182 cikk rendezése:
1. cikk / 182 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
2. cikk / 182 Egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése és munkaviszonyának megszűnése
Kérdés: Egy vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó május 5-től szünetelteti a vállalkozását. Miként kell járulékot fizetnie május hóra vonatkozóan, ha kivétet nem számolt el, és a vállalkozás mellett fennállt heti 36 órát elérő munkaviszonya május 11-én megszűnt? Mikortól kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére?
3. cikk / 182 Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
4. cikk / 182 Tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Adott egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 2024. december 10-től szünetelteti, ezért a beadott 2458-as bevallásban október 1-jétől december 9-ig megállapította a járulékalapot. A bevallás hibásnak bizonyult, a NAV szerint a szüneteltetés teljes hónapjára meg kell fizetni a járulékot, azaz december 31-éig. Valóban fizetnie kell a szünetelő egyéni vállalkozónak, vagy ez csak az átalányadósokra vonatkozik?
5. cikk / 182 Járulékfizetés több jogviszony esetén
Kérdés: Választhatja őstermelőként, az előző évi bevétel 15 százaléka alapján történő járulékfizetést az a személy, aki egy betéti társaság beltagjaként heti 5 órás munkaviszonyban végez munkát a cégben, és emellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedik? Megteheti ebben az esetben, hogy az őstermelői tevékenységet jelöli meg főállásként, ha az számára kedvezőbb lenne?
6. cikk / 182 Átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzjogosultságának lejárata
Kérdés: Keresőképtelensége ellenére 2024. december 17-től terheli a minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség azt az átalányadózó egyéni vállalkozót, aki egy évig táppénzben részesült, de december 16-án lejárt a táppénzjogosultsága? Az érintett előreláthatólag még több hónapig keresőképtelen lesz.
7. cikk / 182 Szünetelő egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul az október és a november havi járulékfizetési kötelezettsége egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki 2024. október 15-től táppénzben részesül, majd november 5-től szünetelteti a vállalkozását? A vállalkozó szeptember hónapot követően nem számolt el kivétet.
8. cikk / 182 Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó kivétje
Kérdés: Elegendő, ha decemberben is csak a minimálbér után fizeti meg a járulékot és a szociális hozzájárulási adót egy főállású, vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói kivétet egy összegben, decemberben veszi ki, ami kevesebb összeg, mint az egész éves havi minimálbér, amely után a vállalkozó megfizette a járulékokat?
9. cikk / 182 Nappali tagozatos egyetemi hallgató ügyvezetői jogviszonya és őstermelői tevékenysége
Kérdés: Melyik jogviszonyában köteles járulékot fizetni az iskolai tanulmányok szünetelése alatt az a személy, aki egy kft. ügyvezetője megbízási jogviszonyban „0” forint megbízási díjért, illetve 2024. július 1-jétől mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, tanulói jogviszonya 2024. június 14-én megszűnt, és 2024. szeptember 2-től létesített egyetemi hallgatói jogviszonyt? Mi lesz a közteher alapja?
10. cikk / 182 Egyéni vállalkozó nyugdíjalapja
Kérdés: Nyugdíjalapnak fog számítani a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme abban az esetben, ha a kiállított számlái éves összege körülbelül a személyijövedelemadó-mentes összegnek felel meg? Amennyiben nem, akkor milyen adózási formát érdemes választania annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalapja, tekintettel arra, hogy a munkaviszonyában csak a garantált bérminimumnak megfelelő összeggel van bejelentve?
