5140 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: Ki kell jelenteni a ’T1041 nyomtatványon egy magyar cég magyar állampolgárságú munkavállalóját, aki néhány hónapja kiköltözött az egész családjával Máltára, és a továbbiakban onnan végzi a munkáját távmunkában? A dolgozó még rendelkezik magyar állandó lakcímmel, de a tajkártyája már nem érvényes Magyarországon, a férje munkaviszonyban dolgozik Máltán, ő pedig egyéni vállalkozást indított, a gyermekeik ott járnak óvodába és iskolába. Ebben az esetben csak a személyi jövedelemadót kell levonni tőle, és szociális hozzájárulási adót kell fizetni utána? Milyen igazolásokat kell bekérnie a munkáltatónak ebben az esetben? Négygyermekes anyaként továbbra is jogosult az adókedvezményre? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy családi pótlékra, és így a családi kedvezményre a továbbiakban nem jogosult a munkavállaló? Hogyan változik a fenti munkavállaló bejelentése, számfejtése, NÉTAK-kedvezménye és családi kedvezménye abban az esetben, ha eladja magyarországi ingatlanát, és nem lesz magyar állandó lakcíme sem?

Kérdés: Kell Magyarországon járulékot fizetnie egy magyar cég tulajdonos-ügyvezetőjének, aki az egész családjával Dubajba költözött, de a cégét nem szüntette meg Magyarországon?

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik a továbbiakban a tagra abban az esetben, ha egy szociális szövetkezet módosítást követően szövetkezetként működik tovább? Valóban ki kell jelenteni a tagokat az OEP-től, mivel eddig oda voltak bejelentve?

Kérdés: Mit tehet a kifizetőhely abban az esetben, ha nem kapja meg a munkabaleseti jegyzőkönyvet? Hogyan kell eljárni akkor, ha a cégnél baleset történt, amelynek következtében az orvos 4-es kóddal keresőképtelen állományba vette a munkavállalót 3 napra, a munkavédelmi szakember azonban nem vett fel munkabaleseti jegyzőkönyvet, csak meghallgatási jegyzőkönyvet az Mvt. 64. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva? A kifizetőhelynek az Mvt. 64. §-ának (4) bekezdése szerint a baleset üzemiségének elismeréséhez szüksége van a munkabaleseti jegyzőkönyvre.

Kérdés: Melyik naptól kell megállapítani a baleseti táppénzre jogosultságot annak a munkavállalónak az esetében, aki 2023. december 1-jétől 2024. május 31-ig szóló határozott idejű munkaszerződéssel állt a munkáltató alkalmazásában, 2024. május 14-én munkavégzés közben balesetet szenvedett, amelyet a munkáltató üzemi balesetnek ismert el, de a baleset napján ledolgozott 3 órára megkapta a munkabérét? Mi lesz az irányadó, illetve a számítási időszak a baleseti táppénz naptári napi alapjának meghatározásához ebben az esetben? A munkavállaló előző munkaviszonya 2019. július 1-jétől 2023. november 30-ig állt fenn. Kinek kell folyósítania a baleseti táppénzt a munkaviszony megszűnése után? Folyósítható a baleseti táppénz 2024. július 19. után, amikor a dolgozó betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és ettől a naptól igényli az ellátást?

Kérdés: Elhalasztható a közszolgálati tisztviselő szülői szabadságának kiadása abban az esetben, ha a munkavállaló által kért időpontban a munkáltató nem tudja azt kiadni? A dolgozó gyermeke időközben betölti a harmadik életévét.

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége keletkezik egy magyar székhelyű cégnek, amely távmunkában szeretne foglalkoztatni egy magyar állampolgárt, aki a munkavégzési kötelezettségének nagy részét Romániában teljesítené? A munkavállaló magyar lakcímmel nem rendelkezik, és a magyar cégnek sincs telephelye vagy bármilyen más érdekeltsége Romániában. Hol keletkezik az adó- és járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen igazolásokat kell beszereznie a munkáltatónak a foglalkoztatásra vonatkozóan? A munkáltató annyit kiderített, hogy a 355/2007. Korm. rendelet 6. §-a értelmében bejelentést kell tennie a román hatóságoknál. A munkavállalónak vagy a munkáltatónak kell eljárnia a bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségek teljesítése során?

Kérdés: A bírósági végrehajtás szabályai az irányadók a jogalap nélkül kifizetett munkabér esetén? Mi tekinthető helyes eljárásnak a letiltások sorrendiségének meghatározásakor, ha a munkavállalónak jogalap nélküli munkabér kifizetése keletkezik? Levonható a jogalap nélkül kifizetett munkabér a végrehajtói okirattal foganatosított gyermektartásdíjat és egyéb követeléseket megelőző sorrendben?

Kérdés: Meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót átalányadózó egyéni vállalkozóként egy teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek, aki már betöltötte a 65. életévét, de nem vett igénybe nyugellátást?

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, amikor egy rokkantsági ellátásban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló díjazásából levonják a társadalombiztosítási járulékot, illetve érvényesítik az emelt összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt? Figyelembe veheti a cég vele kapcsolatban a kivaalap-kedvezményt? Vonatkozik rá bármilyen kereseti korlát?