járulékszabályt? Miként érinti ez az egészségügyi szolgáltatást és az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...míg szociálishozzájárulásiadó-alapja ezen összeg 112,5 százaléka. Ezzel párhuzamosan a biztosítása február 20-ig szünetel, tehát magánszemélyként február hónapra meg kell fizetnie a 20×380 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot.(Kéziratzárás: 2024. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Munkabérelőleg

Kérdés: Folyósíthatja a bruttó minimálbér ötszörös összegét adómentes munkabérelőlegként a munkáltató az egyik vezető beosztású munkavállalója részére, vagy ebben az esetben csak a nettó összeg adható? A munkavállaló munkabére magas, a visszafizetendő részletek a bruttó összeg folyósítása esetén sem haladják meg a jövedelem 50 százalékát.
Részlet a válaszából: […] ...szabályai szerint a kifizetőnek adókötelezettsége áll fenn a magánszeméllyel szemben fennálló követelés után elmaradt kamatra, ha a magánszemély a kapott kölcsön után nem köteles a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt összegét elérő, vagy – ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.
Kapcsolódó címke:

Temetési segély

Kérdés: Adhat adómentesen temetési segélyt a munkáltató az özvegy részére abban az esetben, ha az elhunyt házastársat rendszeresen foglalkoztatta alkalmi munkavállalóként?
Részlet a válaszából: […] ...ágbeli rokona részére folyósított temetési segély. Az Szja-tv. 3. §-ának 14. pontja szerint munkáltató az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll. Az Efo-tv.-ben szabályozott egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony (pl. alkalmi munka) az Mt. 201...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.
Kapcsolódó címke:
1
10
11
12
148