Találati lista:
11. cikk / 343 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
12. cikk / 343 Kisadózó egyéni vállalkozás visszamenőleg igényelt rokkantsági ellátás esetén
Kérdés: Hogyan kell eljárni annak a kisadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki visszamenőleg 6 hónapra, 2024. szeptember 1-jétől kérte a rokkantsági ellátás megállapítását? A vállalkozó rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, és egészségi állapota kevesebb mint 50 százalék. Meg kell szüntetni az egyéni vállalkozást, és ha igen, milyen dátummal? Ha megszűnik a vállalkozás, vissza kell fizetni a már kiutalt táppénzt?
13. cikk / 343 Cafeteriajuttatások
Kérdés: Hogyan kell megállapítania a munkáltatónak a munkavállalók cafeteriakeretét abban az esetben, ha nem januártól, hanem áprilistól vezeti be ezeket a juttatási formákat? A teljes évre járó SZÉP-kártya-keretet megkaphatják ebben az esetben a dolgozók, vagy csak az évből hátralévő kilenc hónapra járó juttatást? Az Aktív Magyarok alszámlára utalt összeg csökkenti a SZÉP-kártya-keretet, vagy azon felül adható? Milyen egyéb kedvező adózású juttatásokat érdemes még adni a dolgozóknak?
14. cikk / 343 Belföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségek
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő költségeit abban az esetben, ha ahhoz, hogy bizonyos munkákat el tudjanak végezni, esetenként több napot is vidéken – tehát nem a szokásos munkavégzési helyen – kell tölteniük, és ilyen esetben a munkáltató a szállást és az étkezést is kifizeti a részükre? A 437/2015. Korm. rendeletben meghatározott napi 500 forint napidíjon felül kifizetett összeg adóköteles bevételnek számít ebben az esetben? Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek ebben az esetben a többletköltségek? Milyen igazolások, dokumentumok alapján igazolhatja a munkavállaló a kiküldetés során felmerült kiadásait?
15. cikk / 343 Keresőképtelenséggel nem igazolt úti baleset
Kérdés: A munkavállaló reggel munkahelyére menet megcsúszott, elesett, balesetet szenvedett. Sérülése azonban olyan csekély mértékű, hogy azzal nem fordult orvoshoz, a baleset napján és azóta is munkát végez. Elismerhető a baleset üzemi jellege, vagy el kell utasítani, mert a munkavállaló nem lett keresőképtelen?
16. cikk / 343 Táppénz összege minimálbér emelése esetén
Kérdés: A minimálbér emelése miatt a GYED-hez hasonlóan a táppénz összegét is át kell számolni abban az esetben, ha az ellátás áthúzódik egyik évről a másikra?
17. cikk / 343 Román–magyar kettős állampolgár tajkártyája
Kérdés: Milyen módon szerezhet tajkártyát és így egészségügyi ellátásra jogosultságot Magyarországon egy román–magyar kettős állampolgár, aki magyar személyi igazolvánnyal és útlevéllel rendelkezik, de nincs magyarországi lakcíme, a munkaviszonya sem itt van, és Magyarországon szeretne elvégeztetni egy műtétet, amely nem minősül sürgősségi beavatkozásnak?
18. cikk / 343 Ügyvezető üzleti utazása
Kérdés: Milyen közterhek megfizetése mellett tudja kifizetni a kft. a társas vállalkozói jogviszonyban álló ügyvezetője által vásárolt repülőjegyet, ha a számla a magánszemély nevére szól, nem a vállalkozásra? Az ügyvezető Németországban él, de a magyar társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak rá. Németországból utazott Magyarországba a kft. ügyeinek intézésére.
19. cikk / 343 Vezető állású munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Mire kell figyelemmel lenni a vezető állású munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésénél?
20. cikk / 343 Munkavállalás öregségi nyugdíj mellett
Kérdés: Valóban korlátlanul lehet dolgozni az öregségi nyugdíj mellett? Melyik az a jogszabály, amely alapján bármekkora jövedelmet szerezhet az öregségi nyugdíjas személy az ellátás megszüntetése nélkül?
