5268 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek a 2025. december 1-jétől alkalmazásában álló munkavállaló esetében, aki 2026. április 9-től négyéves gyermeke jogán GYÁP-igényt nyújtott be, és egyben kérte, hogy a 2026. január 1-jétől hatályba lépett rendelkezések szerint, a táppénz összegének megállapítása során az előző munkáltatójánál elért jövedelme is kerüljön beszámításra, mert az lényegesen kedvezőbb, mint a jelenlegi jövedelme? A munkavállaló előző munkaviszonya 2020. április 1-jétől 2025. november 30-ig állt fenn.

Kérdés: Beleszámítható a GYED naptári alapjába a 2025. április hónapban kifizetésre került túlóra abban az esetben, ha a munkavállaló a számfejtés időszakában már veszélyeztetett terhes volt? A gyermek 2025. augusztus 23-án született, a CSED időszaka: 2025. augusztus 23-tól 2026. február 6-ig tartott, irányadó időszak: 2024. január 1. – 2025. május 31., számítási időszak: 2024. 09. 04. – 2025. 05. 31. A rendkívüli munkavégzés díjazása a CSED alapjába beszámításra került. GYED-időszak: 2026. 02. 07. – 2027. 08. 23.; irányadó időszak: 2024. 01. 01. – 2025. 11. 30.; számítási időszak: 2024. 09. 04. – 2025. 03. 02.

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re az az ukrán állampolgárságú munkavállaló, aki 2026. február 9-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi hatórás munkaviszony keretében, Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel, viszont 2025. október 6-tól 2025. december 31-ig volt magyar munkaviszonya, illetve ezt megelőzően az igazolása alapján többévi ukrán biztosítási ideje? A dolgozó 2026. május 14-ére várja gyermeke születését.

Kérdés: Figyelembevételre kerül a nyugdíjazásig szerzett jövedelem, vagy csak a nyugdíjkorhatárig kapott összegek számítanak abban az esetben, ha a 2026 májusában 65. életévét betöltő biztosított csak két év múlva, 67 évesen kéri a nyugdíjazását? Valóban kérhető visszamenőleg 6 hónapra egy összegben a nyugellátás kifizetése? Ez abban az esetben is igaz, ha az érintett szándékosan adja le később a nyugdíjigénylését?

Kérdés: Jogosult lesz özvegyi nyugdíjra az a 49 éves férfi, akinek a felesége 46 évesen elhunyt, és haláláig 23 év munkaviszonya volt? Amennyiben igen, akkor milyen módon kell igényelni az ellátást?

Kérdés: Egy magyar állampolgár mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat, és emellett Ausztriában részmunkaidős munkaviszonyt létesít. Őstermelőként mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól az ausztriai munkaviszonyra tekintettel?

Kérdés: Valóban nyugdíjasnak minősül az a rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó, aki már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és 2025. december 27-től özvegyi nyugdíjban részesül? Amennyiben igen, akkor önellenőrzést kell benyújtania a 2025. IV. negyedéves bevallására, tekintettel arra, hogy az özvegyi nyugdíjról szóló határozatot csak 2026 márciusában kapta kézhez? Hogyan kell megállapítani a december havi járulékalapját, ha abban a hónapban érkezett bevétele révén 960 ezer forint adóköteles jövedelme keletkezett? 2026. I. negyedévére már nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie?

Kérdés: Jár szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény egy betéti társaság 60 százalékos egészségi állapottal rendelkező munkavállalója után abban az esetben, ha a szükséges biztosítási idő hiányában nem részesül rokkantsági ellátásban? Jogosult lesz pótszabadságra az érintett munkavállaló?

Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?

Kérdés: A munkáltató vagy a munkavállaló nevére kell kiállítani a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, éles látást biztosító szemüveglencse és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret költségét tartalmazó számlát abban az esetben, ha a munkáltató a szemüveg árának csak egy meghatározott részét – maximum 30.000 forintot – téríti meg? A munkáltató a helyi rendeletében azt nem határozta meg, hogy a számla a munkáltató vagy a munkavállaló nevére legyen kiállítva. Amennyiben a számla kiállítása a munkáltató nevére történik, hogyan tudja a munkavállaló érvényesíteni az esetleges jótállási igényét, ami a számla eredeti példánya ellenében érvényesíthető? Ki lesz a szemüveg tulajdonosa ebben az esetben? Amennyiben a számla kiállítása a munkavállaló nevére történik, hogyan tudja elszámolni a munkáltató az általa fizetett hozzájárulást? A számla eredeti vagy a másolati példányát kell leadni a munkáltató részére ebben az esetben?