772 talált cikk a keresőképtelenség kifejezésre

Kérdés:

Helyesen jár el a munkáltató annak a tevékenységi feltételeknek megfelelő munkavállalónak az esetében, aki munkabérének minimálbért meghaladó részére ekhós nyilatkozatot tett, amely alapján a munkáltató 290.800 forint után megfizeti a szociális hozzájárulási adót, illetve levonja a személyi jövedelemadót és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, míg a fennmaradó részt csak 15 százalékos ekho terheli? Betegség esetén hogyan alakul az érintett betegszabadsága, táppénze, illetve miként hat mindez a nyugdíjalapjára, valamint az osztalék után fizetendő szociálishozzájárulásiadó-alap megállapításánál figyelembe vehető-e az ekhoalap?

Kérdés:

Van valamilyen lehetőség a táppénzes időszak méltányosságból történő meghosszabbítására annak a munkavállalónak az esetében, aki hosszú ideje súlyos beteg, hamarosan lejár az egyéves táppénzideje, és orvosai szerint még kb. fél év szükséges a felépüléséig? Amennyiben nem lehetséges a táppénz ilyen formában történő meghosszabbítása, akkor igénybe veheti a nyugdíj előtti segélyt, tekintettel arra, hogy már betöltötte a 61. életévét?

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek az alábbi esetben? Egy munkavállalót 2025. augusztus 11-én munkahelyi baleset ért, a mosdóból visszafelé tartva megbotlott egy vödörben, és térdre esett, a bal térdét fájlalta, illetve egy korábbi izomhúzódás helyét a bal combján. A jegyzőkönyv felvétele után busszal távozott otthonába, háziorvosa röntgent nem kért, izomfájdalommal vette táppénzes állományba. A munkáltató a balesetet elismerte üzemi balesetként. A táppénzes állománya alatt a munkabaleset után két héttel otthonában sétálás közben a munkavállaló lába „elakadt”, nem tudott továbbmenni, nagy fájdalmat érzett, ezért családtagjai mentőt hívnak. A mentőknek azt mondta, hogy előző este elesett (a háziorvos kifizetőhelynek tett nyilatkozatában ez olvasható), viszont a kórház „1” kóddal adta ki a kórházi igazolást, mert ott azt nyilatkozta, hogy két héttel korábban a munkahelyén elesett, és a csípőjét ütötte meg. A kifizetőhely a kórházat is megkereste végzésben, de még nem válaszoltak. Jogszerű ebben az esetben a baleseti táppénz elutasítása az otthonában történt baleset napjától?

Kérdés: Megkaphatja mindkét munkaviszonyában a CSED-et és a GYED-et a várhatóan 2025. november 26-án születendő gyermekére tekintettel az édesanya, aki egyik munkaviszonyában 2019-től dolgozik napi 6 órás munkaidőben, a másik munkahelyén pedig 2025. február 1-től napi 3 órás munkaidőben, és 2025. július 1-től veszélyeztetett várandósságára tekintettel mindkét jogviszonyában táppénzben részesül?

Kérdés: Milyen jogaik és kötelezettségeik vannak a feleknek a gyermek 3. életéve betöltése után, ha egyébként írásban nem történt munkaszerződés-módosítás, sem -hosszabbítás egy határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállaló esetében, aki veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelenné vált, és a munkáltató a szerződés lejárta ellenére is folyósította neki a táppénzt, majd a gyermek születése után a CSED-et és a GYED-et is? Hivatkozhat arra a munkavállaló, hogy a munkáltató ráutaló magatartásával elfogadta a munkaviszony fenntartását, ami emiatt határozatlan idejűvé módosult?

Kérdés: Visszakérhető a munkavállalótól a helytelenül kifizetett ellátás, és ha igen, hány százalékban az alábbi esetben? Egy önkormányzati fenntartású bölcsődében egy közalkalmazott dolgozónak 2022-ben munkahelyi üzemi balesete volt, melyet az intézményvezető elismert, és a Magyar Államkincstár 100 százalékos táppénzt számolt el a keresőképtelenség idejére. 2025-ben a kormányhivatal egészségbiztosítási főosztálya újra vizsgálta az ügyet, és az intézménnyel visszafizetteti a táppénz összegét, mert megítélésük szerint nem volt jogos a 100 százalékos kifizetés.

Kérdés:

Munkaviszonya megszűnése esetén fizetheti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, és jogosult lenne továbbra is táppénzre az az ukrán állampolgár, akinek 7 hónapja van magyarországi bejelentett lakcíme, és azóta van biztosítási jogviszonya is, viszont szinte a munkaviszonya kezdetétől táppénzen van?

Kérdés: Meghosszabbítható ismételten, és ha igen, mennyi időre a baleseti táppénz folyósítása annak a biztosított munkavállalónak az esetében, aki egy évig már részesült baleseti táppénzben, amely további egy évvel meghosszabbításra került, ezután 2024 decemberében keresőképessé vált, majd az első baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon baleset következtében ugyanabban a jogviszonyban ismét keresőképtelenné vált? Abban az esetben, ha a baleseti táppénzre való jogosultság nem hosszabbítható meg, és a munkavállaló továbbra is keresőképtelen, folyósítható táppénz a részére? A jelenlegi baleseti táppénzre való jogosultsági időtartam megállapításánál a jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belül folyósított baleseti táppénz folyósításának időtartama figyelembevételre került az Eb-tv. R. 33. §-ának (1) bekezdése alapján.

Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre a munkavállaló abban az esetben, ha reggel az otthonában – mint utóbb megállapítást nyert – csonttöréssel járó balesetet szenvedett, a munkáltatójának jelezte, hogy a munkahelyére menet felkeresi a szakrendelést, majd onnan fog érkezni a munkahelyére, de sajnálatos módon a rendelő lépcsőjén megbotlott, elesett, melynek következtében egy újabb, súlyos bokasérülést is elszenvedett? A munkavállaló előreláthatóan hosszabb ideig keresőképtelen lesz.

Kérdés: A táppénzjogosultsága lejárta után is mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy 2025 májusában indult egyszemélyes kft. tagja, aki társas vállalkozóként működik közre a cégben, és emellett heti 10 órás munkaviszonyban áll egy betéti társaságban, ahol úti üzemi baleset érte, amelyből kifolyólag mindkét jogviszonyában hosszú ideig keresőképtelenné vált, de a kft.-ben hamarosan megszűnik az ellátásra való jogosultsága?