Adókülönbözet

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló személyijövedelemadó-bevallásának elkészítése közben adókülönbözetet tár fel, mert év közben helytelenül, a ténylegesnél alacsonyabb összegben állapította meg és vonta le a személyijövedelemadó-elő-leget?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató legnagyobb igyekezete ellenére is előfordul, hogy a magánszemély által fizetendő személyijövedelemadó-előleget tévesen állapítja meg, ebből eredően azt nem a megfelelő összegben vonja le. A jogalkotónak nyilvánvalóan és egyértelműen gondoskodnia kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Általánostól eltérő munkarend

Kérdés: Hogyan kell a havi munkaidőt helyesen beosztani annál a munkáltatónál, ahol jelenleg valamennyi munkavállaló munkaideje heti 40 óra, amely hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órás, pénteken pedig napi 6 órás munkanapokból tevődik össze, ha a munkáltató nem akar többhavi munkaidőkeretet alkalmazni, hanem a havi elszámolásnál maradna? Jelenleg a munkaszerződés szerint a munkavégzés kezdete hétfőtől péntekig reggel 8 óra, befejezése hétfőtől csütörtökig 17.00 óra, pénteken 14.30 óra, és étkezés céljára 12.00 és 14.30 óra között napi 30 perc munkaközi szünet jár, ami nem számít bele a munkaidőbe. Kell túlórát fizetni a munkavállalóknak abban az esetben, ha a munkaidő beosztása miatt havi szinten többet dolgoznak, mint egy általános, napi 8 órás munkaidőben dolgozó munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...fizetésének kötelezettsége sem, ha a munkavállaló az elszámolt munkabérnél magasabb összegű díjazásban részesült, mert ilyenkor az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a munkáltató a többletet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Helytelenül levont járulékok

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
Részlet a válaszából: […] ...a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Családi kedvezmény

Kérdés: Hogyan alakul a családi kedvezmény igénybevételi lehetősége az alábbi esetben? 3 gyermekével közös háztartásban élő édesanya családi kedvezményt vesz igénybe. A legidősebb gyermek saját jogán kapja a családi pótlékot, a középső gyermek 3. éves nappali tagozatos egyetemi hallgató, jelenleg 3 hónapos kötelező gyakorlati képzésén vesz részt, a harmadik gyermek pedig másodéves nappali tagozatos főiskolás. Ennek megfelelően a munkavállalónak 1 fő kedvezményezett eltartottja és 2 fő eltartottja van, és havi 33 000 forint összegű adókedvezményt vett igénybe. A három hónapos kötelező gyakorlaton részt vevő tanuló az első hónapban minimálbér alatti jövedelmet kapott, de a másik két hónapban ezt túllépték 30 ezer forinttal. Be kell nyújtani valamilyen igazolást a súlyosan fogyatékos legidősebb gyermek után, aki saját jogán kapja a családi pótlékot? Az elmúlt két évben semmilyen papírt nem küldtek be a kormányhivatalhoz. A figyelembevételhez elegendő megőrizni az iskolai látogatási igazolást?
Részlet a válaszából: […] ...alapján – a vele egy háztartásban élő hozzátartozó érvényesítheti.A közös döntés alapján jogosulttá váló személy már az adóelőleg megállapítása során igénybe veheti a kedvezményt azzal, hogy év közben a kedvezmény megosztására nincs lehetőség.Év végén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Munkabér-kifizetés egyszerűsített foglalkoztatás esetén

Kérdés: A mentesített keretösszeg számításakor mikor kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatott részére az esedékesség évét követő évben kifizetett munkabért?
Részlet a válaszából: […] ...(átvette), vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták, ha azonban a kifizető a magánszemélyt megillető, az adóelőleggel csökkentett összeget átutalással vagy fizetési számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján küldi el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Bíróság által megítélt kártérítés késedelmi kamatának alapja

Kérdés: A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?
Részlet a válaszából: […] ...vagy sem. A késedelmi kamatot álláspontunk szerint a kártérítésnek azon része után lehet érvényesíteni, amely az adóelőleg levonása után a munkavállaló részére ténylegesen kifizetésre kerül, azaz a nettó összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Munkavállalás EGT-tagállamban

Kérdés: Milyen teendői vannak a hatóságok felé annak a munkavállalónak, aki 2016. június 30-ig egy magyar vállalkozásnál állt főfoglalkozású munkaviszonyban, és július 1-jétől Svájcban kapott állást, amely esetleg itthonról is végezhető? Hogyan kell teljesíteni a közteherfizetési kötelezettségeket ebben az esetben? Meg kell tartania a magyarországi munkaviszonyát abban az esetben, ha nem szeretné elveszíteni az itthoni biztosítását? Milyen következménnyel jár ez a változás a dolgozó gyermekeinek biztosítására?
Részlet a válaszából: […] ...az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. Ebben az esetben a külföldi vállalkozástól a foglalkoztatót terhelő közterhek megelőlegezése vagy térítése címén kapott összeg az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének x) pontja értelmében adó- és járulékmentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem, a különadózó jövedelmek közül pedig a béren kívüli juttatásnak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Ellátások alapja várandós munkavállaló újbóli munkaviszonya esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy 2011-től alkalmazásban állt munkavállalónak az esetében, aki közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát a munkáltatójánál, de néhány nap múlva új jogviszonyt létesített ugyanannál a cégnél, mert megtudta, hogy várandós? A jogviszony megszűnése és az új jogviszony létrejötte között 10 nap telt el, majd a munkavállaló néhány napon belül veszélyeztetett terhesként keresőképtelen állományba került.
Részlet a válaszából: […] ...foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.Felszínesen nézve a jogosultság kezdőnapján (a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

CSED-ben részesülő munkavállaló

Kérdés: Foglalkoztathatja tanácsadóként a jelenleg CSED-ben részesülő munkavállalóját egy cég abban az esetben, ha ez a munka az otthonában is végezhető? Kifizethető például jutalom jogcímen díjazás az elvégzett munkáért ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének g) pontja értelmében akkor nem terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységből származó járulékalapot képező (adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő) havi jövedelme alatta marad a minimálbér 30 százalékának vagy naptári napokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.
1
27
28
29
81