Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Valóban nyugdíjasnak minősül az a rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó, aki már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és 2025. december 27-től özvegyi nyugdíjban részesül? Amennyiben igen, akkor önellenőrzést kell benyújtania a 2025. IV. negyedéves bevallására, tekintettel arra, hogy az özvegyi nyugdíjról szóló határozatot csak 2026 márciusában kapta kézhez? Hogyan kell megállapítani a december havi járulékalapját, ha abban a hónapban érkezett bevétele révén 960 ezer forint adóköteles jövedelme keletkezett? 2026. I. negyedévére már nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben átalányadózó egyéni vállalkozóról van szó, aki 2025. december 27-től özvegyi nyugdíjban részesül. Ez azt jelenti, hogy – noha nem saját jogú nyugdíjas, hiszen a nyugdíjkorhatár betöltése ellenére is rokkantsági ellátásban részesül – ettől az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozónak személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót és társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A kérdés tulajdonképpen az, hogy mikor, milyen alap figyelembevételével és milyen összeget.Nézzük sorban a közterheket.Az Szja-tv. 29. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Átalányadózó bevétele táppénzes időszak alatt

Kérdés: Szerezhet bevételt, állíthat ki számlát egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki előreláthatóan hosszú ideig táppénzen lesz, és ez alatt az időszak alatt egy egyszerűsített foglalkoztatott munkavállaló mérné fel a munkát, kötné meg a szerződést, és végezné el a feladatot, a könyvelő pedig elvégezné a bejelentést, azaz a vállalkozó semmilyen feladatot nem látna el? Keletkezik járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Nincs akadálya annak, hogy a keresőképtelenség tartama alatt az egyéni vállalkozó alkalmazott révén folytassa tevékenységét, számlát állítson ki és bevétele legyen. Vállalkozói kivétet ugyan nem számolhat el, de jelen esetben átalányadózóról van szó.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Szlovák állampolgárságú munkavállalók

Kérdés:

Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége egy kiva hatálya alátartozó kft.-nek az általa részmunkaidőben foglalkoztatott szlovákiai munkavállalók után, akik Szlovákiában munkaviszonyban állnak, illetve nyugdíjasok? Betegség esetén ezek a munkavállalók jogosultak lesznek betegszabadságra és táppénzre, illetve táppénzjogosultság esetén meg kell fizetni a hozzájárulást?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett munkavállalók közül a Szlovákiában öregségi nyugdíjban részesülőkre, illetve az ott munkaviszonyban állókra (akik ezt a nyugdíjhatározattal, illetve A1-es igazolással bizonyítják) magyarországi jogviszonyukban nem terjed ki a biztosítás, velük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Távmunkavégzés külföldi munkáltató részére

Kérdés:

Hol lesz biztosított az a munkavállaló, aki az Európai Unió valamely tagállamában lévő külföldi munkáltató részére Magyarország területéről távmunkában dolgozik? Mire kell figyelni ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Egyre elterjedtebb az a gyakorlat, hogy Magyarország területéről dolgozunk egy külföldi vállalatnak, otthonról, esetleg egy közösségi irodaházból (coworking). Arra az esetre, ha ilyen helyzet áll elő, számos nemzetközi egyezmény (pl. kettős adóztatás elkerüléséről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Kft. tulajdonosának jogviszonya

Kérdés: Elláthatja napi 2 órás munkaviszonyban az ügyvezetést egy kft. tulajdonosa, aki semmilyen más jogviszonnyal nem rendelkezik? A kft. fitnesztermet működtet, ahová kártyával történik a belépés, és szükség esetén az ügyvezető segítséget nyújt az egyes gyakorlatokban, ha a vendég kéri.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő tulajdonos ügyvezető munkaviszonyban, részmunkaidőben látja el az ügyvezetői teendőket, amelynek nincs jogszabályi akadálya, és a kft. volumenét figyelembe véve a napi kétórás munkaidő életszerű.Ebben az esetben a társadalombiztosítási járulék és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:  

Betéti társaság kültagjának munkavégzése

Kérdés: Végezhet a társaság tevékenységi körébe tartozó munkát megbízási jogviszonyban egy betéti társaság rokkantsági ellátásban részesülő kültagja, vagy a munkavégzés alapján társas vállalkozónak kell tekinteni? Az érintett kültag főállású egyéni vállalkozó, a társaságban pedig havi 100.000 forintos megbízási díj ellenében végezné a munkát.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának 21.1. pontja értelmében a betéti társaság tagja abban az esetben minősül társas vállalkozónak, amennyiben a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében teszi.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Tévesen levont társadalombiztosítási járulék

Kérdés: Hogyan kell eljárni annak az óvónőnek az esetében, aki 2023. október 31-től igénybe veszi a 40 év jogosultsági ideje alapján a kedvezményes nyugdíjat, ezen a napon ki is lépett a munkahelyéről, egy önkormányzati óvodából, majd 2023. november 1-jén elhelyezkedett egy másik óvodában, ahol elmulasztotta leadni a nyugdíjasstátuszról szóló határozatát, így folyamatosan levonásra került a béréből a társadalombiztosítási járulék? Köteles a munkáltató visszautalni a dolgozó részére a számításaik szerint 3.823.197 forint összegű tévesen levont járulékot, vagy csak a határozat leadásának napjától kell nyugdíjasként számfejteni a dolgozó munkabérét?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett hölgyre 2023. november 1-jétől nem terjed ki a biztosítás és nem terheli járulékfizetési kötelezettség, ahogy a kifizető is mentesül a munkabére után a szociális hozzájárulási adó alól. Tehát ezen időpontig visszamenőleg a foglalkoztatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelem

Kérdés:

Munkáltatóváltást követően a munkavállaló a 2026. január 5-én újonnan létesített munkaviszonyában 2026. február 2-án keresőképtelenné vált, amely állapot előreláthatóan hosszabb ideig fennáll. Az előző munkáltatónál több mint 180 napon állt fenn a biztosítása, jövedelme is magasabb volt. Van arra lehetőség, hogy a korábbi munkaviszonyból származó jövedelme képezze az ellátás alapját, amennyiben az a számára kedvezőbb?

Részlet a válaszából: […] Értékelve a megfogalmazott kérdés problematikáját, az Alkotmánybíróság III/545/2025. számú határozatában alaptörvény-ellenessé nyilvánította az Eb-tv. ide vonatkozó rendelkezését. A jogalkotó ezzel összefüggő követő intézkedésként a 2025. évi XCIII. törvény 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Kisadózó egyéni vállalkozó munkaviszonyának megszűnése

Kérdés:

Hogyan változik egy kisadózó egyéni vállalkozó közteherfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha a jelenleg fennálló munkaviszonya 2026. február 28-tól megszűnik? Keletkeztet ez a változás bármilyen további járulékfizetési (pl. egészségügyi szolgáltatási járulék) kötelezettséget? Jár végkielégítés, illetve munkanélküli-járadék a munkavállaló részére, ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben kisadózó egyéni vállalkozóról van szó, aki emellett munkaviszonnyal is rendelkezik, amelyben a heti munkaideje bizonyosan nem éri el a heti 36 órát, hiszen az kizárta volna számára a kisadózás lehetőségét.E munkaviszony megszűnése semmilyen formában sem érinti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
1
2
3
4
133