1266 cikk rendezése:
21. cikk / 1266 Járulékfizetés több jogviszony esetén
Kérdés: Választhatja őstermelőként, az előző évi bevétel 15 százaléka alapján történő járulékfizetést az a személy, aki egy betéti társaság beltagjaként heti 5 órás munkaviszonyban végez munkát a cégben, és emellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedik? Megteheti ebben az esetben, hogy az őstermelői tevékenységet jelöli meg főállásként, ha az számára kedvezőbb lenne?
22. cikk / 1266 Munkavállalás rehabilitációs ellátás mellett
Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy rehabilitációs ellátásban részesülő személy?
23. cikk / 1266 Átalányadózó mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Milyen összegű szociális hozzájárulási adó terheli 2024-ben azt az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőt, aki 2024-re havi 300.000 forint után vállalta a járulékfizetési kötelezettséget, éves bevétele 4 millió forint volt, és szeptember 15-től, jelenleg is táppénzben részesül?
24. cikk / 1266 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése
Kérdés: Szüneteltetés esetén meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy egyéni vállalkozónak, aki vállalkozása mellett évek óta mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, de ebben a jogviszonyában nincs járulékfizetési kötelezettsége?
25. cikk / 1266 Egyéni vállalkozó közterhei nappali tagozatos egyetemi tanulmányok szünetelése alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárni egy átalányadózó egyéni vállalkozó esetében, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatói státuszára tekintettel mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, de most a tanulmányait halasztja, passzív féléve lesz? Maradhat továbbra is mellékállású az egyéni vállalkozásában? Az egyetem a passziválásról az alábbi tájékoztatást adja: „A NEAK szabályozása szerint a hallgató jogviszonya kezdetétől a diákigazolványra való jogosultságának megszűnéséig – a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt is – jogosult a társadalombiztosításra, így az a passzív félév alatt is biztosított a számára. A jogviszony szüneteltetése alatt tehát a társadalombiztosításra jogosult a hallgató, de diákigazolványra nem.”
26. cikk / 1266 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Meg kell fizetnie legalább a minimálbér alapján a járulékot egy egyszemélyes kft. alapító tagjának abban az esetben, ha a Ptk. által biztosított felhatalmazás alapján úgy dönt, hogy munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, vagy ez csak abban az esetben kötelező, ha a megbízási jogviszony mellett dönt? A munkabér a minimálbér 30 százalékának megfelelő összeg, és a munkaszerződése alapján heti 10 órában lenne foglalkoztatva.
27. cikk / 1266 Németországban élő megbízott
Kérdés: Milyen járulékot, illetve adót kell vonni a megbízási díjából, és milyen közteher terheli a kifizetőt abban az esetben, ha egy Németországban élő magyar állampolgárságú magánszemélyt foglalkoztat megbízási jogviszonyban, a minimálbér 30 százalékát jelentősen meghaladó megbízási díjért? A megbízott Németországban főállású munkavállalóként biztosított.
28. cikk / 1266 Megváltozott munkaképességű bedolgozók
Kérdés: Kiterjed a minimumjárulékfizetési-kötelezettség azokra a megváltozott munkaképességű, illetve hátrányos helyzetű munkavállalókra, akikkel otthon végezhető könnyű fizikai munkára létesített bedolgozói jogviszonyt a munkáltató, de sajnos az a tapasztalat, hogy több munkavállaló teljesítménye olyan alacsony, hogy a havibérük alig éri el a 10-20 ezer forintot? Vonatkozik bármilyen speciális előírás ezzel összefüggésben az érintett dolgozókra? Miként alakul ebben a helyzetben a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?
29. cikk / 1266 Kiva hatálya alá tartozó orvosi bt.
Kérdés: Terheli járulékfizetési kötelezettség egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó orvosi betéti társaság nyugdíjas tagjának jövedelmét abban az esetben, ha az érintett tag szünetelteti a nyugdíját, mert közszolgálati jogviszonya is van? Növeli a kiva alapját a jövedelem ebben az esetben?
30. cikk / 1266 Egyéni vállalkozó közterhei GYED, GYES, GYET folyósítása alatt
Kérdés: Keletkezik havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettsége, és ha igen, akkor mikortól annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki jelenleg GYED-en van a harmadik gyermekével, januártól GYES-t fog kapni, majd a legkisebb gyermek 3 éves kora után GYET-en lesz? Az érintett már a GYED ideje alatt elhelyezkedik heti 30 órás munkaviszonyban, ami a későbbiekben sem fog emelkedni, tekintettel arra, hogy a GYED-ellátás ideje alatt maximum heti 30 órát lehet dolgozni. Az egyéni vállalkozás ügyintézését a vállalkozó férje végzi megbízási díj ellenében, valamint van egy alkalmazottja is.
