Rokkantsági ellátásban részesülő kft.-tag

Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy kft. 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, jelenleg pedig rokkantsági el-látásban részesülő tagja után, aki eddig nem dolgozott a cégben, csak osztalékot kapott, márciustól azonban várhatóan ő fogja ellátni az ügyvezetői teendőket havi 30 ezer forintos megbízási díjért? Milyen összeget kell ebben az esetben beszámítani a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet, ha az érintett tag személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, ami már a garantált bérminimum alapulvételével történő járulékfizetéssel jár?
Részlet a válaszából: […] ...g) pontja értelmében nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget, nem része a kereseti korlátnak, ugyanakkor az ebből keletkező jövedelem után a szociális hozzájárulási adót a kifizetőnek le kell rónia, és e tekintetben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó GYES-e

Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat, vagy csak jövedelemkivét esetén keletkezik járulékfizetési kötelezettség, ha egy heti 40 órás főfoglalkozású munkaviszonnyal rendelkező állatorvos egyéni vállalkozó a főfoglalkozásában fizetés nélküli szabadságon van, mert GYES-ben részesül, de egyéni vállalkozóként személyesen munkát végez?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 458. §-ának (5) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 31. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján nem kötelezett havonta minimális adó és járulék fizetésére az az egyéni vállalkozó, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.
Kapcsolódó címke:

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott százalékának, akkor ez utóbbi a járulékok alapja; amennyiben meghaladja a kötelező minimumot, akkor pedig a tényleges jövedelem. Ebből adódóan elvileg az is előfordulhat, hogy valaki január hónapban az éves minimumnak megfelelő összeg után lerója az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Munkavállalói érdekképviseleti szervezet által adott juttatás adómentessége

Kérdés: Milyen feltételekkel adhatja adómentesen és kifizetői terhek nélkül a nem pénzben adott juttatást, illetve a pénzben adott támogatást a magánszemélynek egy munkavállalói érdekképviseleti szervezet?
Részlet a válaszából: […] ...kerül kifizetésre a magánszemély részére. Az érdekképviseleti szervezet a munkavállaló, megbízottai tekintetében kifizetett jövedelemre, juttatásokra ugyanolyan szabályokat köteles alkalmazni, mint bármely más foglalkoztató.Ugyancsak nem alkalmazható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Munkavállaló részére nyújtott kölcsön

Kérdés: Milyen feltételekkel adhat nagyobb összegű kölcsönt a munkáltató a saját munkavállalójának? A kölcsön összegét három év alatt kellene a dolgozónak visszafizetnie.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályaitól is eltérhetnek.Adózási szempontból az Szja-tv. 72. §-a szerinti kamatkedvezményből származó jövedelem szabályai alkalmazandók. Adókötelezettség a munkáltatói kölcsön után akkor keletkezik, ha azt a munkáltató kamatmentesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.
Kapcsolódó címkék:  

Végrehajtás betegszabadság idejére fizetett távolléti díjból

Kérdés: Milyen mértékben lehet tartozást levonni a betegszabadság idejére fizetett távolléti díjból?
Részlet a válaszából: […] ...a távolléti díj hetven százaléka jár.A távolléti díj mint kifizetési jogcím megfelelő pozicionálása jelentőséggel bír, mert a jövedelem típusú és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátás rendeltetésű, ezért különböző jogcímű kifizetések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Ellátás kevés szolgálati idő esetén

Kérdés: Milyen nyugdíjszerű ellátásra lehet jogosult egy 66 éves férfi, aki 7 év munkaviszonnyal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...idő hiányában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben nyugellátást nem lehet megállapítani. A megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező, nyugdíjkorhatárt betöltött személyek részére támogatásként időskorúak járadéka állapítható meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.
Kapcsolódó címke:

Nem főállású kisadózó jövedelmi korlátja

Kérdés: Évente milyen összegben állíthat ki számlát a nyugdíja veszélyeztetése nélkül az az egyéni vállalkozó, aki a nők 40 év jogosultsági idejére tekintettel folyósított kedvezményes öregségi nyugdíjban részesül, és kisadózóként havonta megfizeti a 25 000 forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a 40 év jogosultsági időre tekintettel folyósított kedvezményes nyugdíj nincs veszélyben a nem főállású kisadózóként elért jövedelem miatt. Ugyanis a kereseti korlát, vagyis az ún. "éves keretösszeg" számításánál a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.
Kapcsolódó címke:

GYED-en lévő édesanya egyszerűsített foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy GYED-en lévő édesanya? Mi a minimálisan, illetve a maximálisan adható bér összege? Van az érintettnek bejelentési kötelezettsége a NEAK felé, illetve jogosult lesz továbbra is az ellátásra, vagy megszüntetik a folyósítást?
Részlet a válaszából: […] ...12 ezer forint felett már nem beszélhetünk kedvezményes közteherről – mindössze annyi a következménye, hogy a munkavállalónak személyijövedelemadó-köteles jövedelme keletkezhet. Az Efo-tv. 9. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Verseny díjainak közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy nyilvánosan meghirdetett zenei verseny győztese(i) számára adott díjak után?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték (pl. tárgynyeremény), az után a kifizetőt terheli a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó, melynek alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa, ezenfelül más adó- és járulékteher nem merül fel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.
Kapcsolódó címke:
1
96
97
98
327