278 cikk rendezése:
111. cikk / 278 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
112. cikk / 278 Szolgálati idő több jogviszony esetén
Kérdés: Teljes szolgálati időt szerez a két jogviszonya alapján az a kisadózó egyéni vállalkozó, akinek munkaidejét heti 40 óráról heti 10 órára csökkentették a munkahelyén, így jelenleg főállású kisadózónak minősül?
113. cikk / 278 Bértámogatás
Kérdés: Hogyan számít bele a társadalombiztosítási ellátások alapjába a bértámogatás címén kapott díjazás, illetve az egyéni fejlesztőidőre járó díjazás? Figyelembe lehet-e venni a heti 36 órát elérő foglalkoztatás megállapításánál az egyéni fejlesztési időt?
114. cikk / 278 Mentesített kisadózó
Kérdés: Meg kell fizetnie a tételes adót egy kisadózó vállalkozásnak abban az esetben, ha többféle tevékenysége van, és ebből csak egy tevékenységet mentesít a 61/2020. Korm. rendelet 1. §-ának (8) bekezdése? A tételes adófizetés alóli mentesség esetén kell vizsgálni a főfoglalkozást?
115. cikk / 278 Kisadózó vállalkozó kedvezménye
Kérdés: Mentesülhet a havi 25 ezer forintos tételes adó megfizetése alól a nem főállású kisadózó, ha tevékenysége a jogszabályban meghatározott kedvezményezett körbe tartozik, vagy a kedvezmény csak a főállású vállalkozókat illeti meg? Amennyiben valaki egyrészt kisadózó, másrészt biztosított társas vállalkozó, és kisadózóként mentesül a tételes adó alól, de társas vállalkozóként nem jogosult járulékkedvezményre, dönthet úgy, hogy kisadózói jogviszonyát tekinti főállásnak, társas vállalkozóként pedig mentesül a minimumjárulék-fizetés alól?
116. cikk / 278 Koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése
Kérdés: Milyen gazdaságvédelmi intézkedéseket hozott a kormány a veszélyhelyzetre tekintettel annak érdekében, hogy a kisvállalkozások nehéz helyzetét segítse?
117. cikk / 278 Többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft. heti 40 órás tagi jogviszonyban álló ügyvezetőjének abban az esetben, ha a kisvállalkozás ügy-felei leálltak, így neki sincs munkája? Az érintett ügyvezető egy betéti társaság kisadózó tagjaként jelenleg 25 ezer forintot fizet a kft.-tagságára tekintettel. Meg kell fizetnie a továbbiakban a havi 50 ezer forintos tételes adót, vagy esetleg a magasabb összegű 75 ezer forintos közterhet?
118. cikk / 278 Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei
Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?
119. cikk / 278 Kisadózó egyéni vállalkozó tételes adójának összege
Kérdés: Milyen összegű tételes adót kell megfizetnie annak az egyéni vállalkozónak, aki 2020. március 30-áig rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, új munkaviszonyt pedig április 6-án létesít? Minősülhet nem főállású kisadózó egyéni vállalkozónak március-április hónapokban, tekintettel arra, hogy csak néhány napig nincs munkahelye, vagy meg kell fizetnie az 50 ezer forint arányos részét a kieső napokra? Az érintett egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
120. cikk / 278 GYET-ben részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Elegendő a havi 25 ezer forintos tételes adó megfizetése egy GYET-ben részesülő édesanya esetében, aki kisadózóként egyéni vállalkozást folytat, és most létesített egy 4 órás munkaviszonyt is? A GYET meg a napi 4 órás munkaviszony alapján már minősülhet nem fő-állású kisadózónak az érintett?
