21. cikk / 178 Fogyatékossági támogatásban részesülő egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy kezdő átalányadózó egyéni vállalkozó is abban az esetben, ha nem rendelkezik a rehabilitációs hatóság komplex minősítésével, de jelentős mozgáskorlátozottságára tekintettel (kerekesszékes) fogyatékossági támogatásban részesül? A vállalkozó főfoglalkozásban végzi a tevékenységét, egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
22. cikk / 178 Nyugdíjas munkavállaló munkabére
23. cikk / 178 Kft. tagjainak közterhei
Be kell adni a 'T1041-es bejelentést egy kft. többségi tulajdonos tagjáról abban az esetben, ha a korábbi ügyvezető kilépése miatt a továbbiakban ő lesz a társaság ügyvezetője, és tevékenységét megbízási jogviszonyban végzi? Végezhető ingyenesen az ügyvezetői tevékenység, vagy kötelező a díjfizetés? A tagnak korábban volt egy heti 40 órás munkaviszonya, ami megszűnt. Kell valamilyen közterhet fizetni az ügyvezető után, ha a társaság jelenleg nem működik, semmilyen tevékenységet nem végez, várhatóan 2023 novemberében kezdi meg tevékenységét? A társaságba a korábbi tag kilépésével belépett egy új (49 százalékos) tulajdonos, aki rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal. Fel kell tüntetni a havi '08-as bevalláson a kisebbségi tulajdonost is? Mikortól lépnek hatályba a változások, ha a társaságiszerződés-módosítás 2023. június 1-jén készült, de a cégbíróság csak június 11-én jegyezte be?
24. cikk / 178 Többes jogviszonyú vállalkozó közterheinek alapja
25. cikk / 178 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
26. cikk / 178 Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó
Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?
27. cikk / 178 Nyugdíjas munkavállaló munkabére
Nyugdíjas munkavállaló esetén is alkalmazni kell a kötelező legkisebb alapbérre, a minimálbérre vonatkozó előírásokat? A napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatott korhatárt betöltött saját jogú nyugdíjas bére lehet kisebb, mint a 2023. január 1-jétől érvényes minimálbér összege, arra való tekintettel, hogy a dolgozó kizárólag személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett?
28. cikk / 178 Járulékfizetési alsó határ nyugdíjas munkavállaló esetén
Meg kell adni a minimálbér 30 százalékának megfelelő 69 600 forintos munkabért a nyugdíjas munkavállalóknak is akkor, ha napi 2 órás munkaidőben történik a foglalkoztatásuk?
29. cikk / 178 Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei
Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?