Találati lista:
51. cikk / 251 Bértámogatás
Kérdés: Milyen feltételekkel és mely vállalkozások vehetik igénybe a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatást?
52. cikk / 251 Munkaszerződés módosítása GYED alatt
Kérdés: Módosítható a fizetés nélküli szabadságon lévő, GYED-ben részesülő munkavállaló munkaszerződése közös megegyezéssel? A veszélyhelyzet miatt kialakult nehézségek arra kényszerítették a munkáltatót, hogy megállapodjon a munkavállalóival a munkaidő 8 óráról 4 órára csökkentéséről, és rendezni kívánja a fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó szerződését is. Milyen negatív változásokkal jár ez a változás a munkavállalóra nézve?
53. cikk / 251 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén
Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
54. cikk / 251 Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén
Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
55. cikk / 251 Munkavállaló kölcsöntartozásának átvállalása
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkavállaló végrehajtó által megállapított kölcsöntartozásának egy részét a munkáltató elutalta a követelő cégnek? A hátralék a munkavállaló béréből havonta kerül levonásra a végrehajtó által megállapított sorrendben és összegben.
56. cikk / 251 Letiltás kamatai
Kérdés: Kötelezheti a bírósági végrehajtó a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő levonások esetén a hátralék után fizetendő kamatot saját maga számítsa ki és vonja le? A bírósági végrehajtó a határozatában egy bizonyos időpontig kiszámolta a kamat összegét, és arra hivatkozik, hogy a további időszakra a munkáltató köteles kiszámítani, és a munkavállaló béréből levonni a dolgozó tartozása utáni kamatot. Sok esetben a határozatban még a kamat mértékét sem, valamint a kamatszámítási időszakot sem határozza meg pontosan.
57. cikk / 251 Jövedelempótló kártérítés
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
58. cikk / 251 Rehabilitációs hozzájárulás megfizetése kölcsönzött munkavállaló után
Kérdés: Átvállalhatja a kölcsönbe adó vállalkozás a kölcsönbe vevő munkáltatótól a rehabilitációs hozzájárulás megfizetését? Alkalmazható ez a megoldás abban az esetben, ha a kölcsönbe adó egy romániai cég?
59. cikk / 251 NAV-ellenőrzés
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha a NAV értesítőt küldött a részére ellenőrzés megindításáról, és az előkészületek során észrevette, hogy a vizsgált időszakban egy munkavállaló bejelentése nem történt meg, illetve az egyszerűsített foglalkoztatottak nem szerepelnek a '08-as bevallásban? Beküldhető a bejelentés, illetve az önellenőrzés annak ellenére, hogy az ellenőrzésről szóló értesítőt, illetve a megbízólevelet már letöltötték a cégkapuról?
60. cikk / 251 Munkáltatói kölcsön
Kérdés: Adhat kölcsönt a munkáltató a munkavállalójának ingatlanvásárlásra abban az esetben, ha a dolgozó a családjával jelenleg még a szüleinél lakik, és az ingatlant azért szeretné megvásárolni, hogy odaköltözzön, és állandó jelleggel, bejelentetten ott éljen?
