278 cikk rendezése:
21. cikk / 278 Őstermelői tevékenység kisadózó egyéni vállalkozás mellett
Kérdés: Kisadózó egyéni vállalkozó folytathat a vállalkozása mellett őstermelői tevékenységet? Amennyiben igen, akkor kell járulékot fizetnie őstermelőként?
22. cikk / 278 Kisadózó egyéni vállalkozó további jogviszonya
Kérdés: Miért kell megfizetnie a járulékokat a részfoglalkozású munkaviszonyában egy matematika-fizika felkészítést, korrepetálást végző kisadózó egyéni vállalkozónak, aki a munkaviszonyában ugyanezt a tevékenységet végzi? Akkor is meg kellene fizetni a járulékot, ha a munkaviszony helyett megbízási jogviszonyt létesítene?
23. cikk / 278 Egyéni vállalkozás tanulmányok befejezése után
Kérdés: Megkezdheti a kisadózó egyéni vállalkozói tevékenységét szeptember 15-től egy 25 év alatti, egyetemi tanulmányait ebben az évben befejezett személy abban az esetben, ha a diákigazolványa október 31-ig még érvényes? A kérdés azért merült fel, mert a Tbj-tv. 4. §-ának 18.4. pontja értelmében a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig a hallgató tanulmányokat folytatónak minősül.
24. cikk / 278 Heti 36 órás foglalkoztatás
Kérdés: Nem valósul meg a tényleges, heti 36 órát elérő foglalkoztatás, és így alkalmazható a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés abban az esetben, ha a jelenleg GYES-ben részesülő, fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló gyermeke betölti a 3. életévét, de már nem szeretne visszamenni a régi munkahelyére, ezért felmond, a felmondási idő alatt pedig nem dolgozik, mert a szabadságát tölti, illetve a munkáltatója felmenti a munkavégzés alól?
25. cikk / 278 Kisadózó ellátási alapja
Kérdés: Van valamilyen lehetősége egy diákok érettségire és egyetemi felvételire való felkészítésével foglalkozó kisadózó egyéni vállalkozónak arra, hogy növelje az ellátási alapját? A vállalkozónak semmilyen egyéb jogviszonya, jövedelme nincs, és felmerült benne, hogy 5 éven belül esedékes nyugellátását hátrányosan érinti a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés.
26. cikk / 278 Egyéni vállalkozó ekhója
Kérdés: Választhatja a heti 20 órás munkaviszonyában az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását egy átalányadózó egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói bevétele nem érte el az adóköteles összeget, ezért minimumjárulék-fizetést teljesít? Választhatja az ekho szerinti közteherfizetést egy kisadózó egyéni vállalkozó a munkaviszonyában? Az egyéb feltételeknek mindkét érintett megfelel.
27. cikk / 278 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés: Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
28. cikk / 278 Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ
Kérdés: Érinti valamilyen módon a 2023. július 1-jén hatályba lépő 205/2023. Korm. rendelet a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határt? Amennyiben igen, akkor az osztalék elfogadása vagy a kifizetés dátuma számít?
29. cikk / 278 Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban
Kérdés: Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?
30. cikk / 278 Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja
Kérdés: Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?