Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] Haladjunk sorjában. Jogszabályi háttérAz egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho)lehetőségét az Ekho-tv. teremtette meg, mely 2006. január 1-jétől hatályos.Az ekho választásának feltételeiAz ekho választásáról nem a foglalkoztató, hanem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Biztosítottak be- és kijelentése

Kérdés: Mi a teendő a biztosítottak be- és kijelentésével kapcsolatban a következő esetekben: - határozatlan idejű megbízás, - határozott idejű megbízás (sok esetben utólag szerez a bérszámfejtő tudomást a megbízás létrejöttéről), - külföldi állampolgár újságírói honoráriuma esetén, hiszen mire az újság megjelenik, a munkavégzés időszakának már vége, az ügyintéző viszont csak ezt követően tudja meg az újságíró adatait? Vonatkozik-e a bejelentési kötelezettség a nyugdíjas foglalkoztatottra is, annak ellenére, hogy egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 44. § (3) bekezdése értelmében a foglalkoztatóköteles a MEP-hez bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított személyiadatait, taj-számát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, megszűnését, abiztosítás szünetelésének időtartamát, magán-nyugdíjpénztári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Magántervezői tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a heti 40 órás főfoglalkozású munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas magánszemély magántervezői tevékenységéből származó jövedelme után abban az esetben, ha nem vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyértelmű választ csak a kifizető és tervezőközött fennálló jogviszony ismeretében lehetne adni. Ennek hiányában alegvalószínűbb lehetőségek mindegyikét meg kell említenünk:Munkaviszony esetén a kifizetőt 29 százaléktársadalombiztosítási és 3 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] Szellemi tevékenységet folytatónak az a magánszemély minősül, aki eredeti jogosultként olyan önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet ér el, amelynek eredményeként szerzői jogi védelem – illetve szabadalmi oltalom – alá tartozó alkotás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik azon újságírók után, akik egy újságkiadással foglalkozó kft.-nél a szerkesztést, cikkírást, fotók készítését végzik, foglalkoztatásuk felhasználási szerződés alapján történik, s nyilatkoztak, hogy főállásukban a munkaidejük eléri a heti 36 órát, ha éves jövedelmük eléri, illetve nem éri el az5 200 000 forintot?
Részlet a válaszából: […] Szerzői jogi védelem hatálya alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a mű szerzője (előadója) részére két jogcímen kerülhet sor kifizetésre: a személyes munkavégzésére tekintettel, illetve a mű vagy alkotás felhasználási jogának az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

"Szellemi szabadfoglalkozású" magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van egy vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet (nyelvoktatást) folytató angol-magyar állampolgárságú magánszemélynek, ha bevételét teljes mértékben számla ellenében kapta, és a kifizető adóelőleget és járulékokat nem vont le? A magánszemély rendelkezik személyi igazolvánnyal, más jövedelme és társadalombiztosítási jogviszonya nincs.
Részlet a válaszából: […] A nyelvoktatást folytató magánszemély – vélhetőleg adószámmal is rendelkezik – az ún. szellemi szabadfoglalkozásúak körébe tartozik, akik ilyen jogcímen a Tbj-tv. szerinti biztosítottak között nem találhatóak meg. E tevékenységet gyakran automatikusan az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Honorárium eho-ja

Kérdés: A honorárium után kell-e fizetni százalékos egészségügyi hozzájárulást abban az esetben, ha felhasználói szerződés alapján történik a szerzői díj kifizetése, és a személyes munkavégzés, illetve a honorárium aránya 20-80 százalék? A személyes munkavégzésért kifizetett díj esetében a biztosítási kötelezettség elbírálása minden esetben megtörténik.
Részlet a válaszából: […] Röviden: igen. Az Eho-tv. 3. §-a értelmében ugyanis százalékos eho-alapot képez minden olyan, az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó, adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem – néhány az 5. §-ban meghatározott kivétellel -, amely után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Felhasználói szerződés

Kérdés: Vegyipari gépeket, berendezéseket tervező társaság munkaviszonyban álló tervezőkön kívül alkalmanként nyugdíjas tervezőket is foglalkoztat. A tervezés során nem szabadalmaztatott szellemi termékek keletkeznek. Eddig a külsős nyugdíjasokat megbízási szerződéssel foglalkoztatták, és e szerint vonták az adókat. Van-e lehetőség ezen munkavállalók szerzői jogviszonyban (60-40) vagyoni-felhasználói szerződéssel történő foglalkoztatására, illetve hogyan kedvezőbb az adózás?
Részlet a válaszából: […] Természetesen kedvezőbb az adóterhelés, ha a magánszemély szerzői jogvédelem alá tartozó alkotás után szerez jövedelmet. Ugyanakkor ezek a szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha az Szj-tv. védelme alá tartozó alkotás jön létre, vagy egyébként a törvény védelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (2) bekezdése szerint 2001. január 1-jétől az éves járulékfizetési felső határ kizárólag a nyugdíjjárulékra vonatkozik. "(2) A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett, egy naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyik vidéki igazgatósága (a továbbiakban: APEH) egy korlátolt felelősségű társaságnál (kft.) az 1997. január 1. és 1999. szeptember 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan átfogó járulék-ellenőrzést tartott. Az eljárás során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.