"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha a munkaidő mérhető, a foglalkoztatásra munkaviszonyban – mely esetben nem nélkülözhető az írásbeli szerződés – kerül sor. Ebben az esetben fennáll a biztosítási kötelezettség, és a munkaadó a Tbj-tv. 4. § a) pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

Betéti társaság kültagjának jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja a betéti társaság a kültagját, aki a társasági szerződés szerint nem kötelezett személyes közreműködésre, azonban hetente 2-3 napot ténylegesen munkát végez a cégnél? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána? Egyéb munkaviszonnyal, illetve biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...kiköthető. Ennek mértéke és formája a felek megállapodására van bízva, a Gt. e tekintetben semmilyen megkötést nem tartalmaz. A kültag foglalkoztatása tehát megvalósulhat munkaviszonyban, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban, mely érvényes szerződésen (pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

Osztrák állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködött – a biztosítás az általános szabályok szerint kiterjedt.Amennyiben az ausztriai biztosítása legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony alapján áll fenn, Magyarországon a betéti társaságban végzett személyes közreműködése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Délutános és éjszakai pótlék

Kérdés: Kell-e délutáni és éjszakai műszakpótlékot fizetni egy vagyonvédelmi cég által őr munkakörben foglalkoztatott dolgozók részére abban az esetben, ha foglalkoztatásuk a következők szerint történik: 12 óra nappal, 12 óra éjszaka után 2 szabadnap?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdés d) pontja értelmében éjszakai munka a 22.00 és 6.00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.Az Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontja értelmében több műszakos munkarend: a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Műszakpótlék érvényesítése GYES-ről visszatérő dolgozó szabadságának kiadásakor

Kérdés: Szabadság idejére távolléti díjat kell fizetni. Az Mt. 151/A. § 3/c pontja alapján folyamatos munkarendben foglalkoztatott dolgozók részére műszakpótlék címén plusz 20 százalék is jár. Az ún. "GYES szabadság" kiadásakor kell-e fizetni az idézett 20 százalékos kiegészítést, hiszen a vonatkozási időszakban nem volt munkavégzési kötelezettsége, tehát műszakpótlék-kiesése sem keletkezik a dolgozónak ezen szabadság alatt?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontja értelmében a távolléti díj számításánál műszakpótlékként a munkavállaló megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén személyi alapbére 20 százalékát kell figyelembe venni.A fenti rendelkezések alapján megállapítható, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.
Kapcsolódó címke:

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztatható-e 8 órás munkaviszonyban egy jelenleg rendszeres szociális járadékban részesülő személy úgy, hogy a járadékfolyósítást ez nem befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] A 8/1983. EüM-PM együttes rendelet szerint rendszeres szociális járadékot kell megállapítani annak a nem rehabilitálható, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött megváltozott munkaképességű dolgozónak, aki az átmeneti járadék megállapításához szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.
Kapcsolódó címke:

Férfi egyéni vállalkozó GYES-e

Kérdés: Gyermeke másfél éves kora után igénybe veheti-e a GYES-t az a főállású egyéni vállalkozó férfi, aki heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Folytathatja-e a vállalkozói tevékenységét a GYES ideje alatt, illetve megmaradhat-e a munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben olyan egyéni vállalkozóról van szó, aki emellett rendelkezik legalább heti 36 órát elérő foglalkoztatással. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozásában nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettsége (járulékalapja a tényleges kivét), illetve nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címke:

Alkalmi munkavállalói könyv

Kérdés: Mik a szabályai az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, illetve milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Amk-tv. tartalmazza az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetésének szabályait, melyek közül itt csak a legfontosabbakat emeljük ki. A törvény alkalmazásában alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címke:

Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után

Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: – nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve – aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...járulék fizetésére kötelezett, egyéb társadalombiztosítással összefüggő kötelezettsége viszont nincs, amennyiben nem nyugdíjas, és foglalkoztatása nem éri el a heti 36 órát (jelen esetben nem is érheti el, hiszen nem rendelkezhet főtevékenységgel), akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címke:

Kirendelés

Kérdés: Hol keletkezik személyijövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy dolgozót egy cégcsoporton belül németországi munkakörbe rendelnek ki, azaz a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek a kelet- és közép-európai németországi központhoz kerülnek, míg a kirendelt személy a munkáját ugyanezen térség különböző országaiban végzi kb. évi 160 munkanapon át? Az irodát a cégcsoport magyarországi vállalata adja, és a dolgozó fizetését is Magyarországon számfejtik. A magyarországi vállalat a kirendelt összes költségét havonta kiszámlázza a németországi kelet- és közép-európai központnak.
Részlet a válaszából: […] ...kirendelésről a Tbj-tv. R 4/C. §-a egyértelműen rendelkezik, miszerint ha a biztosított foglalkoztatására az Mt. 106. §-ában foglaltak szerint kirendelés alapján kerül sor, a foglalkoztatót a Tbj-tv. szerint terhelő bevallási és fizetési kötelezettségeknek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címke:
1
152
153
154
172