Kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Valóban nem számlázhat fizetett ünnepnapot, nincs fizetett szabadsága, illetve betegség esetén nem jogosult betegszabadságra és táppénzre az a 66 éves nyugdíjas egyéni vállalkozó, aki szerződésben rögzített órabér ellenében napi 8 órában dolgozik, és közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozók tételes adójára vonatkozó szabályok alapján teljesíti?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt helyzet iskolapéldája lehetne a színlelt szerződésnek, mikor is a valós tevékenységet tekintve munkaviszonyban álló dolgozóról van szó, ám az egyéni vállalkozóval létesített vállalkozási jogviszonyként kerül beállításra, illetve a közterheket is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Nem főállású kisadózói státusz

Kérdés: Továbbra is nem főállású kisadózónak fog minősülni a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó társas vállalkozásában az a nyugdíjkorhatártól 5 évnyire lévő pedagógus, aki – ?élve a lehetőséggel – csökkentett munkaidőben dolgozik tovább, de a KLIK igazolása alapján fő-állásúnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A Köznev-tv. 65. §-ának (7) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus vagy óvodai dajka választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat. Illetménye, munkabére pedig csak a munkaidő-csökkentés mértékének ötven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Táppénzjogosultság időtartama

Kérdés: Mennyi ideig jogosult táppénzre az a személy, aki főállású kisadózóként volt biztosított 2015. február 1-jétől 2016. október 31-ig, 2016. november 1-jétől létesített egy napi 8 órás munkaviszonyt, ezért november hónapban már nem főfoglalkozású kisadózóként 25 ezer forint tételes adót fizetett, 2016. december 1-jétől szünetelteti az egyéni vállalkozói tevékenységét, és ugyanezen időponttól keresőképtelenségére tekintettel a munkaviszonyában táppénzt igényelt?
Részlet a válaszából: […] Az ellátásra való jogosultsághoz minden esetben a biztosítási kötelezettséget kell vizsgálni. A kisadózó egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettségéről a Kata-tv. 10. §-a rendelkezik. E szerint a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.

EGT-tagállamban biztosított személy magyar vállalkozása

Kérdés: Magyarországon főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül egy EGT-tagállamban egyéni vállalkozóként biztosított személy, akinek a létérdeke és az állandó tartózkodási helye is az EGT-tagállamban van, de Magyarországon is egyéni vállalkozást folytat, és az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához lakcímet kellett itt létesítenie? A vállalkozó Magyarországon a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá jelentkezett be, és rendelkezik A1 igazolással az EGT-tagállamban fennálló biztosításáról.
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8./c) pontja értelmében nem minősül főállású kisadózónak az a kisadózó, aki a tárgyhó egészében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátása

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását annak a kisadózó vállalkozónak, aki rokkantsági ellátást szeretne igényelni?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyeket megillető ellátások megállapításának egyik feltétele, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet.A 2011. évi CXCI. tv. alkalmazásában [1. § (2) bekezdés 4. pontja] keresőtevékenységnek a Flt. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
Részlet a válaszából: […] A havi 50 ezer forint tételes adót fizető kisadózó ellátási alapja 81 300 forint/hó, ami alacsonyabb, mint a havi minimálbér (2016-ban 111 ezer forint) összege, ezért esetében valóban arányos szolgálati időt kell számolni, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az egy év alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje

Kérdés: Szerezhet teljes szolgálati időt a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó oly módon, hogy az év második felére magasabb összegű tételes adó fizetését vállalja, vagy ezzel csak annyit ér el, hogy az év második felében teljes lesz a szolgálati ideje, de az év első felében csak arányos szolgálati idővel számolhat?
Részlet a válaszából: […] A főállású kisadózó a havi 50 ezer forintos tételes adó megfizetése révén a Kata-tv. 10. §-ának (1) bekezdése értelmében havi 81 300 forintos ellátási alapra tesz szert, így a nyugdíjjárulék-alapként is ez az összeg kerül rögzítésre. Ez pedig nem éri el a havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Igénybe veheti a nyugdíjat az a kisadózó vállalkozó, aki 2016. január 6-án fogja betölteni a nyugdíjkorhatárt, de a törvény szerint január hónapra még meg kell fizetnie az 50 ezer forint összegű tételes adót, ami lényegében azt jelenti, hogy a hónap folyamán még biztosított lesz?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Kata-tv. 8. §-ának (4) bekezdése értelmében a bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Kisadózó egyéni vállalkozó jogosultsági ideje

Kérdés: Valóban nem szerez jogosultsági időt az a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó nő, aki a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta, és még 14 hónapja hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk helyesen értelmezi a helyzetet. A rokkantsági ellátásban részesülő személy nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak, és ennek megfelelően egyéni vagy társas vállalkozóként nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak, azaz kiterjed rá a biztosítás, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Személyesen közreműködő kft.-tag közterhei

Kérdés: Hogyan kell teljesítenie a közteher-fizetési kötelezettségét egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki főállású kisadózó vállalkozóként a magasabb összegű, havi 75 ezer forintos tételes adót fizeti, amely alapján a minimálbérnél magasabb összegű ellátási alapra jogosult?
Részlet a válaszából: […] Sajnos az ellátási alap és járulékfizetési kötelezettség között ilyen jellegű összefüggés nincs, ez utóbbit szigorú jogszabályok diktálják. Jelen esetben elsődlegesen is a Kata-tv. azon előírását [2. § 8. alpontjának g) pontja] kell figyelembe venni, hogy nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.
1
4
5
6
7