Kisadózó vállalkozó szolgálati ideje

Kérdés: Hogyan alakul a havi 50 ezer Ft tételes adót fizető főállású kisadózó egyéni vállalkozó éves szolgálati ideje? 365 napot szerez egy évben, vagy arányosítani kell az adott évre megállapított minimálbérhez?
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet, azonban ettől eltérően magasabb összegű tételes adófizetést is választhat. Ez utóbbi választás alapján fizetendő adó havi 75 ezer forint. A főállású kisadózó nyugdíjba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] Mielőtt az ellátásokra való jogosultságáról és azok összegéről adnánk tájékoztatást, a biztosítási kötelezettségről kell említést tenni. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének d) és j) pontjában foglaltak szerint biztosított az álláskeresési támogatásban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Magasabb összegű tételes adó választása

Kérdés: Tiltja bármilyen jogszabály, hogy a kisadózó vállalkozó egyidejűleg két kisadózói jogviszonyában válassza a 75 ezer forintos tételes adó megfizetését?
Részlet a válaszából: […] Ez a lehetőség kizárt. A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) pontja egyértelműen kimondja, hogy nem minősül főállású kisadózónak, aki a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Kisadózó vállalkozó jogállása

Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha heti 40 órás munkaviszonyban áll egy cégnél, ahol jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, mert GYED-ben részesül, és ez idő alatt hozta létre a vállalkozását? A havi 25 ezer vagy a havi 50 ezer forint összegű tételes adót kell megfizetni a GYED, illetve annak lejártát követően a GYES folyósításának ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] A kisadózó akkor nem minősül főállásúnak, és ezáltal akkor kell havi 25 000 forint tételes adót fizetnie, ha -?egyebek mellett – legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Nappali tagozatos diák kisadózói státusza

Kérdés: Elfogadhatóak-e a kisadózó vállalkozó esetében is az EGT valamely tagállamában folytatott nappali tagozatos tanulmányok, azaz ha ezeket a diák igazolja, akkor minősülhet kisadózóként nem főállású státuszúnak?
Részlet a válaszából: […] 2016. november 26-tól a biztosított egyéni és társas vállalkozót mentesíti a havi minimálisadó- és járulékfizetési kötelezettség alól, ha EGT-tagállamban vagy Svájcban közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat. Ezt megelőzően csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Valóban nem számlázhat fizetett ünnepnapot, nincs fizetett szabadsága, illetve betegség esetén nem jogosult betegszabadságra és táppénzre az a 66 éves nyugdíjas egyéni vállalkozó, aki szerződésben rögzített órabér ellenében napi 8 órában dolgozik, és közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozók tételes adójára vonatkozó szabályok alapján teljesíti?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt helyzet iskolapéldája lehetne a színlelt szerződésnek, mikor is a valós tevékenységet tekintve munkaviszonyban álló dolgozóról van szó, ám az egyéni vállalkozóval létesített vállalkozási jogviszonyként kerül beállításra, illetve a közterheket is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Nem főállású kisadózói státusz

Kérdés: Továbbra is nem főállású kisadózónak fog minősülni a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó társas vállalkozásában az a nyugdíjkorhatártól 5 évnyire lévő pedagógus, aki – ?élve a lehetőséggel – csökkentett munkaidőben dolgozik tovább, de a KLIK igazolása alapján fő-állásúnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A Köznev-tv. 65. §-ának (7) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus vagy óvodai dajka választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat. Illetménye, munkabére pedig csak a munkaidő-csökkentés mértékének ötven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Táppénzjogosultság időtartama

Kérdés: Mennyi ideig jogosult táppénzre az a személy, aki főállású kisadózóként volt biztosított 2015. február 1-jétől 2016. október 31-ig, 2016. november 1-jétől létesített egy napi 8 órás munkaviszonyt, ezért november hónapban már nem főfoglalkozású kisadózóként 25 ezer forint tételes adót fizetett, 2016. december 1-jétől szünetelteti az egyéni vállalkozói tevékenységét, és ugyanezen időponttól keresőképtelenségére tekintettel a munkaviszonyában táppénzt igényelt?
Részlet a válaszából: […] Az ellátásra való jogosultsághoz minden esetben a biztosítási kötelezettséget kell vizsgálni. A kisadózó egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettségéről a Kata-tv. 10. §-a rendelkezik. E szerint a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.

EGT-tagállamban biztosított személy magyar vállalkozása

Kérdés: Magyarországon főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül egy EGT-tagállamban egyéni vállalkozóként biztosított személy, akinek a létérdeke és az állandó tartózkodási helye is az EGT-tagállamban van, de Magyarországon is egyéni vállalkozást folytat, és az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához lakcímet kellett itt létesítenie? A vállalkozó Magyarországon a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá jelentkezett be, és rendelkezik A1 igazolással az EGT-tagállamban fennálló biztosításáról.
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8./c) pontja értelmében nem minősül főállású kisadózónak az a kisadózó, aki a tárgyhó egészében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátása

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását annak a kisadózó vállalkozónak, aki rokkantsági ellátást szeretne igényelni?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyeket megillető ellátások megállapításának egyik feltétele, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet.A 2011. évi CXCI. tv. alkalmazásában [1. § (2) bekezdés 4. pontja] keresőtevékenységnek a Flt. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.
1
4
5
6
7