Bérpótlék ünnepnapokon

Kérdés:

Jogosult lesz bérpótlékra, és ha igen, akkor milyen mértékben az a call centeres munkakörben dolgozó munkavállaló, aki külföldi munkáltató részére otthonában végezhető munkakörben végez munkát, munkája során nagyszámú külföldről érkező bejövő hívást fogad, amelyek indokolják, hogy október 23-án az állami ünnepen is dolgozni fog?

Részlet a válaszából: […] A munka világában napjainkban zajló átalakulást szemléletesen érzékelteti a megfogalmazott kérdéssel bemutatott munkavállalói helyzet. A munkavállalók foglalkoztatási jogviszonyt létesíthetnek, munkaszerződést módosíthatnak, vagy éppen foglalkoztatási jogviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 21.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimális járulékot és szociális hozzájárulási adót egy társas vállalkozónak abban az esetben, ha egy másik gazdasági társaságban már biztosított társas vállalkozó, és ebben a jogviszonyában minden hónapban megfizeti legalább a minimálbér után az adókat és a járulékot? Ebben a másik gazdasági társaságban mint társas vállalkozó rendelkezik heti 40 órás biztosítási jogviszonnyal, és a minimálbérnél nagyobb összeg után fizeti a járulékokat.
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel összefüggésben először is érdemes tisztázni az egyes biztosítási jogviszonyok jellemzőit.Jelen esetben egy olyan személy jogviszonyait, illetve járulékfizetési kötelezettségeit kell meghatároznunk, aki két gazdasági társaságban is tulajdonos.Azt egészen biztosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.

Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a „B” kft.-ben annak a vállalkozónak, aki két kft.-ben is tulajdonos, az „A” kft.-ben heti 30 órás munkaviszonyban áll 250 ezer forint munkabérrel, a „B” kft.-ben pedig ingyenesen látja el az ügyvezetői tevékenységet? Hogyan változnának a kötelezettségei, ha a „B” kft.-ben is részmunkaidős munkaviszonyban állna? Az érintett kisadózó egyéni vállalkozóként is működik, amelyet nem szeretne elveszíteni.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett ügyvezető „A” kft.-ben munkaviszonyban áll, ahol a tényleges munkabére alapulvételével rója le a közterheket.Amennyiben „B” kft.-ben nem munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, akkor a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Hogyan alakul a közteherfizetési kötelezettsége, illetve a táppénzjogosultsága annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki kifizető felé történő számlázás miatt elvesztette korábbi kisadózói státuszát, és 2025. április 6-tól átalányadózóként dolgozik tovább? Az érintett 2025. február 1-től visszamenőlegesen rokkantsági ellátást kap a június hónapban született komplex felülvizsgálat alapján, amely „C” kategóriába sorolta. A vállalkozó 2025. április 20-tól keresőképtelen, táppénzellátást kap.
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a kisadózói adóalanyiság megszűnik a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Kft.-tag minimumjárulék-fizetési kötelezettsége keresőképtelenség alatt

Kérdés: A táppénzjogosultsága lejárta után is mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy 2025 májusában indult egyszemélyes kft. tagja, aki társas vállalkozóként működik közre a cégben, és emellett heti 10 órás munkaviszonyban áll egy betéti társaságban, ahol úti üzemi baleset érte, amelyből kifolyólag mindkét jogviszonyában hosszú ideig keresőképtelenné vált, de a kft.-ben hamarosan megszűnik az ellátásra való jogosultsága?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve a Tbj-tv. 39. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében a társas vállalkozó mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól (többek között) abban az esetben, ha táppénzben vagy baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Mezőgazdasági őstermelő szociálishozzájárulásiadó-alapja

Kérdés:

Hogyan alakul a 2025. évi szociálishozzájárulásiadó-alapja annak az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a 2024. évi bevétele elérte az éves minimálbér összegét, nagy valószínűséggel ebben az évben is eléri, és önkéntes döntése alapján havi 350 ezer forintos járulékalap után fizet járulékot? Az érintett őstermelő 2025. szeptember 1-jétől munkaviszonyt létesít.

Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett mezőgazdasági őstermelőt a Szocho-tv. 7. §-ának (2) bekezdése értelmében az általa önkéntes döntéssel vállalt járulékalappal megegyező összeg (azaz havi 350.000 forint) után terheli a szociális hozzájárulási adó egészen augusztus 31-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés:

Az első két negyedévi magas járulékalapra és a rokkantsági ellátásra tekintettel, hogyan alakul a III. negyedévi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki I. és II. negyedévben folyamatosan táppénzben részesült, viszont alkalmazottai révén bevételt szerzett, amiből közel 9 milliós adóalapja, illetve – a 6×290.800 forint kedvezmény levonása után – egészen pontosan 6.868.400 forint szja-köteles jövedelme keletkezett? A vállalkozó július 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a továbbiakban már nincs táppénzen. Úgy tűnik, hogy a III. negyedévben csak 1-2 százezer forintos bevétele lesz, tehát szja-köteles jövedelme bőven alatta marad a minimálbérnek.

Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján a vállalkozónak az első két negyedévben – mivel táppénzben részesül – nem volt minimumjárulék-fizetési kötelezettsége, ennek megfelelően a járulékalapja a tényleges szja-köteles jövedelme volt, egészen pontosan a 6.868.400 forint, és ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Egyetemi hallgatók szakmai gyakorlata

Kérdés: Valóban legalább a minimálbér 65 százalékának megfelelő díjazást kell fizetnie egy szakmai gyakorlati helyként is működő cégnek az egyetemi hallgató 4 hetes szakmai gyakorlatának idejére? Az egyetemmel kötött együttműködési megállapodásban ez a díjazás szerepel, a cég azonban eddig úgy tudta, hogy ezt az összeget csak a 6 hetet elérő szakmai gyakorlat esetén kötelező megfizetni. Érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény a diákoknak kifizetett díjazás összege után?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak szerint, olyan egyetemi hallgatóról van szó, aki a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatot külső gyakorlóhelyen végzi. A Felsőokt-tv. 44. §-ának (1) bekezdése értelmében, ebben az esetben hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Van bármilyen bejelentési, önellenőrzési kötelezettsége, illetve egyéb tennivalója az egyéni vállalkozó munkaadónak abban az esetben, ha alkalmazottjának egészségi állapotát 56 százalékosnak ítélte a komplex felülvizsgálat, és az érintett számára visszamenőleg (2024. december 1-jétől) rokkantsági ellátást állapítottak meg?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, munkaviszonyban álló dolgozóról van szó, aki a komplex felülvizsgálata során megváltozott munkaképességűnek bizonyult, és rokkantsági ellátás került visszamenőlegesen megállapításra a számára.A munkaadónak a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Járulékfizetés többes jogviszonyban

Kérdés:

Hol kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot a biztosítási jogviszony létrejöttének érdekében annak a személynek, aki két kft. ügyvezető tulajdonosa, és emellett egy sportszövetségben is dolgozik, ahonnan ekhósan veszi ki a jövedelmét? A cégekből semmilyen jövedelmet nem vesz ki az érintett. Elegendő ebben az esetben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetése?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett természetes személy a saját társaságaiban ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést, ezért a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja szerint mindkét kft.-ben társas vállalkozónak minősül.A biztosítás mindkét társas vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 8.
1
2
3
4
…
130