Terhességi-gyermekágyi segély alapja újabb szülés esetén

Kérdés: Változtat-e az újabb szülésnél igényelt terhességi-gyermekágyi segély alapját képező jövedelmen a 30 napot meghaladó gyermekgondozási segély folyósítása? Mi az alapja a 2003. július 1-jétől igényelt terhességi-gyermekágyi segélynek, ha a határozatlan idejű munkaviszony 1999. május 1-jétől áll fenn, és a bruttó bér havi 120 000 forint? A biztosított 2000. augusztus 31-től 2002. augusztus 31-ig gyermekgondozási díjban, majd 2002. szeptember 1-jétől 2003. június 30-ig gyermekgondozási segélyben részesült, 2003. július 1-jén szült, és e naptól terhességi-gyermekágyi segélyt igényel.
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a biztosítottnak nincs a terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításához az irányadó időszakban – 2002. január 1-jétől 2003. június 30-ig – 180 napi jövedelme, ezért a terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegét a jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Táppénz összegének megállapítása

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével kell a táppénz összegét megállapítani? A dolgozó munkaviszonyban állt 2002. február 20-tól április 1-jéig, majd 2002. április 2-től december 31-ig. Munkanélküli-járadékban részesült 2003. január 9-től április 27-ig. Ismét munkaviszonyba állt 2003. április 27-től május 3-ig. 2003. május 22-től jelenleg is egy szövetkezet alkalmazásában áll, 2003. augusztus 14-től keresőképtelen.
Részlet a válaszából: […] Az igénylő 2002. február 20-ától rendelkezik folyamatos biztosítási idővel. A táppénz összegének megállapításához irányadó időszak 2002. február 20-tól 2003. augusztus 26-ig tart. Tekintettel arra, hogy a levélíró kieső időket nem közölt, ezért a munkaviszonyok alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Anyasági ellátások összegének megállapítása

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj összegét az alábbi esetben? Egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott biztosított 2002. október 30-án szült. A kifizetőhely a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyt, majd jelenleg is gyermekgondozási díjat folyósít részére. Megbízási szerződése 2002. június 17-től október 31-ig szólt. Megbízási díja havi 80 000 forint, 10 százalékos költséghányad alkalmazásával. Tényleges keresete 2002. június 17-től október 29-ig 279 561 forint volt (osztószámcsökkentő 4 nap igazolt távollét, 12 nap táppénz).
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdező nem közölte, feltételezzük, hogy a biztosított rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsághoz szükséges 180 napi biztosítási idővel. A terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításához az irányadó időszak 2001. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

GYED alapjának megállapítása

Kérdés: Mi a 2003. január 13-án igényelt GYED alapja abban az esetben, ha az igénylő jogosultságának feltételei fennállnak, ám az irányadó időszakban (2002. január 1-jétől 2003. január 12-ig) táppénz és terhességi-gyermekágyi segély folyósítása miatt csak 164 napi keresete volt? Az igénylő szerződés szerinti munkabére 125 000 forint/hó. Téves kifizetés esetén mikortól kell a késedelmi kamatot számítani?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a biztosított nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, ezért a GYED összegének kiszámítására a táppénzre vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni. Az Eb-tv. 42/D. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a GYED összegét a jogosultság kezdő napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A szülni készülő biztosított foglalkoztatójának sokrétű feladatai vannak mind a kifizetőhelyi, mind a nem kifizetőhelyi munkáltató esetében. Az első anyasági ellátás a terhességi-gyermekágyi segély, amit a biztosított nő a szülés várható időpontja előtt 28 nappal vehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Juttatások örökbefogadás esetén

Kérdés: Egy női munkavállalónk – 180 nap munkaviszonnyal rendelkezik – gyermeket fogadott örökbe. A gyermeket születése után a kórházból azonnal hazavitte. Milyen juttatásban részesülhet és mely időponttól? Mik a munkáltató kötelezettségei, illetve mi a munkavállaló teendője ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 40. § (1) bekezdésének a) pontjában megfogalmazott főszabály szerint a terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt szül. A jogalkotó azonban gondolt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Táppénz irányadó időszaka

Kérdés: A dolgozó ugyanazon vállalatnál szakmunkástanuló volt 2002. június 30-ig, 2 évig havi 5000 forint ösztöndíjat kapott. Július 1-jétől teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló. Mi az irányadó időszak a 2002. november hónapban 10 napig tartó betegsége esetén?
Részlet a válaszából: […] A kérdező – feltehetően – a táppénzszámítás szabályaira gondol az irányadó időszak említésével. A keresőképtelenség első 15 napjára, munkaviszony esetében, a betegszabadságra vonatkozó szabályok alapján a távolléti díj 80 százaléka illeti meg a dolgozót....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Passzív táppénz irányadó időszaka

Kérdés: A dolgozó biztosítása 2002. 3. 5-én kezdődött. Szerződése 2002. 11. 30-án lejárt. 2002. 11. 27.-2002. 12. 4-ig keresőképtelen. Mikortól jogosult táppénzre, és milyen irányadó időszak alapján kell megállapítani annak összegét?
Részlet a válaszából: […] A biztosított a biztosítási jogviszony megszűnése miatt 2002. december 1-jétől jogosult táppénzre. A keresőképtelenség első napjától a biztosítási jogviszony megszűnéséig – munkaviszony esetén – betegszabadságra jogosult. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Az anyasági ellátás formái

Kérdés: A munkavállaló az 1999-ben született gyermekével 2002. június 20-ig GYES-ben részesült. 2002. június 21-én ismét szült. Szerződés szerinti bére 38 000 Ft/hó. Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély alapja? Folyósítható-e részére a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően gyermekgondozási díj, vagy a gyermekgondozási segélyt kell igénybe vennie?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a biztosítottnak nincs az irányadó időszakban (sem a szülést megelőző naptári évben, sem a szülést megelőzően visszafelé számolva) 180 naptári napi egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme, ezért a terhességi-gyermekágyi segély naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Táppénz a munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből megállapíthatjuk, hogy a keresőképtelenség a biztosítás fennállása alatt következett be, így, ha a biztosított egyéb feltételeknek is megfelel, táppénzre jogosult lesz. Fenti esetben a keresőképtelenség első napjára, a betegszabadságra vonatkozó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
1
…
14
15
16