Nyugdíjas beltag foglalkoztatása

Kérdés: Egy betéti társaság nyugdíjas beltagjának foglalkoztatása lehetséges-e olyan megbízási szerződés keretében, amelynek összege havonta nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjas beltag és a betéti társaság között létrejövő munkavégzésre irányuló jogviszony fajtáját a tényleges munkavégzés minősége dönti el. Amennyiben a beltag a megbízási jogviszonyban az üzletvezetést látja el, a jogviszony megfelelő. Abban az esetben azonban, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Tagi jövedelem kivét

Kérdés: Kötelező-e ténylegesen jövedelmet felvennie a betéti társaság személyesen közreműködő beltagjának?
Részlet a válaszából: […] Ezt a sokakat foglalkoztató témát a Társadalombiztosítási Levelek I. évfolyam 3. számának 48. kérdése már érintette. A társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja számára sem főfoglalkozás, sem többes jogviszony, illetve kiegészítő tevékenység esetén nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Betéti társaság beltagjának külföldi munkaviszonya

Kérdés: Betéti társaságunk egyik beltagja külföldön létesített munkaviszonyt. Van-e ebben az esetben társaságunknak vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban arra kell választ adnunk, hogy a betéti társaság eme tagja a külföldi munkavállalás tartama alatt egyáltalán társas vállalkozónak minősül-e? Amennyiben nem, tehát a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem működik közre (nem üzletvezető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Nyári szakmai gyakorlaton lévő diák utáni járulékfizetés

Kérdés: Nyári szakmai gyakorlaton lévő diák 15 000 forint/hó díjazást kap. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a gyakorlati képzésre tanulószerződés alapján kerül-e sor, vagy nem.A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló a képzési idő tartama alatt biztosított, díjazása pedig járulékalapot képező jövedelem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Személyes közreműködés a betéti társaságban

Kérdés: Van-e valamilyen törvényi előírás arra, hogy egy betéti társaságnak kötelezően foglalkoztatni kell valakit munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban? Létezik-e olyan eset, amikor a személyes közreműködés ellenére sem kell közterhet fizetni?
Részlet a válaszából: […] Semmilyen jogszabály nem írja elő kötelezően sem a munkaviszonyban történő foglalkoztatást, sem a társasági tag személyes közreműködését. Az életszerűségből kiindulva viszont nehezen képzelhető el, hogy egy gazdasági társaság vállalkozói tevékenységét természetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Étkezési utalvány

Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatók által nyújtott jóléti juttatások egyik leggyakoribb formája a munkavállalók részére biztosított étkezési utalvány. Nem kétséges, hogy az utalvány egy olyan juttatási forma, amit az adó- és járulékszabályok sem hagyhatnak figyelmen kívül.A szabályok közül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt választ adnánk a kérdésre, röviden összefoglaljuk a gyermeknevelési támogatás lényegesebb ismérveit, az igényjogosultság főbb szabályait. Bevezetésére az 1993-as Szoc-tv.-ben jövedelemhatártól függő szociális juttatásként került sor, ahonnan a Cst. 1999. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó ösztöndíja

Kérdés: Az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetés terheli, ha közben munkát végezve a főiskolától ösztöndíjban részesül, és a főiskola megállapodás alapján fizeti utána a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot? Milyen járulékfizetés terheli, ha "másodállású" egyéni vállalkozónak minősül?
Részlet a válaszából: […] A széles körben elterjedt ösztöndíj fogalmára általános érvényű definíció nem létezik. Általában ösztöndíjnak tekintjük a magánszemély részére fizetett azon összeget, amelyet oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásokra, külföldi tanulmányútra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Nyugdíjas munkavállaló utáni járulék

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási kötelezettség megállapításánál azt kell megvizsgálnunk, hogy a foglalkoztatás milyen jogviszonyban történik. Jelen esetben munkaviszony a biztosítási kötelezettség alapja. A foglalkoztató által fizetendő, 29 százalékos társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] Rendszeres szociális járadék – a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet alapján – annak a megváltozott munkaképességű dolgozónak jár, akinek munkaviszonyát megszüntetik, nem rehabilitálható, és az átmeneti járadékhoz szükséges feltételekkel nem rendelkezik, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
1
…
125
126
127
128