Találati lista:
11. cikk / 347 Ukrán állampolgár egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága
Kérdés:
Munkaviszonya megszűnése esetén fizetheti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, és jogosult lenne továbbra is táppénzre az az ukrán állampolgár, akinek 7 hónapja van magyarországi bejelentett lakcíme, és azóta van biztosítási jogviszonya is, viszont szinte a munkaviszonya kezdetétől táppénzen van?
12. cikk / 347 Családi pótlék folyósításának megszűnése középiskolai tanulmányok befejezése után
Kérdés:
Van valamilyen teendője a szülőnek abban az esetben, ha gyermeke befejezi a középiskolai tanulmányait, vagy automatikusan megszűnik a családi pótlék folyósítása?
13. cikk / 347 Munkavállalás öregségi nyugdíj mellett
Kérdés: Vállalhat munkát egy öregségi nyugdíjas személy? Amennyiben igen, akkor milyen feltételekkel?
14. cikk / 347 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló továbbfoglalkoztatása
Kérdés: Beszámítják a 65. életév betöltése után kapott béreket a nyugdíjba, vagy csak a nyugdíjkorhatárig elért kereseteket veszik figyelembe abban az esetben, ha a nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló tovább szeretne dolgozni anélkül, hogy a nyugdíjazását kérné?
15. cikk / 347 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
16. cikk / 347 Kisadózó egyéni vállalkozás visszamenőleg igényelt rokkantsági ellátás esetén
Kérdés: Hogyan kell eljárni annak a kisadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki visszamenőleg 6 hónapra, 2024. szeptember 1-jétől kérte a rokkantsági ellátás megállapítását? A vállalkozó rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, és egészségi állapota kevesebb mint 50 százalék. Meg kell szüntetni az egyéni vállalkozást, és ha igen, milyen dátummal? Ha megszűnik a vállalkozás, vissza kell fizetni a már kiutalt táppénzt?
17. cikk / 347 Cafeteriajuttatások
Kérdés: Hogyan kell megállapítania a munkáltatónak a munkavállalók cafeteriakeretét abban az esetben, ha nem januártól, hanem áprilistól vezeti be ezeket a juttatási formákat? A teljes évre járó SZÉP-kártya-keretet megkaphatják ebben az esetben a dolgozók, vagy csak az évből hátralévő kilenc hónapra járó juttatást? Az Aktív Magyarok alszámlára utalt összeg csökkenti a SZÉP-kártya-keretet, vagy azon felül adható? Milyen egyéb kedvező adózású juttatásokat érdemes még adni a dolgozóknak?
18. cikk / 347 Belföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségek
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő költségeit abban az esetben, ha ahhoz, hogy bizonyos munkákat el tudjanak végezni, esetenként több napot is vidéken – tehát nem a szokásos munkavégzési helyen – kell tölteniük, és ilyen esetben a munkáltató a szállást és az étkezést is kifizeti a részükre? A 437/2015. Korm. rendeletben meghatározott napi 500 forint napidíjon felül kifizetett összeg adóköteles bevételnek számít ebben az esetben? Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek ebben az esetben a többletköltségek? Milyen igazolások, dokumentumok alapján igazolhatja a munkavállaló a kiküldetés során felmerült kiadásait?
19. cikk / 347 Keresőképtelenséggel nem igazolt úti baleset
Kérdés: A munkavállaló reggel munkahelyére menet megcsúszott, elesett, balesetet szenvedett. Sérülése azonban olyan csekély mértékű, hogy azzal nem fordult orvoshoz, a baleset napján és azóta is munkát végez. Elismerhető a baleset üzemi jellege, vagy el kell utasítani, mert a munkavállaló nem lett keresőképtelen?
20. cikk / 347 Táppénz összege minimálbér emelése esetén
Kérdés: A minimálbér emelése miatt a GYED-hez hasonlóan a táppénz összegét is át kell számolni abban az esetben, ha az ellátás áthúzódik egyik évről a másikra?
