Találati lista:
11. cikk / 87 Kiküldött munkavállaló családi járulékkedvezménye
Kérdés: Élhet a családi járulékkedvezménnyel egy Németországba kiküldött és ott adózó – de a járulékot Magyarországon fizető – munkavállaló?
12. cikk / 87 Munkabérletiltás változása 2025-ben
Kérdés: Melyek azok a munkavállalói munkabér-letiltást érintő változások 2025. évtől, melyeket a letiltást érvényesítő munkáltatónak kötelező érvénnyel alkalmazni kell? A jogalkotó rendelkezik az átmeneti időszak szabályozásáról, illetve mely időponttal lépnek hatályba a módosító rendelkezések?
13. cikk / 87 Családi adóalap-kedvezmény beteg gyermekek után
Kérdés: Igénybe veheti mindkét beteg gyermekére tekintettel az emelt összegben járó családi adóalap-kedvezményt az édesanya abban az esetben, ha egyedül neveli 7 éves kislányát, aki tartós betegségére tekintettel emelt összegű családi pótlékot kap, valamint egy háztartásban él nagykorú fiával is, aki születése óta siketnéma, a családi pótlékot saját jogán kapja, és jelenleg részmunkaidős munkavállalóként dolgozik, ahol igénybe veszi a 25 év alattiaknak járó személyijövedelemadóalap-kedvezményt?
14. cikk / 87 Családi járulékkedvezmény érvényesítése passzív GYED esetén
Kérdés: Érvényesítheti a kifizetőhely a családi járulékkedvezményt a nyugdíjjárulékból egy volt munkavállaló részére folyósított passzív GYED összegének számfejtése során? A munkavállaló határozott idejű munkaviszonya 2024. szeptember 30-án szűnt meg, új jogviszonyt nem létesített. Az ellátásból személyi jövedelemadó nem kerül levonásra, mert a magánszemély 25 év alatti.
15. cikk / 87 Nyilatkozat adókedvezményről jogállásváltozás esetén
Kérdés: Érvényesítheti folyamatosan a családi kedvezményt a foglalkoztató abban az esetben, ha egy határozott idejű megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalóval a jogviszony megszűnését követő napon munkaviszonyt létesít, vagy új nyilatkozat kitöltése szükséges? Önellenőrzést kell benyújtania a munkáltatónak abban az esetben, ha a nyilatkozat hiányában a munkaviszonyban nem érvényesítette a kedvezményt?
16. cikk / 87 CSED és GYED igénylése
Kérdés: Pontosan milyen dokumentumokat, okmányokat kell leadni a kérelmezőnek a CSED- és GYED-igény mellé? A kifizetőhelyi tájékoztató CSED és GYED esetében is csak a születési anyakönyvi kivonatot írja. Szükséges ezenkívül pl. a gyermek tajkártyája, adóazonosító jele vagy lakcímkártyája?
17. cikk / 87 Kedvezményszabály rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyában álló anya esetén
Kérdés: Alkalmazható a korábban született gyermek jogán folyósított gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás tartama alatt született újabb gyermek vonatkozásában az Eb-tv. 42/D. §-ának (5) bekezdése szerinti kedvezőbb szabályozás a rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyában álló anya esetében?
18. cikk / 87 Rendvédelmi igazgatási alkalmazott szülése
Kérdés: Rendvédelmi igazgatási alkalmazott a szülési szabadság tartamára csecsemőgondozási díjra vagy szülési szabadságra szerez jogosultságot. Melyek azok a rendelkezések, melyek megkönnyítik a választást, hogy valójában melyik ellátás igénybevételére nyílik lehetőség?
19. cikk / 87 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Kérdés: Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
20. cikk / 87 Családi járulékkedvezmény a szakképzési munkadíjból
Kérdés: Saját munkavállalóval kötött szakképzési szerződés alapján a dolgozó 84.000 forint szakképzési munkadíjat és 200.000 forint munkabért kap. Élhet a munkavállaló a családi járulékkedvezménnyel a 84.000 forintos adómentes, de járulékköteles bérrész után?
