1. cikk / 413 Megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelem
Munkáltatóváltást követően a munkavállaló a 2026. január 5-én újonnan létesített munkaviszonyában 2026. február 2-án keresőképtelenné vált, amely állapot előreláthatóan hosszabb ideig fennáll. Az előző munkáltatónál több mint 180 napon állt fenn a biztosítása, jövedelme is magasabb volt. Van arra lehetőség, hogy a korábbi munkaviszonyból származó jövedelme képezze az ellátás alapját, amennyiben az a számára kedvezőbb?
2. cikk / 413 Kisadózó egyéni vállalkozó munkaviszonyának megszűnése
Hogyan változik egy kisadózó egyéni vállalkozó közteherfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha a jelenleg fennálló munkaviszonya 2026. február 28-tól megszűnik? Keletkeztet ez a változás bármilyen további járulékfizetési (pl. egészségügyi szolgáltatási járulék) kötelezettséget? Jár végkielégítés, illetve munkanélküli-járadék a munkavállaló részére, ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg?
3. cikk / 413 Az egyszerűsített foglalkoztatás 2026-tól
Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy mezőgazdasági idénymunkás 2026-ban? Hogyan változott az ezzel kapcsolatos szabályozás, illetve mire kell odafigyelni a foglalkoztatással összefüggésben?
4. cikk / 413 Otthontámogatás mentesítése a letiltás hatálya alól
Közszolgálati munkavállaló kérelemre nyújtott otthontámogatása kifizetésének időpontját megelőzően a munkavállaló munkabérét a bírósági végrehajtó lefoglalta. Kell munkabérletiltást érvényesíteni a kifizetendő otthontámogatásból, vagy az mentes a végrehajtás alól?
5. cikk / 413 Nyugdíjkorhatárt betöltött, korhatár előtti ellátásban részesülő társas vállalkozás
6. cikk / 413 Tartós megbízási jogviszony III.
Hogyan alakul a közteher-, illetve a nettó kifizetés tartós megbízási jogviszonyban, havi 100.000 forintos megbízási díj és 10 százalékos költséghányad esetén?
7. cikk / 413 Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó
8. cikk / 413 Kisadózó egyéni vállalkozó alkalmazottja, táppénzjogosultsága
9. cikk / 413 Ekhós jövedelem
Helyesen jár el a munkáltató annak a tevékenységi feltételeknek megfelelő munkavállalónak az esetében, aki munkabérének minimálbért meghaladó részére ekhós nyilatkozatot tett, amely alapján a munkáltató 290.800 forint után megfizeti a szociális hozzájárulási adót, illetve levonja a személyi jövedelemadót és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, míg a fennmaradó részt csak 15 százalékos ekho terheli? Betegség esetén hogyan alakul az érintett betegszabadsága, táppénze, illetve miként hat mindez a nyugdíjalapjára, valamint az osztalék után fizetendő szociálishozzájárulásiadó-alap megállapításánál figyelembe vehető-e az ekhoalap?
