1115 cikk rendezése:
981. cikk / 1115 Előrehozott és korkedvezményes nyugdíj
Kérdés: 1950-ben született, 1968 óta folyamatosan közalkalmazottként dolgozó nő elmehet-e előnyugdíjba, és mikor? Mennyivel kevesebb az előnyugdíj összege, mint a korkedvezményes nyugdíjé? A 62. életév betöltése után jogosult lesz-e a teljes összegű öregségi nyugdíjra a dolgozó?
982. cikk / 1115 Korkedvezményes előrehozott öregségi nyugdíj
Kérdés: Jogosult-e korkedvezményes előrehozott öregségi nyugdíjra az az 1948-ban született nő, aki 1967 óta folyamatosan dolgozik, 3 gyermeket szült, és hallásproblémái vannak?
983. cikk / 1115 Osztrák ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Vegyesvállalat személyesen közreműködő osztrák állampolgár tagja (ügyvezető) nem vesz fel jövedelmet a társaságtól, és rendelkezik az osztrák társadalombiztosítási szervtől heti 36 órás biztosítási jogviszonyról igazolással. Fennáll-e a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, illetve van-e tételes eho-fizetési kötelezettség?
984. cikk / 1115 Üzleti partner vendégül látása
Kérdés: Magyar munkáltatóval munkaviszonyban álló alkalmazott külföldi üzleti úton vendégül látja külföldi üzleti partnerét (ebéd). A felmerült költségeket terhelik-e közterhek, s ha igen, melyek ezek?
985. cikk / 1115 Megbízási jogviszony közterhei
Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, illetve befizetni a közhasznú alapítvány által megbízási szerződés alapján heti 3-4 órában foglalkoztatott gyógypedagógus részére kifizetett díjazás után, amely havi szinten nem minden esetben éri el a minimálbér 30 százalékát? A megbízott főállású munkaviszonnyal rendelkezik, ahol a tételes eho-t kifizetik utána. (Az OEP-hez be van jelentve, mint jogviszony.)
986. cikk / 1115 Üzleti partnernek adott juttatások
Kérdés: Természetbeni juttatásnak minősül-e, ha az üzleti partnerünk szállodai és éttermi költségeit mi fizetjük? Ha igen, társaságunkat mindössze a 44 százalék szja-fizetési kötelezettség terheli? Jelen esetben érvényesíthető az Szja-tv. 69. § (7) bek. aa) pontja?
987. cikk / 1115 Kft. ügyvezetőjének jogviszonya
Kérdés: Kell-e valamilyen megállapodást kötni, jövedelmet fizetni, illetve közterheket leróni a kft. ügyvezetője után, ha nem tagja a társaságnak? A cég két alapító taggal indult, akik személyesen nem működnek közre a társaság tevékenységében, és megalakulása óta még semmilyen tevékenységet nem végzett.
988. cikk / 1115 Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása
Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
989. cikk / 1115 Gazdasági társaság tagjának jogviszonya
Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?
990. cikk / 1115 Kültag személyes közreműködése
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a bt. kültagja után, ha a bt.-ben munkavégzésre nem kötelezett, nem áll munkaviszonyban, szívességből, ellenszolgáltatás nélkül segít a cég ügyviteli munkájában?
