Halasztott kezdetű nyugdíj-kiegészítés

Kérdés: Lehetséges-e az ún. halasztott kezdetű nyugdíj-kiegészítés kifizetése a várakozási időt követően egy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tag munkavállaló kérésére az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt úgy, hogy továbbra is pénztártag marad? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetés után, illetve kit terhel az eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagságról, az önkéntespénztár szolgáltatásairól az Öpt. rendelkezik. Az Öpt. 2. § (5) bekezdés c)pontja alapján nyugdíjszolgáltatásnak a nyugdíjkorhatár elérése után, az egyéniszámlán nyilvántartott összeg terhére, egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Főállású evás egyéni vállalkozó ekho-ja

Kérdés: Mire kell különösen figyelni, amennyiben egy főállású evás egyéni vállalkozó magánszemélyként külön szerződéssel az ekho szabályai szerint fizeti meg a közterheket?
Részlet a válaszából: […] Fontos kérdés, hiszen ugyanazon magánszemély több kedvezőadózási mód egymás melletti alkalmazásával indokolatlan előnyökhöz juthat.Annak érdekében, hogy ez ne következzen be, és mégis alkalmazható legyenmindkét kedvező szabály, az adott magánszemélyre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Szolidaritási adó

Kérdés: Kell-e majd szolidaritási adót fizetni a nyugdíjasoknak is?
Részlet a válaszából: […] A különadót vagy másképp szolidaritási adót a magánszemélyekaz összevont adóalapba tartozó, 2007. január 1-jét követően megszerzettjövedelmek után fizetik. Az adó alapjába beletartozik az önálló, a nem önállóés az egyéb forrásból származó jövedelem is. Az adóalapba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
Részlet a válaszából: […] Az együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatotttanuló és a vállalkozó között – ellentétben a tanulószerződés alapjánfoglalkoztatott tanulóval – biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nemkeletkezik. Ebből következően – ha nem kötnek egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Vállalkozói járadék közterhei

Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót, illetve társadalombiztosítási járulékot fizetni a vállalkozói járadék összege után?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdés tekintetében az adóhatóság a következőképpenfoglalt állást. "A vállalkozói járulék az Szja-tv. szabályai szerint külön nemnevesített egyéb jövedelemnek minősül. Az egyéb jövedelem az összevont adóalaprészeként az összevont adóalap adótáblájával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Túlóra minősítése

Kérdés: A táppénzszámítás szempontjából rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek minősül a havi munkabérrel együtt kifizetett eseti elrendelés alapján teljesített túlórákra elszámolt összeg és az ehhez kapcsolódóan kifizetett 50, illetve 100 százalékos pótlék? A kollektív szerződésben rögzítve van, hogy a dolgozó túlóra végzésére kötelezhető, ha a társaság gazdasági érdeke úgy kívánja.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. R. pontosan meghatározza, hogy a táppénzösszegének kiszámításánál mit lehet rendszeres jövedelemnek tekinteni. Ilyen ahavi rendszerességgel járó munkabér, pótlékok, a munkabér helyett kifizetetttávolléti díj, az átlagkereset, illetőleg a szerződés alapján havonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Tagi kölcsön kamata után fizetendő százalékos eho

Kérdés: Kell-e százalékos eho-t fizetni a tagi kölcsön kamata után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. a külön adózó jövedelemtípusok között említi akamatból származó jövedelmet. Az Szja-tv. 65. § d) pontja értelmében kamatnakminősül a magánszemély által nyújtott hitel (kölcsön) kamata, feltéve, hogy afelszámítás időszakában érvényes jegybanki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás közterhei

Kérdés: Önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjat fizető biztosított nyugdíjszolgáltatást igényelt, amelyet egy összegben meg is kapott. Adóköteles-e ez a kifizetés, illetve terheli-e valamilyen közteher?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. § 23.d pontja úgy rendelkezik, hogy azönkéntes nyugdíjpénztár által teljesített nyugdíjszolgáltatás – kiegészítőnyugdíj – nyugdíjjövedelemnek minősül. A nyugdíj gyakorlatilag adómentesjövedelem. Az adómentességnek feltétele, hogy a szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Munkáltató által fizetett önkéntes egészségpénztári tagdíj

Kérdés: Egy kft. kizárólag az ügyvezetőre fizet önkéntes egészségpénztári tagdíjat havi 150 ezer forint összegben. Adóköteles-e ez az összeg annak ellenére, hogy a többi alkalmazott részére nem hozzáférhető?
Részlet a válaszából: […] Ha az ügyvezető nem áll munkaviszonyban a társasággal, akkoraz összeg nagyságától függetlenül az Szja-tv. 28. § (1) bekezdésének f) pontjaalapján adóköteles egyéb jövedelmet szerez. Ha az ügyvezető munkaviszonyban áll a társasággal, akkor ahavi 150 ezer forintos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.
1
9
10
11
14