1408 talált cikk a biztosítási jogviszony kifejezésre

Kérdés: A biztosítottnak két jogviszonya van, egy 40 órás munkaviszony és egy tagi jogviszony. A munkaviszonyban kimerítette a táppénzjogosultságát, mivel fizetés nélküli szabadság miatt megszakadt a folyamatos biztosítása. A tagi jogviszonyban nem igényelt táppénzt, soha nem is volt táppénzen. A keresőképtelenség továbbra is fennáll. Amennyiben a tagi jogviszonyban keresőképtelen állományba veszi az orvos a biztosítottat, hány naptári napra lesz táppénzjogosultsága és miért? Hogyan alakul a táppénzelőzmény, ha a keresőképtelenség a tagi jogviszonyban a munkaviszony megszűnése után keletkezik? A munkáltató közös megegyezéssel meg akarja szüntetni a munkaviszonyt, tekintve, hogy nem lehet tudni, mikor lesz keresőképes a munkavállaló.

Kérdés: Megbízási szerződéssel létesített jogviszony esetén a várható CSED/GYED összegének megállapításakor figyelembe lehet venni a korábbi munkaviszonyban kapott bruttó munkabért?

Kérdés: Kiváltja a Tbj-tv. 66. §-ának (4) bekezdésében előírt igazolást a munkavállalónak átadott munkaszerződés, amely a Tbj-tv. 74. §-ának (3) bekezdése értelmében a nyilvántartásba vételét igazolja?

Kérdés: Hogyan tudja megállapítani a GYED összegét a kifizetőhely abban az esetben, ha tudomása van arról, hogy a munkavállaló egy másik munkáltatónál is dolgozik, és ott is igényelt GYED-et, az ellátás összegéről azonban nincs tudomása, és a biztosított nem is hajlandó megadni ezt az adatot? Bekérhető az információ a kormányhivataltól?

Kérdés: Kaphatja a korábban megállapított naptári napi alap figyelembevételével a baleseti táppénzt a munkavállaló az alábbi esetben? Az érintett dolgozó 2026. március 9-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkáltatójánál, előző munkaviszonya 2020. február 9-től 2026. február 8-ig állt fenn, ahol baleseti táppénzben részesült 2025. december 12-től 2026. február 28-ig, április 22-től pedig a már korábban elismert üzemi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen („1”-es kóddal), és baleseti táppénzt igényelt, amelyre a jogosultságot a jelenlegi foglalkoztató által működtetett kifizetőhely meg is állapította. A jogosultsághoz megállapított naptári alap lényegesen kevesebb, mint a korábban megállapított ellátás.

Kérdés: Az e-TB kiskönyvbe csak a biztosítási jogviszonyokat kell bejelenteni, vagy minden jogviszonyt, amit a magánszemély létesített? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy ha a 2025. október 27-én belépett munkavállaló e-TB kiskönyvébe bejegyzett adatok szerint 2023. március 16-tól 2026. január 31-ig fennállt megbízási jogviszony, majd az ugyanott 2026. február 1-től jelenleg is fennálló tartós megbízási jogviszony két külön biztosítási jogviszonynak számít? Jogosult lesz 60 százalékos táppénzre a 2026. március 26-ától fennálló „9”-es kódú keresőképtelensége idejére a munkavállaló a 2023. március 16-tól 2026. január 31-ig tartó megszűnt biztosítási jogviszonya figyelembevételével?

Kérdés: A hatályos jogszabályok alapján van lehetősége a keresőképtelensége időszaka alatt más munkáltatónál jogviszonyt létesíteni, illetve ott munkát végezni egy magánszemélynek, aki a főfoglalkozású munkahelyén fizikai munkát végez, amelyre most egészségi állapota miatt nem alkalmas, egy másik helyen azonban irodai munkát kapna napi 4 órában, amit az orvosa véleménye szerint megtehetne? Érinti ez a táppénzre való jogosultságot, illetve van bármilyen bejelentési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?

Kérdés: Mindkét jogviszonyban 70 százalékos lesz a CSED mértéke abban az esetben, ha az anya a munkaviszonyában 2026. február 2-től, a szülés napjától részesül az ellátásban, de van egy másik biztosítási jogviszonya is, társadalmi megbízatású polgármester, ahol a 91. naptól keresőtevékenységet kíván folytatni? A munkaviszonyában, ahol kifizetőhely működik, nem tervezi a munkába állást.

Kérdés:

Hogyan tudja Romániában igénybe venni az egészségügyi ellátásokat (pl. háziorvosi rendelés) egy magyarországi munkáltató részére Romániában távmunkát végző személy, akinek az esetében – a NEAK által kiállított A1-es alapján – Magyarország az illetékes tb-joghatóság? Tehát az egyik EGT-országban biztosított, a másikban pedig dolgozik és tartózkodik.

Kérdés: Hogyan kell eljárni egy jelenleg 66 éves, rokkantsági ellátásban és özvegyi nyugdíjban részesülő személy esetében, aki megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa? A NAV-nál azt a tájékoztatást kapta, hogy nem kell őt bejelenteni, mivel havi 50 ezer forintos megbízási díja alatta marad a minimálbér 30 százalékának. Változik a helyzet, ha az érintett tag májustól személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, amelyért ugyancsak havi 50 ezer forintos megbízási díjat számol el a társaság a számára? Abban az esetben, ha be kell jelenteni, a társas vállalkozói jogviszony vagy a tartós megbízási jogviszony a kedvezőbb a számára?