175 cikk rendezése:
1. cikk / 175 Nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Változatlanul biztosítottnak minősül, azaz terheli a járulékfizetési kötelezettség azt a munkavállalót, aki jelenleg rokkantsági ellátásban részesül, 2025. április 29-én betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de nem igényelte az öregségi nyugdíjat? Munkajogi értelemben tekinthető nyugdíjasnak a dolgozó, azaz könnyebben felmondhat számára a munkaadó, és nem illeti meg végkielégítés?
2. cikk / 175 Magyar állampolgárságú munkavállaló Szovjetunióban végzett munkája, mint szolgálati idő
Kérdés: Elismerhető szolgálati időként a nyugellátás megállapítása során a volt Szovjetunió, mai Fehéroroszország területén biztosítási jogviszonyban töltött munkavégzés időszaka?
3. cikk / 175 Biztosítási jogviszony kezdőnapja
Kérdés: Munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlásnál hogyan kell megállapítani a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személyek részére járó táppénzt? Folyamatos és átvihető lehet a megbízási jogviszony, vagy meg kell szüntetni és új megbízási szerződést kell kötni immár a jogutódnál? Táppénzre jogosultság és a táppénz összege szempontjából nem mindegy, hogy mi minősül a jogviszony kezdőnapjának. Mikor jár el helyesen a munkáltató?
4. cikk / 175 Bejelentés társadalombiztosítási kifizetőhely működésével összefüggésben
Kérdés: Milyen esetekben kell bejelentést tennie a kifizetőhelynek, illetve be kell jelenteni a munkáltató székhelyének és bankszámlaszámának változását, ha egyébként minden más változatlan marad? Amennyiben igen, hogyan kell megtenni ezt a bejelentést?
5. cikk / 175 Belorusz állampolgárságú munkavállaló szolgálati ideje
Kérdés: Magyarország és a Szovjetunió utódállamai, illetve annak állampolgárai társadalombiztosítási jogviszonya és nyugdíjjogosultsága szempontjából elismerhető szolgálati időként a Magyarországon munkaviszony keretében végzett munka? Alkalmazható az úgynevezett szociál-politikai egyezmény a belorusz állampolgárságú biztosítottak szolgálati idejének elismerése érdekében?
6. cikk / 175 Munkabér kifizetése csődeljárás alatt
Kérdés: Hogyan érinti a munkabérek kifizetését, illetve a munkáltató munkabérfizetési kötelezettségét a folyamatban lévő csődeljárás? Miként kerül sor a munkabérek kifizetésére? A munkáltatónak vagy a bérgarancia-alapnak kell kifizetnie a béreket ebben az esetben?
7. cikk / 175 Több munkáltató által létesített munkaviszony
Kérdés: Ütközik valamilyen jogszabályi előírással az a gyakorlat, ha egy több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a megváltozott körülmények miatt a munkavállaló tartósan a "másodlagos" munkáltatójánál dolgozna, a "főmunkáltatónál" pedig egyáltalán nem végezne munkát? Helyesen járnak el a munkáltatók, ha ebben az esetben a "főmunkáltató" vallja be és fizeti meg a közterheket, a "másodlagos" munkáltató pedig megtéríti azt a számára, vagy módosítani kell a munkaszerződést?
8. cikk / 175 GYÁP alapja
Kérdés: Figyelembe vehető a 2020. július 1. óta fennálló munkaviszony jövedelme a munkavállaló 2024. március 4-től igényelt kórházi gyermek-ápolási táppénzének számítása során, vagy a tényleges/szerződés szerinti jövedelem alapján történik az ellátás alapjának megállapítása abban az esetben, ha jelenlegi munkáltatója 2024. február 1-jétől foglalkoztatja, a 2020. július 1-jétől fennálló munkaviszonyt elismerve, jogfolytonosan, határozatlan munkaviszony keretében?
9. cikk / 175 Munkavállaló által kezdeményezett felszámolási eljárás
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak a munkabér kifizetésének elmaradása esetén annak érdekében, hogy hozzájusson a járandóságához?
10. cikk / 175 Munkaviszony jogellenes megszüntetése
Kérdés: Milyen igényekkel léphet fel a munkavállaló a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén?
