Képviseleti joggal rendelkező kft.-tag

Kérdés: Társas vállalkozónak minősül egy korlátolt felelősségű társaság tagja abban az esetben, ha nem ügyvezető, személyesen nem működik közre, de aláírási joggal rendelkezik, és önálló képviseletre jogosult? Keletkezik ez esetben biztosítási, illetve minimumjárulék-fizetési kötelezettség, ha a tag máshol nem biztosított?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett képviseletre jogosult tag nem ügyvezető, így vele kapcsolatban nem alkalmazandó a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja, azaz képviseleti jogosultságára tekintettel nem minősül automatikusan társas vállalkozónak. Ugyanakkor a képviselet ellátása valamilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Kivaalap diákszövetkezeten keresztül alkalmazott diákok esetén

Kérdés: Valóban nem érinti a kivaalapot, ha egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó kft. diákszövetkezeten keresztül diák munkavállalókat alkalmaz?
Részlet a válaszából: […] Valóban nem érinti.A Kiva-tv. 20. §-ának (2) bekezdése sorolja fel, hogy a kivaalap vonatkozásában mit kell személyi jellegű kifizetésnek tekinteni.E szerint személyi jellegű kifizetésa) azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Külföldről végzett személyes közreműködés

Kérdés: Milyen feladatai, illetve bejelentési kötelezettségei vannak annak a magyarországi cégnek, amelynek a tagja online, távmunka keretében közreműködik a cég bevételszerző tevékenységében, és emellett Ausztriában egyéni vállalkozó? Melyik országban jön létre a biztosítási jogviszony, ha az érintett személy állandó lakóhelye kizárólag Ausztriában van?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdésben említett tag lakóhelye Ausztriában van, ott biztosított egyéni vállalkozóként, és – nem utolsósorban – a munkavégzés helye is Ausztria, így az érintett magyarországi társas vállalkozói jogviszonya nem keletkeztet biztosítási és járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Nyugdíjas munkavállaló bejelentése magasabb nyugellátás érdekében

Kérdés: Bejelenthető biztosítottként a magasabb nyugellátás érdekében az a munkavállaló, aki korkedvezménnyel vált nyugdíjassá, de nagyon alacsony ellátást kap?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a kérdésben említett személy milyen ellátásban részesül. Amennyiben öregségi nyugdíjas (mert pl. a nők 40 év jogosultsági idő után járó kedvezményes nyugdíjában részesül), akkor bármilyen munkavégzésre irányuló jogiszonyt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Járulékfizetés több jogviszony esetén

Kérdés: Választhatja őstermelőként, az előző évi bevétel 15 százaléka alapján történő járulékfizetést az a személy, aki egy betéti társaság beltagjaként heti 5 órás munkaviszonyban végez munkát a cégben, és emellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedik? Megteheti ebben az esetben, hogy az őstermelői tevékenységet jelöli meg főállásként, ha az számára kedvezőbb lenne?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő személy egyidejűleg három jogviszonnyal rendelkezik: munkaviszonyban áll egy betéti társaságban, egyéni vállalkozó, illetve mezőgazdasági őstermelő. A betéti társaságban a társadalombiztosítási kötelezettségek alapja a tényleges munkabér (de havonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Munkavállalás rehabilitációs ellátás mellett

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy rehabilitációs ellátásban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs ellátás mellett minden megkötés nélkül lehet munkát vállalni; nincs keresetkorlátozás, nincs ellátásmegszüntetés.A rehabilitációs ellátás nem minősül nyugellátásnak az ellátott nyugdíjasnak, ezért a biztosítási és a járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Átalányadózó mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Milyen összegű szociális hozzájárulási adó terheli 2024-ben azt az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőt, aki 2024-re havi 300.000 forint után vállalta a járulékfizetési kötelezettséget, éves bevétele 4 millió forint volt, és szeptember 15-től, jelenleg is táppénzben részesül?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelő szociálishozzájárulásiadó-fizetésére vonatkozó szabályokat a Szocho-tv. 7. szakaszában találjuk.A jogszabályi hely (2) bekezdése értelmében az a biztosított átalányadózó mezőgazdasági őstermelő, akinek a tárgyévi bevétele nem éri el az éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése

Kérdés:

Szüneteltetés esetén meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy egyéni vállalkozónak, aki vállalkozása mellett évek óta mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, de ebben a jogviszonyában nincs járulékfizetési kötelezettsége?

Részlet a válaszából: […] Valóban, ha az egyéni vállalkozó szünetelteti a biztosítását, akkor a biztosítása is szünetel, amelyből az is következik, hogy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére válik kötelezetté. Pontosabban válhat, hiszen ez csak abban az esetben következik be, ha nincs más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Egyéni vállalkozó közterhei nappali tagozatos egyetemi tanulmányok szünetelése alatt

Kérdés:

Hogyan kell eljárni egy átalányadózó egyéni vállalkozó esetében, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatói státuszára tekintettel mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, de most a tanulmányait halasztja, passzív féléve lesz? Maradhat továbbra is mellékállású az egyéni vállalkozásában? Az egyetem a passziválásról az alábbi tájékoztatást adja: „A NEAK szabályozása szerint a hallgató jogviszonya kezdetétől a diákigazolványra való jogosultságának megszűnéséig – a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt is – jogosult a társadalombiztosításra, így az a passzív félév alatt is biztosított a számára. A jogviszony szüneteltetése alatt tehát a társadalombiztosításra jogosult a hallgató, de diákigazolványra nem.”

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján mentesül az egyéni vállalkozó a havi minimális járulékfizetési kötelezettség alól, amennyiben– a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie legalább a minimálbér alapján a járulékot egy egyszemélyes kft. alapító tagjának abban az esetben, ha a Ptk. által biztosított felhatalmazás alapján úgy dönt, hogy munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, vagy ez csak abban az esetben kötelező, ha a megbízási jogviszony mellett dönt? A munkabér a minimálbér 30 százalékának megfelelő összeg, és a munkaszerződése alapján heti 10 órában lenne foglalkoztatva.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Ez vonatkozik az egyszemélyes kft.-re is.Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
1
2
3
…
126