76 cikk rendezése:
21. cikk / 76 Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban
Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
22. cikk / 76 Figyelembe vehető gyermek
Kérdés: Érdemes keresettel élnie a határozat ellen a szülőnek abban az esetben, ha a családtámogatási osztálytól kapott egy elutasító és visszafizetésre kötelező határozatot azzal az indoklással, hogy a nagyobbik, jelenleg passzív hallgatói státuszban lévő egyetemista gyermeke nem vehető figyelembe a családi pótlék összegének megállapítása során, mert nem vesz részt a képzésben? A szülő a kisebbik, középiskolás gyermeke után jogosult a családi pótlékra, és így a családi kedvezményre is, amelynek magasabb összegétől nem szeretne elesni.
23. cikk / 76 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Az új Tbj-tv. szerint a rehabilitációs hozzájárulásban részesülő munkavállaló csak 10 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Vonatkozik ez a járulékkedvezmény a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozóra is?
24. cikk / 76 Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény
Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
25. cikk / 76 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
26. cikk / 76 Szolgálati idő igazolása
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a frissen nyugdíjba vonult személynek, aki nem ért egyet a nyugdíjintézet határozatával, mert véleménye szerint a szolgálati idejéből hiányzik négy év, amelyet nem ismertek el?
27. cikk / 76 Családi járulékkedvezmény
Kérdés: A július 1-jén hatályba lépett Tbj-tv. úgy fogalmaz, hogy a családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék összegét. Ez azt jelenti, hogy 2020. július 1. után a GYED-ből vont nyugdíjjárulék nem csökkenthető a járulékkedvezménnyel?
28. cikk / 76 Családi járulékkedvezmény
Kérdés: Érvényesíthető 2020. július 1-jétől a családi járulékkedvezmény a GYED-ből levonásra kerülő nyugdíjjárulékból?
29. cikk / 76 Többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Egy munkavállaló munkaviszonya május 15-ével megszűnik. Az említett dolgozó egyidejűleg két társas vállalkozásban tag, ahol ez ideig jövedelem hiányában nem fizetett járulékot. Az egyik társaság kedvezményezett tevékenységet folytat. Dönthet-e úgy az említett tag, hogy ebben tesz eleget minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségének?
30. cikk / 76 Járulékkedvezmények veszélyhelyzet miatt
Kérdés: Élhet a járulékmentességgel az a 15 éve működő kft., amely az elmúlt évek alatt több tevékenységgel is foglalkozott, a fő tevékenységi köre a TEÁOR-besorolás szerint 4729 egyéb élelmiszer-kiskereskedelem, de az utóbbi 8 évben már kizárólag egy fagylaltozót üzemeltet fix telephelyen, amely ténylegesen az 5610-es TEÁOR alá tartozik? A fagylaltozó minden évben október 1-jétől április 30-ig zárva tart, árbevételének több mint 90 százaléka évek óta az 5610-es TEÁOR alá tartozó tevékenységből származik, amely viszont eddig nem szerepelt a tevékenységi körei között, csak a rendelet hatálybalépését követően, 2020. április 15-én jelentette be.
