3267 talált cikk a jövedelem kifejezésre

Kérdés: Jogosult lesz Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra, illetve kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie egy kft. 55 éves ügyvezetőjének, aki Ausztráliába fog költözni, ott létesít munkaviszonyt, ügyvezető státuszát megszünteti, de osztalékot továbbra is vesz ki a cégből, és a magyar lakcíme is megmarad? Meg kell fizetnie a személyi jövedelemadón kívül a szociális hozzájárulási adót is az osztalék után? Hogyan alakul ebben az esetben a majdani nyugellátása?

Kérdés: Milyen közterhek megfizetése mellett tudja kifizetni a kft. a társas vállalkozói jogviszonyban álló ügyvezetője által vásárolt repülőjegyet, ha a számla a magánszemély nevére szól, nem a vállalkozásra? Az ügyvezető Németországban él, de a magyar társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak rá. Németországból utazott Magyarországba a kft. ügyeinek intézésére.

Kérdés: Van valamilyen jövedelem- vagy munkaidőkorlát a rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatására vonatkozóan? Elvállalhat a magánszemély egy négyórás részmunkaidős munkaviszonyt a „B” munkáltatónál abban az esetben, ha egy másik – szintén napi négyórás – munkaviszonnyal már rendelkezik az „A” munkáltatónál? Figyelembe vehető a rehabilitációs hozzájárulás számítása során megváltozott munkaképességű munkavállalóként a „B” vállalkozásnál, illetve igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt utána a „B” munkáltató, ha az „A” munkáltató a részmunkaidőre arányos minimálbér után már elszámolja a kedvezményt?

Kérdés: Érvényesítheti a kifizetőhely a családi járulékkedvezményt a nyugdíjjárulékból egy volt munkavállaló részére folyósított passzív GYED összegének számfejtése során? A munkavállaló határozott idejű munkaviszonya 2024. szeptember 30-án szűnt meg, új jogviszonyt nem létesített. Az ellátásból személyi jövedelemadó nem kerül levonásra, mert a magánszemély 25 év alatti.

Kérdés: Alkalmazhatja a kedvezményszabályt a kifizetőhely a CSED naptári napi összegének számítása során annak a dolgozónak az esetében, aki 2021. augusztus 2-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2023. február 20-án született gyermeke jogán CSED-ben, majd 2023. augusztus 7-től GYED-ben részesült, 2024. január 2-től visszament dolgozni csökkentett, napi 4 órás munkaidőben, amely miatt a munkabére is csökkent, 2024. október 10-én született második gyermekére tekintettel 2024. szeptember 16-tól szülési szabadságon volt, és ettől a naptól kérte a CSED-et? A munkavállaló jövedelme alapján a CSED naptári napi összege 17.922,56 forint, az első gyermek jogán folyósított ellátás naptári napi összege viszont 23.516,67 forint volt.

Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a betéti társaság beltagját abban az esetben, ha a társasági szerződés nem rendelkezik arról, hogy milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetést, amelyért jövedelemben nem részesül? Kell ebben az esetben valamilyen közterhet fizetni a beltag után? Hogyan változik a helyzet, ha a későbbiekben személyesen is végez munkát a társaságban?

Kérdés: Hogyan kell bevallani egy havi bruttó 400.000 forintos munkabérrel foglalkoztatott munkavállaló bérét abban az esetben, ha a foglalkoztató likviditási problémái miatt július hónapra csak 300.000 forint került számára elszámolásra, augusztus hónapra nem kapott bért, és szeptember hónapban kapta meg az elmaradt jövedelmét? Július hónapra a ténylegesen elszámolt 300.000 forintot, vagy a szerződésben meghatározott 400.000 forintot kell szerepeltetni? Mi szerepeljen az augusztusi bevallásban, és végül a szeptember havi bevallásban bevallható egyben az elmaradt bér?

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik a volt munkavállalónak a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt beadott bírósági keresetlevélben kért felmondási időre járó távolléti díj, a felmondás esetére járó végkielégítés, valamint a kifizetés napjáig elszámolt késedelmi kamat esetleges megítélése esetén? Szerepeltetni kell ezeket a kifizetéseket a ’08-as bevalláson?

Kérdés: Meg lehet vásárolni a rokkantsági ellátáshoz hiányzó biztosítási időt?

Kérdés: Nyugdíjalapnak fog számítani a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme abban az esetben, ha a kiállított számlái éves összege körülbelül a személyijövedelemadó-mentes összegnek felel meg? Amennyiben nem, akkor milyen adózási formát érdemes választania annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalapja, tekintettel arra, hogy a munkaviszonyában csak a garantált bérminimumnak megfelelő összeggel van bejelentve?