Találati lista:
21. cikk / 414 Megbízott ekhója
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató abban az esetben, ha az ekhóra vonatkozó nyilatkozat ellenére is önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejti a teljes megbízási díjat abban az esetben, ha az nem éri el a minimálbér összegét, vagy a nyilatkozat birtokában alkalmazható az ekho? Abban az esetben, ha a megbízott a minimálbér napi összege feletti díjrészre kéri az ekho alkalmazását, akkor a 13.380 forintos vagy a 9693 forintos összeget kell figyelembe venni? A 10 százalékos költséghányadot akkor is alkalmazni kell, ha a megbízott nem nyilatkozott róla? A megbízott biztosítási kötelezettségének elbírálása során csak az általánosan adózó jövedelmeket kell figyelembe venni, vagy a díjazás teljes összegét, azaz az ekhós jövedelmet is?
22. cikk / 414 Németországban élő megbízott
Kérdés: Milyen járulékot, illetve adót kell vonni a megbízási díjából, és milyen közteher terheli a kifizetőt abban az esetben, ha egy Németországban élő magyar állampolgárságú magánszemélyt foglalkoztat megbízási jogviszonyban, a minimálbér 30 százalékát jelentősen meghaladó megbízási díjért? A megbízott Németországban főállású munkavállalóként biztosított.
23. cikk / 414 Ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg az ösztöndíjas foglalkoztatásra?
24. cikk / 414 Nappali tagozatos egyetemi hallgató ügyvezetői jogviszonya és őstermelői tevékenysége
Kérdés: Melyik jogviszonyában köteles járulékot fizetni az iskolai tanulmányok szünetelése alatt az a személy, aki egy kft. ügyvezetője megbízási jogviszonyban „0” forint megbízási díjért, illetve 2024. július 1-jétől mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, tanulói jogviszonya 2024. június 14-én megszűnt, és 2024. szeptember 2-től létesített egyetemi hallgatói jogviszonyt? Mi lesz a közteher alapja?
25. cikk / 414 Egyszerűsített foglalkoztatás közterhe kisvállalati adóalanyoknál
Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó cégnek abban az esetben, ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztat munkavállalókat 2024. október és november hónapban, tekintettel arra, hogy 2024. január 1-jétől az Efo-tv. 8. §-ának (2a) bekezdése értelmében az egyszerűsített foglalkoztatottak utáni közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, a kivaalanyok azonban mentesülnek a szociális hozzájárulási adó fizetése alól? Meg kell növelnie a kivaalapot a foglalkoztatónak az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozók részére kifizetett munkabér összegével?
26. cikk / 414 Betéti társaság végelszámolása beltag halála miatt
Kérdés: Meg kell várni a hagyatéki végzést a végelszámolás lezárásával abban az esetben, ha egy betéti társaság beltagjának halála után a kültag (aki egyben a beltag testvére is) úgy döntött, hogy egyszerűsített végelszámolás keretében meg kívánja szüntetni a céget? Megszűnik a kisadózó vállalkozók tételes adójára való jogosultsága egyéni vállalkozóként a kültagnak abban az esetben, ha ő lesz a végelszámoló?
27. cikk / 414 Beltag közterhei
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaságnak a beltag után abban az esetben, ha az ügyvezetést a kültag látja el, a beltag semmilyen módon nem működik közre a társaságban, és eddig rendelkezett főfoglalkozású munkaviszonnyal, ami 2024. július hónap végén megszűnik?
28. cikk / 414 Jövedelem megállapítása üzletrész névérték alatt történő megvásárlása esetén
Kérdés: Helyesen állapította meg a cég az üzletrészt megvásárló tag 650.000 forintos egyéb bevételét abban az esetben, ha egy kft. magánszemély tagja megvette a másik magánszemély tag 1.500.000 forint névértékű üzletrészét 850.000 forintért? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a vásárlónak ez után a jövedelem után? Ha igen, mi lesz a közteher alapja?
29. cikk / 414 Apasági szabadság igénybevétele
Kérdés: Okoz valamilyen problémát a költségek megtérítése során az, ha az apa nem két részletben, hanem összesen 4 alkalomra lebontva vette igénybe a 10 nap apasági szabadságot?
30. cikk / 414 Nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a közteherfizetési kötelezettséget egy egyéni vállalkozó alkalmazottja esetében, aki 2023. november 15-én betöltötte a 65. életévét, de a benyújtott nyugdíjigényére a külföldi biztosítási idők igazolása híján még nem kapott végleges határozatot, így továbbra is rokkantsági ellátásban részesül? Nyugdíjasnak minősül az érintett dolgozó ebben az esetben? A nyugdíjfolyósítótól azt a tájékoztatást kapta a cég, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozótól nem kell társadalombiztosítási járulékot vonni.
