5268 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: Vonatkozik a társas vállalkozók járulékfizetésének azon előírása, amely szerint a társadalombiztosítási járulék alapja legalább a minimálbér, egy egyszemélyes kft. társas vállalkozói jogviszonyban álló tagjára, aki a tartósan beteg gyermeke ápolására tekintettel gyermekek otthongondozási díjában részesül? Fizetheti a járulékot a vállalkozó a minimálbér 50 százaléka után, tekintettel arra, hogy szülőként nem jogosult a gyermekek otthongondozási díjára, ha keresőtevékenységet folytat, és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja?

Kérdés: Kaphatja a korábban megállapított naptári napi alap figyelembevételével a baleseti táppénzt a munkavállaló az alábbi esetben? Az érintett dolgozó 2026. március 9-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkáltatójánál, előző munkaviszonya 2020. február 9-től 2026. február 8-ig állt fenn, ahol baleseti táppénzben részesült 2025. december 12-től 2026. február 28-ig, április 22-től pedig a már korábban elismert üzemi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen („1”-es kóddal), és baleseti táppénzt igényelt, amelyre a jogosultságot a jelenlegi foglalkoztató által működtetett kifizetőhely meg is állapította. A jogosultsághoz megállapított naptári alap lényegesen kevesebb, mint a korábban megállapított ellátás.

Kérdés: Az e-TB kiskönyvbe csak a biztosítási jogviszonyokat kell bejelenteni, vagy minden jogviszonyt, amit a magánszemély létesített? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy ha a 2025. október 27-én belépett munkavállaló e-TB kiskönyvébe bejegyzett adatok szerint 2023. március 16-tól 2026. január 31-ig fennállt megbízási jogviszony, majd az ugyanott 2026. február 1-től jelenleg is fennálló tartós megbízási jogviszony két külön biztosítási jogviszonynak számít? Jogosult lesz 60 százalékos táppénzre a 2026. március 26-ától fennálló „9”-es kódú keresőképtelensége idejére a munkavállaló a 2023. március 16-tól 2026. január 31-ig tartó megszűnt biztosítási jogviszonya figyelembevételével?

Kérdés: Kérheti a nyugellátása átszámítását vagy újbóli megállapítását egy jelenleg 71 éves személy, aki korhatár előtti ellátásban részesült, amely mellett 64 éves koráig dolgozott, és a munkáltatója megfizette utána a járulékokat?

Kérdés:

Az apa főállású átalányadózó egyéni vállalkozóként 80 százalékos költséghányadot alkalmaz, a 2025-ös bevétele 22.890.529 Ft volt, ebből az adóköteles jövedelme 2.833.306 Ft. A bevételeinek eloszlása év közben egyenlőtlen, ezért nem minden hónapra tudta kihasználni a családi járulékkedvezményt. Ezt utólag a 2025-ös adóbevallásban módosíthatja?

Kérdés:

Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?

Kérdés:

Hogyan kell kezelni egy főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozó jogviszonyát abban az esetben, ha 2026. június 1-től előreláthatóan 3 hétig önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít? Fizetés nélküli szabadságnak vagy esetleg igazolt távollétnek minősül ez az időszak? Megilleti erre az időszakra valamilyen díjazás a munkavállalót? Hogyan kell bejelenteni a távollétet?

Kérdés:

Egy mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységet is folytat, és az ebből származó jövedelme körülbelül megegyezik a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemmel. Járulékalapot képez ez a jövedelem, illetve, ha igen, akkor miként?

Kérdés: Biztosítási időnek fog számítani a 2024. augusztus 14-től 2025. augusztus 13-ig tartó 12 hónapos időszak, amire elmaradt jövedelmet kell fizetnie egy kft.-nek azonnali hatályú felmondás jogellenessége miatt? A bíróság 6 millió forint elmaradt jövedelem címén járó kártérítés és annak 2025. május 1-től a kifizetés napjáig számolt késedelmi kamata, valamint 3 millió forint végkielégítés és annak 2024. augusztus 14-től a kifizetés napjáig számolt kamata megfizetésére kötelezte a volt munkáltatót azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményeként. A ’08-as bevallásban milyen vonatkozási időszakot kell feltüntetni ebben az esetben?

Kérdés: A hatályos jogszabályok alapján van lehetősége a keresőképtelensége időszaka alatt más munkáltatónál jogviszonyt létesíteni, illetve ott munkát végezni egy magánszemélynek, aki a főfoglalkozású munkahelyén fizikai munkát végez, amelyre most egészségi állapota miatt nem alkalmas, egy másik helyen azonban irodai munkát kapna napi 4 órában, amit az orvosa véleménye szerint megtehetne? Érinti ez a táppénzre való jogosultságot, illetve van bármilyen bejelentési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?